2025. január 16. - A Los Angeles környékén kialakult természeti katasztrófa kialakulásának lehetséges okairól, a mentésről és a tűzoltásban használható robotról is beszélt Jambrik Rudolf nyugalmazott tűzoltó ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az Amerikai Egyesült Államokban a legutóbbi információk szerint 24 ember életét vesztette, 16 eltűnt, közel 200 ezer lakost kitelepítettek, mintegy 12 300 épület pedig megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott a Los Angelesben és környékén 38 ezer hektáron pusztító tűzvész miatt. A tűzoltók hősiesen küzdenek vele, de nem sikerült egyelőre megfékezni. Tulajdonképpen miért nem?
A tűzeset két településről indult múlt héten, kedden. Azóta az időjárás szinte lehetetlenné teszi a beavatkozást, és pontosan emiatt rohamosan nő a tűz által érintett terület nagysága. A kezdeti 100-140 kilométer per órás szél iszonyatos a tűz szempontjából. Egyrészt lehetetlen helyileg oltani, másrészt több kilométer távolságra elhordja a parazsat. Láthattunk olyan felvételeket is az interneten, hogy a lakóépületek közvetlen közelében lévő pálmafák teteje ég. Még a házak nem égnek. Nyilvánvaló, hogy az odahordott parázstól kapott lángra szinte minden.
A nagy erejű szélen kívül milyen más feltételek kedveznek még az ilyen nagy tüzek keletkezésének és gyors terjedésének?
Los Angelesben élő ismerősöm úgy fogalmazott, hogy ami rossz összejöhetett, az össze is jött. Láncolat, ami kialakult. Nyilván első maga a tűz keletkezése, aminek nem lett volna szabad megtörténni. A második a már említett meteorológiai körülmény, és tovább fokozva elmondhatjuk, hogy azok a megelőzési intézkedések, értem ezalatt a központi vagy körzeti víztározókat, sajnos nem hozták a hozzájuk fűzött reményt, ugyanis van olyan központi víztározó, amely egy éve várja karbantartást. A karbantartás elindult, de valahogy megállt. 2014-ben a kongresszus több milliárd dollárt szavazott meg újabb víztározók építésére, ám az elmondások szerint egy kapavágás nem történt. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy a tűz fokozódott, és egyre több házat, emberi életet és természeti környezetet veszélyeztetett.
Kalifornia, Spanyolország, Görögország, Horvátország. Miért gyakoribbak az erdőtüzek a tengerparti területeken?
Nem feltétlenül a tengerparti területeken jellemző, inkább azt mondom, hogy az igazi meleg időjárás és a nagyon erős szél a kis tüzeket is naggyá teszi. Lehet, hogy itt, a Bakonyban is ugyanolyan kis tűz kialakult, de nyilván nem ég ilyen gyorsan, nincs az a fauna, amely olyan hirtelen kapna lángra, mint ott. Ott a pálmafák, a fenyőfélék, a Kaliforniai Nemzeti Parkban az olajtartalmú növények, mind-mind iszonyatos erővel képesek égni. Ez jellemző például Görögországra is. Jellemző még maga a hegyvidék, a terepviszonyok. Nagyon könnyű megközelíteni itt, egy budai kerületben lévő hegyoldalt, persze, annak is vannak akadályai, hátrányai, de ott, ahol még út sincs, szinte lehetetlen. Ma már erre is készültek ugyan az amerikai tűzoltók. Volt szerencsém pár évvel ezelőtt kint lenni, a Los Angeles-i tűzoltókkal is, illetve Santa Barbarában is vonultam, ez belátást engedett a világukba. Technikai arzenállal rendelkeznek, hatalmas, lánctalpas, tolólapátos gépjárművekkel, amelyek saját maguk képesek egy erdei ösvényt kialakítani, ahol a tűzoltóautók később tudnak közlekedni, tudnak tűzoltókat odaszállítani. Nem feltétlenül a füstugrókat kell bevetni, amit jelen esetben itt szinte lehetetlen, úgy tudom, nem is vetették be őket.
Mi az a füstugró?
Nagyon jól képzett, erdőtűzoltásra felkészített ejtőernyős tűzoltócsapat, amelyet olyan helyeken, amelyet csak nagyon sokára tudná megközelíteni a földi egység, ledobnak közvetlenül a keletkezett tűz közelébe. Ők sávokat irtanak ki, fektetnek le fákat, erdőket, hogy ne terjedjen a tűz tovább. Nyilvánvaló, hogy olyan helyen és olyan időben, amikor nem terjed ennyire a tűz, akkor ez megoldás lehet. Itt az első pillanattól kezdve kizárható volt a bevetésük.
Egy ilyen füstugró, ejtőernyős tűzoltó milyen felszerelést, milyen anyagot tud egyáltalán magával vinni, hogy hatékonyan tudjon dolgozni?
Nyilván nem vizet visznek a hátizsákjukba a személyes fogyasztásra használt vizeken túl, hanem láncfűrészeket, összecsukható lapátot, amivel földet tudnak szórni az égő aljnövényzetre. Alapvető feladat a tűz útjának a meggátolása, sőt létezik az a fogalom is, hogy ellentűzgyújtás. Amikor ellenőrzött körülmények között képesek olyan ellentüzet kialakítani, hogy leég egy sáv, azt uralják, és ha a tűz arra terjed, persze lassan, nem 100 kilométer per órás szélben, akkor képesek is megállítani a tűz továbbterjedését.
Ilyet ismeretei szerint most alkalmaztak Kaliforniában?
Abszolút nem, itt az első pillanattól kezdve olyan sebességgel alakult ki ez a tűz, hogy meg sem fordult, szerintem, a fejében senkinek, hogy füstugrókat bevessen.
Az ellentüzet sem lehet alkalmazni?
Nem, hiszen egy ellentűz oltása legalább akkora kockázatot jelentene, mint maga a keletkezett tűzé.
Az ellentüzet csak az erdőtüzeknél alkalmazzák, vagy, bármennyire szörnyű, lakott területen is?
Csak erdőtüzeknél szokták alkalmazni, és hangsúlyozom, ha a körülmények kedvezőek, tehát nem orkán erejű szél fúj, ami az ellentűzből képes egy újabb tűzgócot kialakítani.
Márpedig most Kaliforniában jóformán orkán erejű szél fúj. Maga a tűz is gerjeszti, hizlalja, tolja maga előtt a szelet. Hogyan kell elképzelni magát a terjedést és annak sebességét?
Semmi más nem tolja, csak a szél, egyrészt azzal, hogy az éghető anyagokat szinte azonnal meggyújtja, másrészt azzal, hogy a kilométer távolságra elfolyt parázzsal újabb tüzeket okoz. És ezáltal percenként egy futballpályányi terület gyullad fel, és terjed tovább.
Mint egy vihar, úgy kell elképzelni?
Igen, pontosan. Láttam is egy videofelvételt, ahol a tűztornádó kialakult, a felfelé szálló meleg levegő találkozott az igen masszív lángoszloppal.
A tűztornádó, mint a széltornádó, halad és pusztít, amerre megy?
Igen. Ezek nem tartanak olyan hosszú ideig, mint egy kiterjedt szélcsatorna, de alapvetően ez is veszélyes, tovább táplálja a tüzet, tovább viszi a tüzet. Az igen erős és egyirányú szél a meghatározó. A tűzoltás stratégiája alapvetően a világon mindenhol egyforma: szemből támadni a tüzet. Ám ezt a tüzet szemből támadni lehetetlen.
Akkor honnan lehet? Mit lehet tenni?
Oldalról, illetve lehet hátulról, a tűz mögül, ahonnan fúj a szél, de igen veszélyes mind a két fajta művelet. Ezért is lehetett látni, hogy a légi tűzoltás nagyon komoly flottát vonultatott fel, és hatásosan, hatékonyan oltotta a tüzeket. Öt nagy gócról beszélhetünk, ebből kettőnek a tüzét még nem sikerült teljes mértékben eloltani, de a kisebb tüzeket igen. Viszont újabbak keletkeznek lépten-nyomon, ezeket a helyi erők tudják kezelni.
Említette, hogy magas olajtartalmú, magas gyantatartalmú növények, fák, bokrok vannak ezen a környéken, amelyek nagyon gyorsan égnek. Hogyan lehet úgy kialakítani egy erdőt, hogy a tűz nehezebben, lassabban terjedjen benne?
Ez egy természetes környezet. Főleg Amerikában, ahol a baloldali zöld pártok nagyon nagy befolyással bírnak a kongresszusra, a természettől eltérő fajtákat beültetni, betelepíteni szinte kizárt dolog. Annak idején a medencéket, a víztározókat, további telepítéseket sikerült megakadályozni, illetve ahogy én a kint élő ismerőseimtől hallottam, ezt a természetes égetést is megakadályozták, mondván, hogy légszennyezésre nagy hatással van. Ezért betiltották az ilyen fajta égetést, ami megint csak azt mondom, hogy azért lenne jó egy élő faunának, mert az elszáradt, leszakadt, összehordott ágakat el lehetne felügyelet mellett égetni, és ezzel gyakorlatilag megint csak egy kicsivel, de közelebb állnánk ahhoz, hogy kevésbé legyen esélye a tűznek.
Ezeket a holt fákat otthagyják az erdőben, mondván, hogy szüksége van rá a természetnek, például az állatvilágnak. De ez tűzbiztonsági szempontból nagyon nagy kockázatot jelent?
Óriásit.
Az segít-e, ha nem végig erdő van, hanem vannak benne tisztások? Ilyen erejű szélnél akkor is át tud csapni a tűz?
Igen. Itt lehet 100 méterenként egy hűvösvölgyi nagyrét, akkor is átmegy rajta. Nem egy kilométert, hanem több kilométert képes a parázs utazni a levegőben a szél hatására, majd valahol leesve tüzet okozni, és így aztán ezeket a tiszta, nyílt, ápolt réteket is átugorja a tűz.
De ha nincs ekkora szél, akkor egy nagy tűz a nyiladéknál megáll?
Így van.
Olyankor a tűzoltók a nyiladékra vonulnak fel, és onnan oltanak?
Ha nincs ez az orkán erejű szél, akkor nyilván azt a taktikát választják, hogy a széllel szemben telepítik a technikát, a tűzoltóerőt, és onnan támadva a tüzet, nagyon sikeres oltást lehetett volna nagyon rövid időn belül végrehajtani. Tudjuk, hogy rengeteg segítségre szorul ilyenkor az állomány, hiszen jöttek elsősorban a szomszédos megyékből, Oregonból, Nevadából, Washington államból, Mexikóból, de Kanadából, sőt még Dél-Afrikából is érkeztek tűzoltók. Olvastam, hogy Mexikó, például, hatvan tűzoltóautóval és személyzettel sietett a Los Angeles-iek segítségére.
Ekkora tűznél nem is lehet elég embert és elég felszerelést felhalmozni, ugye?
Nem. A Nemzeti Gárda, az amerikai hadsereg ugyanúgy bekapcsolódott a tűzoltásba. Bekapcsolódtak önkéntes tűzoltók. Érdekes módon Amerikában van magántűzoltóság, azok is. Az elképzelhető összes képesítéssel rendelkező tűzoltó mind-mind ott volt. Bizonyos számú rabot is kivezényeltek felügyelet mellett tűzoltásra, olyanokat természetesen, akik nagyon enyhe büntetést töltenek le. Úgyhogy iszonyatosan nagyszámú erő áll rendelkezésre, csak hát az időjárás…
Olyat már én is láttam, hogy egy kicsi tűzből egy szikra mennyire messzire ki tud pattanni, és milyen nagy bajt tud okozni, sőt, azt is tudom, hogy a fenyőtoboz mennyire ég, ebből pedig Kaliforniában is sok van. Ha az meggyullad, az úgy pattan el, mint egy gránát, amit eldobnak, igaz?
Mint egy tűzijáték. Jellemzők az amerikai építkezésre a könnyűszerkezetes házak, azoknak a teteje kátrányborítású palákkal, nagyon szép, igényes kialakítású, de nagyon könnyen égnek, nagyon könnyen lángra kapnak. Ha egy ilyen ráesik egy tetőre, s azt nem kezelik, nem locsolják, bizony az is odavész.
Milyen egy tűzálló épület, miből, hogyan épül, milyen tűzvédelme van?
Vannak hazánkban is, Amerikában meg főleg, olyan kőzetgyapotból készült elemek, amelyek teljes mértékben ellenállnak a tűznek. A pályafutásom során személyesen tapasztaltam meg egy magyar termék előnyeit, készítettünk egy beavatkozásra felkészítő konténert, és annak a belsejét béleltük ki ezzel a kőzetgyapottal, és a cég garantálta, hogy akár három-négy tűzesetet is elbír ez a négy-öt centi vastag kőzetgyapot. Több száz tűzoltást hajtottunk végre ebben a konténerben, és teljes mértékben ellenállt az anyag. Ha módomban állna, kötelezném az építkezőket, legalábbis az ilyen helyen házat építőket, hogy ilyen anyagokat használjanak, és ne a kátránnyal átitatott tetőszerkezeteket.
Nyilván az is számít, hogy mennyire közel vannak egymáshoz a házak. Vagy, hogy milyen növények, fák, bokrok, egyebek vannak ott.
Hangsúlyozom, ennél a szélerősségnél abszolút nem számít, hogy 100 méterre van a ház, amelyikről átterjedt a tűz, vagy csak 10 méterre.
Egyre több épületen vannak napelemek, azokhoz kapcsolódva pedig akkumulátorok. Ha ezek meggyulladnak, hogyan lehet eloltani őket?
Ez azért nagyon jó kérdés, mert rengeteg elektromos autó is van a környéken, szintén a zöldek hatására. Lehet, hogy ez úgy hangzik, hogy a zöldek ellen vagyok, de abszolút nem. Én magam is szeretem, ha a helyére kerül minden, és a természet nem károsodik, de a zöldek hatására az elektromos autók rettenetes módon elterjedtek ezen a környéken. Abban a pillanatban, hogy az áramszolgáltatás megszűnt, és ezt tehetjük rögtön a tűzeset keletkezésének elejére, hiszen a magasfeszültségű vezetékeken jön az áram. Ezt vagy lekapcsolják, vagy károsodik a tartóoszlop. Innentől kezdve, amelyik autó nem volt feltöltve, az ott is maradt. Vagy elindult, és pár kilométer után megállt. Szintén hivatkozom egy interneten található felvételre, ahol bizony a tűzoltóautónak a haladását gátolták meg a feltorlódott autók, egy tolólapos lánctalpassal szabadították fel az utat. Ha a tűz eléri ezt a területet, ezek az autók, ezek az akkumulátorok kigyulladnak. 1600 Celsius-fokon ég az akkumulátor, és képes a betont megolvasztani. Nehéz is eloltani. Ha már egyszer kigyulladt, akkor saját magának termeli az oxigént, lehet akár a víz alá meríteni, akkor is el fog égni.
Mit tud tenni a tűzoltó, megvárja, amíg elfogy az éghető anyag?
Igen.
Ha ebből sok van, akkor az nyilván nagyon nagy problémát okoz. Tulajdonképpen egy ilyen nagy kiterjedésű tüzet a földről el lehet oltani?
Meg lehetne fékezni, ha nem volna ekkora szél. Ha az időjárás kegyes lenne és elkezdene esni az eső, mint ahogy minden évben ilyenkor szokott lenni az eső, ám tavaly április óta, szinte azt lehet mondani, hogy egy csepp eső nem esett. Pedig január-február közepéig nagyon komoly esőzések szoktak lenni, ami a talajvíznek segít, meg a víztározóknak segít. Most meg semmi.
Marad a légi oltás, de ha nagy a szél, a repülőgépek sem tudnak fölszállni.
Minél kisebb a gép, annál kevésbé, annál kisebb szélerősség elég neki, hogy földön maradjon. A nagyobb teljesítményű teherszállító méretű gépek ugyan fel tudnának szállni, de széllel szemben, meg abban a füstben lehetetlenség.
Gondolom, több okból is speciális repülőgép és személyzet kell a tűzoltáshoz, akárki ezt nem tudja csinálni.
Így van, külön erre a célra átalakított, felszerelt flottával rendelkeznek. Kanadából jött át rengeteg tűzoltó repülőgép. Maga Los Angeles város is rendelkezik tűzoltóhelikopterekkel, és bérelni is szoktak külföldről tűzoltóhelikoptereket. Nyilván, ha egy nyugalmas év telik el, és nincs szükség a bevetésükre, a fenntartásuk, az üzemben tartásuk igen tetemes összegre rúg. Ezért van az, hogy van egy kontingens, de az összes többit szerződés alapján bérelik arra az időszakra, amikor tűz várható.
A tűzoltó repülőgépből hová kell önteni a vizet? A tűz elé? A tűz közepébe?
Az a legjobb, ha a tűz közepébe. Ha elé önti, és ha tudja elé önteni, akkor lehet, hogy kicsit később fog meggyulladni. A tűz el fogja emészteni, fel fogja oldani ezt a közeget, és nagyon hamar átmegy majd rajta, késleltetni lehet vele az égést. Ha sikerül az oldaláról, vagy szembe támadva folyamatosan áztatni, akkor van esély a sikerre.
De ha óránként 80 vagy teszem azt, 120 kilométeres szél fúj, akkor az nem fújja el?
Képes a vizet is elfújni a szél, ha fel is tudna szállni a repülőgép, de nem tud, istenkísértés ilyen esetben felengedni akár egy repülőt is.
Azt látom a videofelvételeken, hogy sokszor színes vizet, vagy talán valamilyen habszerű anyagot szórnak. Ez azért színes, hogy lássák, hová esik?
Egyrészt megmutatja a következő arra repülő légijármű vezetőjének, hogy itt már történt egy dobás, ezt kell folytatni. Azt, hogy milyen anyagból van, nekem sem árulták el. Engem is érdekelt ez, kérdeztem is, az nyilvánvaló, hogy nem csak víz, hanem valamiféle égésgátló anyag is van benne, de nem árulták el. Nagyon jó anyag, hiszen ahova ledobják, ott nagyon nehezen tudja a tűz elpárologtatni, rajta átmenni.
Közben az amerikai bajtársai a földön is dolgoznak. Ott mi a reális cél? Egyáltalán mennyire lehet közel menni a tűzhöz vízsugarakkal ahhoz képest, ahonnan eredményes lehet az oltás?
Mindenképpen előtérbe kerül és abszolút elsőbbséget élvez az életmentés. Nyilvánvaló, egy múzeumban a kármentés is szóba kerül, és az állatmentés is ezen az oldalon kap helyet, de a tűz oltása maga is rettenetesen fontos. Ilyen szituációban, ami ég, az már szinte menthetetlen. Megpróbálnak arra fókuszálni a tűzoltás során, hogy a még nem égő házakat védjék.
Körülhatárolni, körülárkolni lehet?
A körülhatárolás egy tűzoltó taktikai fogalom, ami azt jelenti, hogy semmilyen irányba nem terjedhet már tovább, körülárkolni nem nagyon tudják, főleg egy ilyen városrészt. A körülhatárolás szó használatát még nem hallottam most Los Angelesből, bár nagyon sikeres a munkájuk, ugyanis ezeket a kisebb gócokat eloltották. Maradt a két eredeti nagyobb tűzgóc, aminek bizonyos százalékát mindkét esetben már uralják, de a teljes oltásról nem beszélhetünk.
Tengervízzel lehet oltani? Ott van egy nagy óceán, tele vízzel.
A Csendes-óceán partján keletkezett a tűz jóformán, tele van vízzel, de ez pontosan olyan történet, mintha én ülök a központi tűzoltó laktanyában, itthon, a Dologház utcában, és a SOTE kigyullad, de én nem tudok róla, nem szól senki, akkor én nem tudom, hogyan oltsam el a SOTE tüzét. A tengervíz ott van, de hogyan vigyük oda? Ez itt a kérdés. Tengervízzel természetesen lehet tüzet oltani, sokan mondják, hogy a növényzetre nem valami szerencsés a sós vizet önteni, de hát egyéb híján akkor mit?
Nyilván, hogyha dönteni kell az épületek, főképp az emberéletek és a természet között, akkor nem kétséges, hogy mi mellett dönt a tűzoltó is.
Erről van szó. Tehát lehet sós vízzel tüzet oltani és oltanak is vele, csak az odajuttatás problémás.
A légi oltásban lehet használni? Gondolom, a helikopterfelszerelésben.
Szinte csak azt használják, a légi tűzoltásnál a tengervizet.
Nincsenek erre fejlesztések? Tudjuk, hogy olyan területen élünk, ahol hatalmas kiterjedésű tüzek pusztíthatnak, kell hozzá a víz, ott van mellettünk a víz. Mi lenne a megoldás, hogy ne légi úton kelljen odacipelni?
2014-ben a kongresszus jóváhagyásával több víztározó megépítésére adott a kormány több milliárd dollárt, csak ez nem kezdődött el. A megoldás a víztározók megépítése és azok folyamatos üzemben tartása. Ha van tűzoltóanyag, akkor a tűzoltó odamegy, és a tüzet meg fogja fékezni. Ha nincs, ha csak az a víz van, amit esetleg a tűzoltóautó magával visz, nagyon nehéz, mert az kevés. Ehhez az erdőtűzhöz általában az a víz nagyon kevés. Mindenképpen kell a vezetékes és a víztározókból kinyert víz.
Van arra számítási egyenlet, hogy egységnyi tűzhöz mennyi víz kell?
Nyilván ezek a számítások rendelkezésre állnak, ezek az adott környezet figyelembevételével nagyon könnyű számítással meghatározhatók. Az érkező tűzoltóautókkal, hozzáadott vízmennyiséggel, esetleg egy kicsivel nagyobb tűz esetén további tűzoltó rajok odairányításával nagyon kezelhető állapotot képesek létrehozni.
Hányszorosa a szorzó? Az én pici példám, hogyha van egy tábortüzem, nekem ahhoz általában két vödör víz, meg egy vödör föld szokott elegendő lenni ahhoz, hogy a végén nyugodt legyek, hogy nem gyújtottam fel a Pilist.
Egy tábortűzhöz nyilván egy vödör víz és egy lapát az untig elegendő, és a vödör vízzel a négyzetméteres tábortüzet le tudom fedni, majd homokot szórva rá meg tudom akadályozni, hogy esetleg onnan parázs kipattanjon és a környezetét meggyújtsa.
Közrejátszhat az, amit amerikai tudósításokban olvastam, hogy az emberek egyébként érthető okokból elkezdték mindenféle slagokkal locsolni a tüzet, meg az épületeket, meg minden mást, és elfogyott a víz a vezetékekből?
A tűzoltók maguk is okozhatták ezt a vízhiányt, hiszen a tűzcsap-hálózat vezetékrendszerének, ami a föld alatt húzódik, a kapacitása is véges. Ha nagyon sok autó csatlakozik rá, akkor elfogy a nyomás. Plusz még természetesen ugyanez a víz jelenik meg a lakóépületeknél, a kerti slagokon. Ezeket nagyon jól szabályozták, már tavaly is kiadtak olyan rendelkezést, hogy hetente kétszer lehet a kertet locsolni, illetve még egy harmadik alkalmat is engedélyeztek, 8 perc időintervallumban. Persze sokan nem tartották be, ez mind-mind a víztározók és a vízhozam rovására történik. Ezeket nagyon komoly bírságokkal meg is büntették, na de hát azon a vidéken sokan laknak olyanok, akik a bírságot örömmel és röhögve kifizették. A környezettudatosság miatt azért a felelőtlen locsolást előbb-utóbb abbahagyták, de látunk nagyon szép zöld területű kerteket, meg házak közti részeket, és ezeket bizony locsolják.
Hiszen hónapok óta nem esett az eső ott.
Tavaly április óta.
Mindenki, miközben még nem sikerült eloltani a tüzet, azt találgatja, hogy mi okozta, hol keletkezett és milyen módszerekkel lehet megállapítani egy tűz keletkezésének helyszínét, vagy helyszíneit és okát, vagy okait.
Nálunk a tűzoltóság, illetve a katasztrófavédelem végzi tűzvizsgálati eljárás keretén belül, szakértők vizsgálják meg azt a helyszínt, ahol a tűz keletkezett.
De egy ilyen tűznél azt tudják, hogy hol keletkezett?
Nagyon könnyen be lehet határolni, mert az első műholdas felvételeken lehet látni, hogy a füst honnan jött föl, és nyilván azt a körzetet vizsgálják. Egy 75 fős nyomozócsoport dolgozik azon, hogy megállapítsák a tűz keletkezési okát. Erről bármit mondani felelőtlenség és butaság lenne, nagyon sok oka lehet.
Vegyük számba a lehetséges okokat!
Inkább, ahogy a tűzoltók is szokták, kizárhatjuk azokat a tűzkeletkezési okokat, amik nem jellemzőek arra a környezetre. Így, gondolom én, a mező közepén egy elektromos tűz kizárható. A különböző berendezések által okozott szikra is kizárható, de természetesen lehet bármilyen berendezés, ami tüzet okozott. A helyszínen ennek a darabjait, maradványait, ha volt ilyen, meg fogják találni, hiszen a tűz ahonnan kiindult, oda még vissza nem tért, tehát ott az a helyszín nagyon beszédes lesz a nyomozóknak, és ebből meg tudják állapítani. Mintákat vesznek mindenhonnan. Ha van olyan anyag jelenlétére utaló nyom, ami az égést segítette, akkor közelebb kerülünk ahhoz a megállapításhoz, hogy feltehetőleg gyújtogatás történt. Ha ilyet nem találnak, akkor nyilván mindaddig kell a kutatást és a labormunkát végezni, amíg ki nem derül, hogy mitől keletkezett ez a tűz. Van egy nagyon profán keletkezési ok is, ezt mindig el szoktam mondani, mert ez jellemző bármilyen erdőre, hogy felelőtlen emberek, amikor megisszák az üvegből az italt, akkor eldobják, összetörik. Az üveg képes úgy működni, ahogy a nap rásüt, mint az optika összegyűjti a fénysugarakat, és egy pontra, ha pont úgy esik, hogy ott van éghető anyag, bizony képes erre a pontra tűzgyújtási fókuszt előidézni, és akkor onnantól kezdve megint azt mondom, hogy már csak a szél az, ami tovább segíti a tüzet.
Villámcsapás okozhat ilyet?
Hallottam olyat is, hogy egyszerűen eső nélkül is történt már villámcsapás, de itt kristálytiszta volt az égbolt, tudomásom szerint.
Ez tehát kizárható.
Az is tűzkeletkezési ok, esik az eső, villámlik az ég, belecsap a fába, tűzkeletkezési ok.
Ha nagy a szél, a fák ágait hozzácsaphatja a villanyvezetékekhez. Óriási kockázat?
Óriási kockázat. Az is, hogy leszakad a vezeték és áram alatt van, szikrázik a földön, ahol az aljnövényzet kap lángra. Az megint csak egy megelőzési tevékenység az áramszolgáltató részéről, hogy ezeket a faágakat, hogy a szél ne fújja neki, rendszeresen nyesni, vágni kell, alul a lehullott ágakat elszállítani, és ezáltal biztonságosabbá tenni a környezetét.
Ismeretei szerint anélkül, hogy távdiagnózisra kényszeríteném, Amerikában foglalkoznak ezzel? Konkrétan Kaliforniában foglalkoznak ezzel?
Igen. Nagyon komoly team áll rendelkezésre, nekik is mindenféle légijármű, meg magasból mentő technikájuk megvan, foglalkoznak is vele, azt, hogy jelen esetben azon a környéken mekkora volt ez a készültségi fokozat, ezt nem tudom, sajnos, de nagyon komolyan foglalkoznak vele.
Eljutottunk a gyújtogatáshoz. Mennyire gyakori, hogy gyújtogatás okozza az ilyen nagy tüzeket?
Nem tudok számokat, viszont a híradásokból azért eléggé sűrű hallani, hogy gyújtogatás okozta a tüzet. Mert nincs megelégedve a kormány intézkedéseivel, nincs megelégedve a helyi önkormányzati intézkedésekkel, és ezért bosszúból képes tüzet gyújtani.
Milyen nyomai, bizonyítékai lehetnek annak, hogy gyújtogatás történt?
Amint említettem, alapvetően az, hogy azon a területen találnak tájidegen anyagot.
Például?
Műszert vagy egy elektromos akkumulátort, generátort, ami oda nem való. Illetve a legkézenfekvőbb maga a benzin vagy gázolaj. Ennek a nyomát, ha megtalálják, akkor nyilvánvaló. Az is lehet, hogy egy nagyon egyszerű tábortűz volt a kiindulópont. Természetesen ilyenkor az okozó nem fog jelentkezni, a kár körülbelül 20 milliárd dollár, senki nem fog jelentkezni, hogy megöltem tudtommal-tudtomon kívül 25 embert, meg ki tudja még, mennyi lesz az áldozatok száma a tűzoltás végére. De lehet, hogy csak egy egyszerű és minden veszélyektől mentes tábortüzet akart valaki rakni ott, kirándulás közben.
Minden ilyen nagy tűz egészen kicsi tűzből keletkezik szükségszerűen?
Igen. Lehet, hogy egy szemétkosárból indul. Itt volt a Silvanus Hotel, nem olyan régen, egy éve, márciusban, ott is egészen kicsi helyről indult. Nem ismerem a vizsgálati eljárás eredményeit, de valószínűleg az elektromos tűz egészen kicsi helyről indult, álmennyezet, vezeték, légrés, éghető anyag, és mire kiderül, addigra kiterjedt tűz van. Minden nagy tűz kis tűzből indul ki.
Ahogy így nézi távolról a kaliforniai tüzet, említette, hogy némi helyismerete is van, azért lehetséges, hogy nem egy gócpont volt, hanem több helyen egyszerre gyulladt ki?
A legelső, az Palisades megyében egyetlen egy tűzgóc volt, ami aztán tovább gerjesztette, továbbvitte a településekre, erdőkre a tüzet. Úgy gondolom, hogy alátámasztja azt az érvet talán, hogy nem egy jól szervezett gyújtogató gárdának a műve, mert azok több helyen szoktak általában tüzet rakni, hogy biztosra menjenek. Ez egy helyről indult, és sajnos az akkori időjárás hamar szétszórta a tüzet.
Öngyulladás, mint olyan, létezik?
Öngyulladás létezik természetesen, hiszen szerves anyagok tömkelege van az erdőkben, de alapvetően az általam említett eldobott üveg, vagy bármilyen ilyen, ami összegyűjti a fényt, azt nevezhetjük inkább tűzgyújtási forrásnak, mint az, hogy most magától egyszer csak kigyulladt az erdő. Bár ott is a feltételek meghatározhatók, hogy milyen páratartalom mellett, milyen hőségben vagy hőmérsékleten, mikor várható az, hogy valami a szerves anyag belsejében felhalmozódott hőenergiát ilyen formában szabadjára engedi.
Talán tőzeglápokban, mocsarakban hallottam ilyet.
Igen.
Magyarországon is volt ilyen.
Volt, bizony.
A nagy kiterjedésű erdőtüzek Magyarországon mennyire gyakoriak?
Főleg most az utóbbi száraz években emelkedő tendenciát mutatnak, de szerencsére itt elsősorban az aljnövényzet ég. Ha nincs koronatűz, az nagyon megkönnyíti a tűzoltók munkáját. Nem azt mondom, hogy nagyon könnyű eloltani, mert az aljnövényzet is rettenetesen veszélyes, és könnyen lehet belőle koronatűz, de könnyebb oldani.
A koronatűz az, amikor a lomb ég?
Így van, a fáknak a koronája, a lomb. A talajvíz, a fában megtartott nedvességtartalom azért elég magas, így először a száraz avar kezd el füstölni, égni, és ezt azért könnyebb oltani. Vannak bizonyos napok, amikor újragyullad, mert mindent nem látni, és mindent a Dunába mártani nem lehet, de viszonylag ritka azért az ilyen és ehhez hasonló óriási tűz. A Hortobágyon voltam én magam is több esetben tüzet oltani. Helikopterrel mentünk, nagyon sokat is foglalkoztam a légi tűzoltással hivatásos koromban, és már ott megfogalmazódott bennem, hogy légi támogatás nélkül, napokig emberfeletti munkával kell tüzet oltani. A légitámogatással viszont óriásit lehet lépni előre.
Jellemzően Magyarországon mi okozza az erdőtüzeket?
Van egy úgynevezett Angström-szám, ezt a meteorológusok találták ki, az adott időszak hőmérsékleti tényezője, a levegő páratartalma és a szél alapján. Nagyon ügyesen behatárolja azt az időszakot, amikor várható, hogy erdőtűz keletkezik valamitől, gondatlanságból vagy természetes források miatt. Ebben az időszakban fokozott figyelem kell, ezért szokta az Országos Katasztrófavédelem vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság elrendelni a teljes tűzgyújtási tilalmat. Egy eséllyel kevesebb, hogy erdőtűz lesz.
Nagyon hosszú ideig van tűzgyújtási tilalom, egyre nagyobb területen Magyarországon, ezt én magam is tapasztalom, egyre szárazabb a klímánk. Egyre nagyobb Magyarországon az erdőtüzek kockázata?
Így van. Kár is szépíteni, ahogy a klíma változik, és ez már nem jövőkép, hanem a nyakunkon van a klímaváltozás, hiszen ilyen meleget, nem is emlékszem, hogy mikor mértünk, mint ami tavaly volt, 40 fok fölött, és mondják, hogy az 50 fokot is megközelítheti majdan. Tehát ez itt van. Erre most már készülni kell, a hatóságok készülnek is. Nyilván a kor szellemében nagyon sok olyan technikai vívmány elérhető már, amivel ezeket jobban kordában lehet tartani. Itt vannak a megfigyelőrendszerek, a műholdas rendszerek, kezd elterjedni hazánkban is a robottechnika. Biztos látta ön is a Notre Dame-ban keletkezett tűznél egy robottal 80 tűzoltó munkáját sikerült kiváltani, és eloltani úgy a katedrális tüzét, hogy biztosak legyünk benne, hogy nem szakad rá a tűzoltókra a harang és a mennyezet.
A robot felderítő képet, videót küld, vagy konkrétan oltani is tud?
Oltani is tud, és képet is tud továbbítani. Akár egy kilométerről lehet kezelni. Los Angelesben is bevetették, mert nekik is rendelkezésükre áll. Sőt, úgy tudom, hogy másik államból is vittek tűzoltórobotot. Ez egy lánctalpas kis szerkezet, ami el van látva egy hab-vízágyúval, akkumulátorral működik, a vízutánpótlást tömlővezetéken kapja, és rádiófrekvenciás irányítása van. A roboton hőkamerák találhatók, világítás van rajta, önmagát védő vízpajzs, és úgy nagyjából 600 Celsius-fokig tűzálló.
A vízpajzsot úgy kell elképzelni, hogy locsolja magát közben a robot?
Igen, és körülbelül 3000 liter per perces tűzzel oltást képes abszolválni. Úgyhogy nem kell a tűzoltót közel engedni, hogy megsérüljön, folyamatosan működik, nem kell légzőkészülék neki. A tűzoltókat 20 percenként váltani kell, mert ha a füstben dolgoznak, akkor kifogy a légzőpalackjuk. A robottechnika sokkal hatékonyabb, tökéletesen irányítható, mert 360 fokban működik a kamerája, hőképet ad, a tűzgócot megmutatja, hol van, megtalálja az embert, ha van a közelben, akit esetleg menteni kell, ki is lehet hozni a robottal. A környező országokban nagyon sokat vásároltak belőle, gondolom, előbb-utóbb Magyarország is belép a sorba.
A tűzoltók tehát mindent megtesznek. Néhány jó tanács, mit tegyen egy civil, egy erdőjáró, ha erdőtüzet lát, nyilván azon kívül, hogy azonnal értesíti a tűzoltóságot?
Ha úgy ítéli meg, hogy el tudja oltani a tüzet, akkor kezdje meg. Nyilván nem lesz nála tűzoltókészülék, de ha van olyan eszköz, felszerelés, amivel homokot, földet tud a tűzre szórni, akkor kezdje meg. Hívja a segélyhívó számot, általában a 112-t, és ha sikerül csak kordában tartani a tüzet, az már óriási dolog. Ha nem sikerül, és úgy ítéli meg, hogy ez olyan kiterjedésű, hogy egy tűzoltó sem tudná megakadályozni, akkor jobb, ha menekülőre fogja a dolgot. Egy-egy ilyen katasztrófa bizonyára nagyon sok tanulsággal szolgál.
Feltételezem azt is, hogy a világ tűzoltói valamilyen fórumon egyeztetnek ezekről a tanulságokról. Ami most Kaliforniában történik, annak már vannak az ön számára leszűrhető tanulságai Budapest, Magyarország számára?
Alapvetően a megelőzési intézkedések, azok a preventív előírások, amik jelenleg is érvényben vannak, s ezeknek a szigorú betartása. Én azt hiszem, hogyha mindenki a maga részéről ennyit hozzátesz a javainak, a társadalom javainak, az életének a mentéséhez, akkor már nagyot léptünk előre. Herczeg Zsolt