Fotó: Rombai Péter
2026. január 1. - 2025 végéhez közeledve újra együtt tekintünk vissza egy olyan évre, amely tele volt fejlődéssel, megújulással és közös sikerekkel.
A Soproni Egyetem életében az elmúlt esztendő a számok, az értékek és a közösség mellett az innovatív szemléletről is szólt. Dr. Borovics Attilával, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) főigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan válik a tudomány közérthetővé, miért Algériában látják az Alföld jövőjét, és miért várják tárt karokkal a legtehetségesebb hallgatókat.
Közérthető tudomány
Az Erdészeti Tudományos Intézet életében az elmúlt év legnagyobb áttörését a laboratóriumi eredmények mellett a kommunikáció megújulása hozta. Borovics Attila szerint a tudomány akkor teljesíti célját, ha nem marad meg a szakmai „elefántcsonttoronyban”.
„Sikerült azt elérni, hogy egy Q1-es nemzetközi publikációnak legyen hazai infografikával alátámasztott megerősítése. Így el tudjuk juttatni ezeket az eredményeket nem csupán a specialistáknak, hanem nemzeti nyelven a hazai szakközönségnek, a gyakorlati életben dolgozóknak és a hallgatóknak a szintjére is.”
Ez a fajta tudásmegosztás kulcsfontosságú, hiszen az erdészet és a klímavédelem kérdései ma már mindenkit érintenek. Az intézet célja, hogy a legmagasabb szintű tudományos rangsorokban (mint a Q1) jegyzett eredmények a mindennapi erdőgazdálkodás részévé váljanak.
Időutazás délre
Az innováció terén az ErdőLab projekt jelenti a zászlóshajót, ahol az erdészet, a faipar és a bioökonómia képviselői közösen keresik a válaszokat a klímaváltozásra. A kutatók azonban nemcsak a laborban dolgoznak, hanem a nemzetközi kooperációik során szó szerint a jövőbe utaznak.
„Észak-Afrikában, ahogy megyünk a tengerparttól délebbre, olyan zónákba érünk, amilyen nálunk lesz majd ötven év múlva az Alföldön. Tehát látjuk azt, ami ott már megvalósult, mi pedig most meg tudjuk nézni. Adja magát a megoldás. Tanuljuk meg az ottani tapasztalatokat, és teszteljük azokat a megoldásokat, amik az ottani erdészek napi munkáját jelentik.”
Ez a szemléletmód teszi lehetővé, hogy az egyetem ne csak reagáljon az éghajlati kihívásokra, hanem proaktívan készítse fel a hazai erdőket a következő évtizedekre.
Országos hálózat és élő laboratóriumok
A Soproni Egyetem ereje az egységben és az országos jelenlétben rejlik. Püspökladány, Mátrafüred vagy Sárvár nem csupán kihelyezett állomások, hanem a fejlődés bástyái. Különösen kiemelkedik Püspökladány szerepe, ahol a legnehezebb talajviszonyok között kell bizonyítani az erdő életerejét.
„Püspökladány rendkívül izgalmas terület, ahol a legnehezebb körülmények között kell igazolnunk, hogy van erdészeti megoldás. Mint egy élő laboratóriumban működve próbáljuk a jövőmutató megoldásokat a gyakorlat számára átadni.”
Új központok és hallgatói mentorálás
A jövő tervei már konkrét formát öltöttek. Új Klímadaptációs Központ létrehozásán és egy országos jelentőségű Magközpont megalapításán dolgoznak, a Közgazdaságtudományi Karral együttműködve pedig a bioökonómia területén terveznek virtuális tudásbázist.
Borovics Attila a hallgatókhoz is szólt, hangsúlyozva, hogy az intézet kapui nyitva állnak az elhivatott fiatalok előtt: „Intézetünk nyitva áll azon tehetséges hallgatók előtt, akik elhivatottságot éreznek a kutatói életpálya felé. Kifejezett célunk, hogy a kutatói utánpótlás, a tehetséggondozás és a mentorálás szerves része legyen működésünknek.”
Az üzenet tehát egyértelmű. A Soproni Egyetemen a hallgatók nemcsak tanulják a jövőt, hanem aktív részeseivé is válhatnak annak alakításában.