2026. január 28. - A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt években tovább nőtt, a felmelegedést pedig nem sikerült megállítani, emiatt mára az alkalmazkodás vált az egyetlen reális céllá - mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, volt köztársasági elnök a Portfolión szerdán megjelent interjújában.
Szóba került a Mercosur-egyezmény, amiről a volt köztársasági elnök kifejtette: az EU-nak világos prioritást kellene kijelölnie, első a fogyasztók, a gazdák és az európai piacok védelme. Az európai minőséget meg kell őrizni, és a piacra lépő külső termékekre ugyanazokat a szigorú szabályokat kell érvényesíteni, mint az uniós termékekre.
Ha az ellenőrizetlen, olcsó import elárasztja a piacot, abban a gazdák tönkremennek, ráadásul a fogyasztók rosszabb minőségű termékhez jutnak. Ha viszont a külföldi termékekre is ugyanazokat a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályokat érvényesítjük, az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképes maradhat. Laza ellenőrzéssel a saját piacainkat romboljuk le, ez pedig megengedhetetlen - hangsúlyozta.
A hazai vízgazdálkodásról Áder János elmondta: az elmúlt két évben érdemi szemléletváltás történt. Ma már elsősorban nem nagy tározókban kell gondolkodni, hanem a talajban történő vízmegtartásban, ezt a szemléletet tükrözi a tavaly elindult "Vizet a tájba" program is - mutatott rá.
Áder János szerint a globális szén dioxid kibocsátás tovább nő a párizsi megállapodás óta a nemzeti vállalások ellenére.
Terjednek ugyan a megújuló energiaforrások, de a fosszilis energiahordozók aránya az elmúlt évtizedben csak kismértékben csökkent. A népesség és az életszínvonal emelkedésével az energiaigény is nő, ezzel együtt pedig a légköri szén-dioxid-koncentráció és a felszíni hőmérséklet is.
"Ezért ma nem az a fő kérdés, miként akadályozzuk meg a jelentős felmelegedést - erre reálisan már nincs esély -, hanem az, hogyan alkalmazkodunk hozzá és miként tudjuk mérsékelni az ütemét"
- fogalmazott.
Áder János a felmelegedést kísérő másik nagy kihívásként a vízválságot említette, ami nem enyhült, hanem súlyosbodott. A február 25-éninduló Planet Budapest 2026 sarokpontjai ezért az adaptáció, a vízbiztonság, a körforgásos gazdaságra való átállás. A cél olyan megoldások bemutatása, amik a jövő generációk esélyeit nem rontják tovább, sőt javítják - közölte.
A kiállítást idén nem a Hungexpón, hanem a Vasúttörténeti Park területén rendezik meg, és nemcsak egy hétig, hanem több mint egy hónapig látogathatják az érdeklődők. A Planet Budapest 2026 három pillérre épül, szakmai konferenciákra, élményprogramokra és egy nagyszabású kiállításra.
A konferenciák három kiemelt területhez kapcsolódnak, a vízgazdálkodáshoz, fenntartható agráriumhoz és élelmiszergazdasághoz, illetve az energiatermelés- és tárolás kérdéseihez - ismertette a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A részletekről elmondta: a szakmai programot Sir Partha Dasgupta, a Cambridgei Egyetem professzora nyitja meg, aki a fenntartható közgazdaságtan egyik úttörőjének számít.
A rendezvény második lábát az élményprogramok adják. A 10-18 éves korosztály számára készült a Planet Heroes, ami egy interaktív kalandpark, élményszínház és szabadulószoba különleges ötvözete. A fiatalokat színészek vezetik végig a különböző állomásokon, miközben maguk is aktív szereplőivé válnak a történetnek.
A felnőtteknek két külön programmal készülnek. Az egyik egy tematikus tér, a Planet Explorers, ahol 12 témaszigeten keresztül járják körül a fenntarthatóság kérdéseit a földhasználattól a divatig.
A másik programelem a Planet Ride, amely egy történetmesélésre épülő kiállítás: bemutatja, hogyan élt az ember korábban harmóniában a természettel, mit változtatott ezen, ennek milyen következményei lettek, végül milyen tennivalók vannak, hogy korábbi rossz döntéseket orvosolják - ismertette Áder János.
Nem változik az expo szerepe, mintegy 100 magyar vállalat mutatja be termékeit és szolgáltatásait olyan területeken, mint az élelmiszerpazarlás csökkentése, a vízgazdálkodás vagy az energiahatékonyság - közölte.