2026. március 5. - Osztrák erdészeti szakmai delegáció látogatott el a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő kisunyomi feketefenyő klóngyűjteménybe, amelyet az Erdészeti Tudományos Intézet 1965-ben hozott létre a faj szélesebb körű hazai alkalmazásának megalapozása érdekében.
A mintegy 12 hektáros kísérleti terület kiemelkedő jelentőségű erdészeti nemesítési archívum: a gyűjteményben közel 200 feketefenyő genotípus található, amelyek 7 ország populációit képviselik (Ausztria, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Oroszország és Törökország).
A klónbank genetikai erőforrásai a jövőben nemcsak a magyar, hanem az osztrák erdészeti kutatási programok számára is értékes alapot jelenthetnek, különösen a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdők kialakításában. A kutatások rámutattak arra is, hogy az egyedek között jelentős különbségek mutatkoznak a tű- és hajtáspusztulást okozó gombák (Dothistroma septospora, Sphaeropsis sapinea) fertőzésével szembeni ellenálló képességben. Ezeket a jelenségeket az ezredforduló körül dr. Koltay András vizsgálta, és az eredmények ma új nemzetközi kutatási együttműködések alapját képezhetik.
A szakmai programot követően a Szombathelyi Erdészeti Zrt. központjában előadásokkal kísért szakmai fórumra került sor az erdők állapotáról, a klímaváltozás hatásairól és az erdészeti ágazat alkalmazkodási lehetőségeiről.
A tanácskozáson Mocz András, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára áttekintést adott a hazai erdők állapotáról és az éghajlatváltozással kapcsolatos kilátásokról.
Dr. Johannes Schima, az osztrák BMLUK minisztérium erdészeti szekcióvezető-helyettese az osztrák erdészeti ágazat klímaadaptációs kihívásait ismertette. Gángó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese a vasi állami erdőkben tapasztalható lucfenyőpusztulásról és annak gazdálkodási következményeiről számolt be. Dr. Heino Konrad, az osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet (BFW) Ökológiai genetika osztályvezetője bemutatta a feketefenyő genetikai kutatására és klímaadaptációjára irányuló osztrák projektet. Dr. Borovics Attila, az SOE ERTI főigazgatója pedig ismertette a magyar erdészeti kutatás klímaadaptációval kapcsolatos eredményeit és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit.
A szakmai egyeztetések során egyértelművé vált, hogy a genetikai erőforrások, a megfelelő szaporítóanyag és a döntéstámogatás kulcsszerepet játszanak a klímaadaptív erdőgazdálkodásban.
A találkozó végén mindkét fél kifejezte szándékát a magyar–osztrák erdészeti kutatási együttműködés további erősítésére.