2026. március 20. - A fa tartós beépítése az egyik leghatékonyabb klímavédelmi eszköz- hangsúlyozzák a Soproni Egyetem kutatói.
A szakemberek Sárváron találkoztak, ahol „Az erdőalapú szektor szerepe a klímaváltozás mérséklésében” címmel tartottak szakmai rendezvényt. A megnyitón Nagy Bálint, az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője kiemelte az erdőgazdálkodás és a faalapú ágazatok kulcsszerepét a klímaváltozás mérséklésében.
A konferencia programjának középpontjában a Soproni Egyetem összes Karának és Erdészeti Tudományos Intézetének együttműködésében megvalósuló ErdőLab projekt eredményeinek bemutatása és közös értékelése állt. A részprojektvezetők előadásaikban átfogó képet adtak a kutatások eddigi eredményeiről. Több előadó is kiemelte, hogy az erdők nemcsak a légkör szén-dioxid-tartalmának megkötésében játszanak fontos szerepet, hanem a tárolt szén révén is jelentős „raktárként” működnek. Szó esett arról is, hogyan befolyásolják az erdők a víz körforgását, illetve milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, például a rekreáció vagy a természetes élőhelyek fenntartása révén. A faiparhoz kapcsolódó előadások bemutatták, hogy a fa, mint megújuló alapanyag hogyan járulhat hozzá a környezetbarát építőiparhoz, különösen az innovatív anyagok és technológiák fejlesztésén keresztül.
A faanyag hasznosításának elmaradása csak rövidtávon eredményezhet többlet szénmegkötést, hosszabb távon korlátozza a klímaváltozás mérséklését, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást. A legtöbb új megkötést éppen az innovatív fatermékek és a faalapú termékhelyettesítések révén érhetjük el, mobilizálva az erdőkben eddig nem hasznosított favagyont. Ez az erdőgazdálkodás intenzifikációjával egybekötött faipari innováció, mint erdőipari fejlesztés az, amely a legtöbb szénmegkötést képes 2050-re eredményezni. Ennek elérését ösztönző zöld beruházási gazdasági eszközök fejlesztése és a teljes folyamat jobb bemutatását és kommunikációját lehetővé tevő képzési tartalmak fejlesztése zajlik az ökológiai, biológiai és műszaki területekkel együttműködve a projekt megvalósítása keretében. – magyarázta el Dr. Borovics Attila. Az ErdőLAB projekt szakmai vezetője az eredmények gyakorlati hasznára is rámutatott:
„Alulhasznosított fafajok magas hozzáadott értékű feldolgozásával mind az erdőtulajdonosok, mind a faipari vállalkozások és egyúttal klímavédelmi eredmények miatt a társadalom is részesül a projekt hasznaiból. Ezt segíti egy új módszertan fejlesztése amely alaján az erdészeti és faipari ágazat együttes hatását tudjuk több forgatókönyv szerint elemezni. Létrehoztunk egy új szénforgalmi modellt, a Forest Industry Carbon Modellt (FICM), amely az erdei biomassza, az elhalt szerves anyagok, a talaj és a fatermékek szénegyenlegét, valamint a termék- és energiahelyettesítések útján elkerült kibocsátásokat számszerűsíti.”
Az ErdőLab projekt megoldásait a döntéshozók már ma közvetlenül hasznosítják mind a dekarbonizációs törekvések nemzetközi kötelezettségeinek teljesülése, mind az önkéntes karbonpiaci lehetőségek kiaknázása érdekében.
A következő hónapokban az ErdőLab projekt zárása következik, és az eddigi eredményekre alapozott új program elindítását készítik elő a Soproni Egyetem munkatársai. A jövőben egy kampányt is elindítanak, amivel az erdészet és faipar össztársadalmi hasznosságára kívánják felhívni a figyelmet.
A program a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Erdészeti Tudományos Bizottsága szervezésében; a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.