2026. április 7. - A klímaváltozással járó aszályok miatt egyre nagyobb veszélyben vannak erdeink.
A Soproni Egyetem szakemberei azonban olyan úttörő szoftvert alkottak, amely az erdő „digitális ikerpárján” modellezi a lángok terjedését, segítve többek között a tűzoltók életmentő munkáját és a pontos védekezést.
Az erdőtűz nem vakon terjed. Aki ismeri a terepet, a szélirányt és az erdő szerkezetét, lépéselőnybe kerülhet a lángokkal szemben. Ezt a felismerést emelte digitális szintre a Soproni Egyetem, ahol egy olyan szimulációs rendszert fejlesztettek ki, amely a hazai erdők háromdimenziós másolatán modellezi a katasztrófát.
A fejlesztés aktualitását a rideg számadatok adják. Magyarországon egy átlagos évben 1000-2000 hektárnyi erdőterületet érint a tűz, de a klímaváltozás és az aszályos időszakok ezt a statisztikát teljesen felborítják.
„Amikor egy aszályos év van, akkor tízszeresére, husszorosára ugrik meg az erdőtüzeinknek a nagysága. Egy olyan aszályos esztendőben, mint amilyen 2022 volt, ez a szám akár 10-20 ezer hektárra is felugorhat" – hangsúlyozta a helyzet komolyságát Prof. Dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese.
A korábbi becslések egyszerű adatokra, például az erdő korára vagy a fafajokra támaszkodtak. A soproni technológia ennél sokkal mélyebbre ás: úgynevezett LIDAR (légi lézerszkennelt) adatokat használ. Ez gyakorlatilag egy térbeli röntgenkép az erdőről, ahol minden egyes fa pozíciója, magassága és ágszerkezete pontosan látszik.
„A szimuláció látja azt, hogy hol van újulat, hol vannak fiatal egyedek, és azok hol nyúlnak fel az idősebb fák koronáihoz. Ez a tűz vertikális terjedése miatt fontos" – magyarázta a professzor.
A szoftver a fák mellett a meredek lankákat is tűpontosan kezeli. A modell figyelembe veszi, hogy egy felfelé futó lejtőn a tűz akár két-háromszoros sebességre is képes felgyorsulni, ha a szél is besegít. A rendszer ismeri a fenyvesek gyúlékonyságát, a száraz avart és a nedvesebb lombhullató erdők viselkedését is.
A fejlesztés legnagyobb értéke a gyorsaság és a választható lehetőségek tesztelése. A szakemberek a jövőben láthatják, merre tart a tűz, és kipróbálhatják a szimulátorban, hol érdemes beavatkozni.
"Meg tudjuk mondani, hogy a tűzpásztát pontosan hol húzzuk meg: itt, vagy ötven méterrel hátrébb. A szimulátorban modellezhető az is, hogy egy ellentűz gyújtása vagy a vízzel való oltás milyen hatással lesz a folyamatokra" – mutatott rá a dékánhelyettes a szoftver gyakorlati hasznára.
Hasonló rendszereket főként Kanadában, az USA-ban vagy Törökországban használnak, régiónkban ez a megoldás egyedülállónak számít. A program képes több ezer lehetséges forgatókönyvet lefuttatni, így pontos előrejelzést ad a stratégiai tervezéshez. A Soproni Egyetem hallgatói már az iskolapadban elsajátíthatják ezeket a modern eljárásokat, felkészülve a klímaváltozás okozta nehezebb évekre.
Bár a szoftver fejlesztése egy nemzetközi konferencia hatására indult, a cél a magyar erdők védelme. Ahogy a 2022-es aszály is megmutatta, a tűzveszélyes időszakokban a leégett területek nagysága a tízszeresére is ugorhat. A soproni technológia sokat segíthet abban, hogy adatokra alapozva védjük meg természeti kincseinket.