ForestPress fotók
2026. július 24. - A klímaváltozás új prioritásokat teremtett az erdőgazdálkodásban.
A tárcavezető szerint az erdők legfontosabb szerepe ma már a klímavédelem, a vízmegtartás és a biológiai sokféleség megőrzése.
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki csütörtökön az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén.
Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz.
A tárcavezető kiemelte,
az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás.
A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.
Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség.
Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.
Elmondta,
Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg.
Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.
Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli.
Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése.
Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy
az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra.
Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.
Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.