Fotó: Encsi Csaba, Bakos Péter
2026. július 24. - Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását
A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, amely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU Egyetem és a MATE közös kutatása nemcsak e tölgyesek eredetét tárta fel, hanem a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott.
A Vérteserdő Zrt., az Universität für Bodenkultur Wien és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhos tölgyállományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Q. pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, illetve az arra ható tényezők feltárása volt.
A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhos tölgy-populációkból. Május végén ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek.
Az eredményeket 2025-ben az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is közölték (Pütz et al. 2025)1. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér számos más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek.
„A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját.” – foglalta össze Bakos Péter a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetője.
A kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyállományokat is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki.