2026. július 31. - Az elmúlt héten dr. Gribovszki Zoltán egyetemi tanár vezetésével a DALERD Zrt. és a SOE Erdőmérnöki Kar Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet munkatársai a Mályvádi erdőtömb több mint két évtizede tartó vízpótlásának, és a Sarkad-Remetei erdőtömb vízpótlásának terepi hatásait vizsgálták.
Ezek az erdők a vízrendezések előtt a Fehér és Fekete-Körös folyók árteréhez tartozó vízjárta tölgy-kőris-szil ligeterdők voltak. Az elmúlt évszázadok során azonban megszűnt a közvetlen összeköttetésük a folyókkal. A természetes kis vízfolyásokat, holtágakat mint vízforrásokat a töltés levágta a fő mederről.
A munkacsoport végig követte a Mályvádi erdőben a víz útját a Fekete-Körösön lévő Sitkai csatorna és a folyón lévő szivattyús vízkivételi műtől a Biri-ér melletti vizes élőhelyig. Sajnos a Fekete-Körösön lévő vízkivételi műnél rendelkezésre álló vízhozam most a mezőgazdasági öntözési vízigény biztosítását is alig teszi lehetővé, így az erdő vízpótlása akadozik. A több mint 2000 ha területű Mályvádi erdőtömb vízpótlásának bázisa a Dénesmajori halastó, melynek nyár végi lehalászása idején feleslegessé váló víztömege kerül bevezetésre az erdei csatornarendszerbe és korábbi természetes medrekbe. A szivattyús pótláson felül a folyón lefutó árhullámok vize gravitációs úton bevezethető lenne az erdőtömbbe, de az elmúlt években a csapadékhiány miatt ezek szinte teljesen eltűntek. A kutatók méréseket végeztek az erdőben lévő talajvíz figyelő és felhagyott tanyák melletti ásott kutakban. Egy 9 m-es ásott kút kivételével mind ki volt száradva. Egyértelművé vált, hogy növelni szükséges a biztos vízhozamot adó szivattyús kapacitást a folyamatos vízpótlás érdekében. Enélkül nem pótolható az utóbbi évek csapadékhiánya. A felszíni csapadékhiány, és a talajvíz csökkenése az erdők pusztulásához vezethet.
Ezután bejárták a Sarkad-Remetei erdőt is a vízpótlás hatásainak vizsgálata érdekében. Ott is méréseket végeztek ásott kutakban a jelenlegi talajvízszint meghatározására. A folyó melletti erdőtömbben, közel egy vízpótlást biztosító csatorna mellett volt csak elérhető talajvíz 7,5 m mélységben. Az egyetem munkatársai talajvíz figyelő kutat is fúrtak, melynek során talajszerkezeti és vízvezető képességi vizsgálatot is végeztek. A mérésekbe bekapcsolódtak a DALERD Zrt.-nél nyári gyakorlatukat töltő szakiskolások, és egy soproni egyetemi hallgató is. A csatornákban vezetett vízpótlás oldal irányú hatása műszeres méréssel itt is alig volt kimutatható. A talajvíz szintje ezen a területen is csökken az időszakos vízpótlás ellenére. Az erdő faállományának egészségi állapotán viszont jól kivehető a vízpótlás pozitív hatása. A későbbiekben ezen a területen egy új erdei automata meteorológiai állomás létesül talajszondákkal kiegészítve a vízpótlás hatásának további elemzésére. A vizsgálatok eredményeinek felhasználásával a DALERD Zrt. és a KÖVIZIG munkatársai a vízpótló rendszer kiterjesztésén és hatékonyságának továbbfejlesztésén dolgoznak.