2026. július 23. – A 156. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán találkoztunk Nahlik András sepsiszentgyörgyi dékán úrral, aki egy jó hírrel fogadott bennünket: megszerezték az erdőmérnök képzés akkreditációját.
- Mikor indult az erdőmérnökképzés Sepsiszentgyörgyön?
Már a harmadik évfolyam végez, végzett most. És ugye a román jogszabály, a felfuttatási törvény szerint, az első végzős évfolyam utáni második évben kell a végleges akkreditációt megszerezni. Mindeddig egy szakengedélyeztetési eljáráson voltunk túl, tehát szakindítási engedélyünk van.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Karán, folytatjuk az erdőmérnök képzést – folytatta a dékán úr. - Az erdőmérnök képzés indításakor, én még rektor voltam Sopronban, és a Sapientia Egyetem akkori rektora, Dávid László rektor úr, személyesen eljött, és megkért bennünket, hogy segítsük a magyar nyelvű erdőmérnökképzés elindítását a Sapientia keretein belül. Nos, ennek most már idestova lassan 7 éve, 2020-ban indult.
A lényeg az, hogy ez elindult, 4 éves a képzés, ez alapképzés, és most végzett a 3. évfolyamunk, és elérkezett a végleges akkreditáció ideje. Ezt a végleges akkreditációt most elvégeztük a román törvények szerint.
- Hogy zajlik az akkreditáció?
Az Aracsisz nevű akkreditációs bizottság, ami ott a MAB-nak felel meg. Azt kell mondanom, hogy nagyon hasonló az eljárás, mint amin Magyarországon is nagyon sokszor átestünk, egyébiránt én dékánként is, meg rektorként is. Úgyhogy tényleg nagyon hasonló volt az eljárás. Három fős akkreditációs bizottság jött Sepsiszentgyörgyre, a bizottság elnöke Alexandru Lucian Curtu, a Transilvániai Egyetem (Universitatea Transilvania din Bra?ov) Erdőmérnöki és Erdőkitermelési Karának adékánja, a Suceava-i Ştefan cel Mare Egyetem (Universitatea „?tefan cel Mare” din Suceava) Erdőmérnöki Kara, előző dékánja Horodnik úr, illetve Temesvárról Foralt professzor úr. Ők voltak a látogatóbizottság tagjai.
- Hol képeznek erdőmérnököket Romániában?
Kiemelkedő presztízzsel rendelkezik Brassó mellett az erdőmérnök képzésben, az Szucsava. De van vagy tíz erdőmérnökképző egyetem, egyéb iránt. De ez a kettő a kiemelkedő.
Miben különbözik, vagy miben egyezik meg mondjuk a Soproni Egyetem és a ti egyetemetek erdőmérnök-képzése?
Nálunk csak alapképzés van. Ha visszaemlékeztek, akkor korábban nálunk is osztott volt a képzés egy ideig. Meg kellett osztanunk a bolonyai folyamat kritériumai alapján.
Azután, amikor dékán voltam, akkor sikerült ezt visszacsinálnunk, és újra osztatlan az erdőmérnök-képzés Sopronban. Az ötéves képzés, amelyik mesterszintű diplomát ad.
Most ott, Sepsiszentgyörgyön alapképzési BSC-szintű diplomát kapnak a mi hallgatóink. Négy év után, tehát ott hosszabb az alakképzés, mint Magyarországon, mert általában hároméves, vagy három és fél éves szokott lenni az agrár szektorban.
Úgyhogy azt követően pedig, vagy tovább tanulnak a hallgatóink, vagy nem. Szerencsére sokan tanulnak tovább. Most jó néhányan például elmentek Brassóba mesterképzésre.
Mások elmentek vadgazdamérnökképzésre, mesterképzésre, amit a MATE, a gödöllőiek csinálnak Csíkszeredában, szintén magyar nyelvű, tehát az egy távképzés, de hát az is ad egy mesterszintű diplomát. És sokan elhelyezkednek ezzel, és mérnökként dolgoznak.
Mi az, ami ott több, vagy kevesebb, mint mondjuk Sopronban? Mi hiányzik, vagy mi a több? Az, hogy magyar nyelven tudjuk tanítani az erdélyi, székelyföldi gyerekeket.
És azért tartom ezt különösen fontosnak, mert sajnos, és azt kell mondom sajnos, sokan a román nyelvet nem sajátították el olyan szinten, hogy bele merjenek vágni egy román nyelvű képzésbe. És ez a Sapientia Egyetemnek tulajdonképpen az ars poétikája úgy tetszik, tehát ott helyben, magyar nyelven tanítani a gyerekeket. Úgyhogy 30 főt vehettünk fel minden évben, ebből 25 költségtérítés nélküli és 5 költségtérítéses. A hallgatói létszámot csak elsőben tudtuk feltölteni, tehát teljesen nem tudjuk feltölteni a keretet. Sajnos elég nagy a lemorzsolódás, de szerencsére, a finanszírozásunk nem a lemorzsolódás mértékéhez van kötve, úgyhogy tényleg csak a legtehetségesebb és legjobban felkészült gyerekeket bocsátjuk ki négy év után. Végül is jó esélyük van a pályakezdéshez.
- Hol helyezkednek el a végzettek?
Székelyföldről tudni kell azt, hogy a magánerdészetek nagyon nagy területet foglalnak el, és ez Székelyföldre, a székelyföldi három megyére kifejezetten jellemző. Úgyhogy magánerdészeteknél helyezkednek el, sokan pedig tovább tanulnak, még mielőtt elhelyezkednének. Vannak nagyon tehetséges, kiváló végzőseink.
Opra Boglárka például most végezte el a mesterképzést, és megy a doktorképzésre. Ez egyben utánpótlást is jelent nekünk egyéb iránt, mint oktató. Tehát ez egy hosszabb távú folyamat, mire kinevelünk egy olyan helyi erdőmérnök generációt, akik képesek lesznek oktatni is.
- Kik segítik Sopronból az oktatásokat?
Tágabb értelemben Sopronból, mert az ERTI-ből a kiváló Molnár Tamás például erdészeti monitoringot oktat nálunk. Aztán Tuba Katalin, aki egyébként nem erdőmérnök, kiváló kertészmérnök (a férje erdőmérnök). Ő tanítja az erdővédelmet Sopronban, tehát ő is kiváló oktatónk. Egyébként nagyon szeretik a hallgatók is, tényleg nagyon jól felkészült erdészeti erdővédelemből is. Szász Botond oktat még nálunk, akinek az édesapja, Szász János erdélyi. Ő most doktorált Sopronban, és még mindig ott van. Most egyelőre tömbösítve oktatja az erdőhasználatot, de igazából a doktoriját térinformatikából szerezte.
- A gyakorlattal hogy’ állnak a hallgatók? Egyáltalán van szervezett gyakorlat?
Akárcsak Sopronban, nagyon gyakorlat orientált a képzés ott is. Általában magánerdészeteknél szoktak elhelyezkedni, vagy magánerdészetek adják a területet.
Nagyon jó kapcsolataink vannak egyébként a székelyföldi erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szövetségével. Dr. Melles Előd ennek az ügyvezető elnöke. Úgyhogy gyakorlatilag Székelyföldön bárhova mehetnek bármelyik magánerdészethez.
- Milyen kapcsolatot ápoltok a többi erdészképző karral?
Azt kell mondanom, hogy kiváló kapcsolatot ápolunk Brassóval. Kurtu dékán úr egy kiváló ember, tényleg nagyon jó a hozzáállása. Annak ellenére, hogy csak-csak elvonjuk tőlük a diákok egy részét, de úgy látszik beletörődtek ők is, megbeszéltem Kurtu dékánnal, hogy akit lehet, oda küldünk hozzájuk a mesterképzésre, és szívesen is fogadják őket. Kiváló a kapcsolatunk Szúcsavával is, a személyes kapcsolatunk is.
Egyébként ott is „dúl a harc” Brassó és a többiek között. Mindenki Brassó ellen vagy Brassó mindenki ellen. Szúcsava és Brassó között annyira nincs nagy konkurencia, legábbis én úgy érzékelem. Nagyon sok szúcsavai, oktató Brassóban végzett az egyetemen. Gyakorlatilag mindenki, az idősebb korosztályból mindenképpen.
Mint említettem, rengeteg helyen van erdőmérnökképzés, még Olténiában is. De van Aradon, Temesváron, Kolozsváron is erdőmérnökképzés. Talán tíz helyen van erdőmérnökképzés Romániában, de hát nyilván nem mindenhol egyforma.
- Nagyon szépen köszönjük a beszélgetést.