2026. augusztus 4. - A Mecsekerdő Zrt. aktív szerepvállalása az erdők jövőjének alakításában
Az erdő élő, önszerveződő rendszer, ezért elsőre ellentmondásosnak tűnhet az erdőtervezés fogalma. Valójában nem a természet működését írja elő, hanem az ember erdőt érintő döntéseit rendezi hosszú távú keretbe. A munka az Erdőrendezési Főosztály feladata, ugyanakkor nyitott a szakmai és társadalmi szereplők előtt. A Mecsekerdő Zrt., mint erdőgazdálkodó feladata a végleges erdőterv keretében történő erdőkezelés, az általa vagyonkezelt erdők szakmai ismerőjeként, azonban saját adatokkal és javaslatokkal aktívan részt vesz annak előkészítésében.
Mit kell tervezni egy erdőben?
Az erdőtervezés során azt kell meghatározni, hogyan őrizhetők meg hosszú távon az erdő különböző funkciói, és ehhez hol, milyen emberi döntésre van szükség. Egy erdő egyszerre élőhely, a talaj és a víz védelmének fontos eleme, a helyi klíma alakítója, kirándulóhely és megújuló nyersanyag forrása. Ezek a szerepek ugyanazon a területen találkoznak, miközben az erdőket a klímaváltozás, a települések közelsége és a növekvő társadalmi használat is alakítja. A tervezésnek ezért arra is választ kell adnia, hol indokolt az erdészeti beavatkozás, hol kell azt korlátozni, és hol szolgálja leginkább az erdő érdekeit a természetes folyamatok előtérbe helyezése. A beavatkozás és a be nem avatkozás egyaránt lehet tudatos szakmai döntés.
A körzeti erdőtervezés az Erdőrendezési Főosztály kompetenciája. A tízéves ciklusokban elkészülő erdőterv erdőrészletenként határozza meg, milyen beavatkozások végezhetők el, és milyen feladatokat kell végrehajtani a következő időszakban. A tervezés azonban nem zárt szakmai eljárás. A hivatalos természetvédelem állandó résztvevője a folyamatnak, de az erdőgazdálkodók, az önkormányzatok, civil szereplők és más érdekeltek is bejelentkezhetnek, részt vehetnek az egyeztetésekben, és javaslatokat tehetnek az erdők kezelésére. Ez azért lényeges, mert egy adott erdőrészlet jövőjét több, egyaránt indokolt szempont befolyásolhatja. Figyelembe kell venni a természeti értékeket, a talaj- és vízvédelmi adottságokat, a kirándulók jelenlétét, az erdő állapotát, valamint a hosszú távú fenntartásához szükséges szakmai feladatokat is. A részvétel nem jelenti azt, hogy minden felvetés automatikusan bekerül az erdőtervbe. A javaslatokat össze kell vetni, a köztük lévő esetleges ellentmondásokat fel kell oldani, a végleges döntést pedig a főosztály hozza meg. Az így elkészülő terv előírásai az erdőkezelő számára meghatározóak.
Helyismereten és adatokon alapuló szakmai javaslat
A nyitott tervezési folyamat lehetőséget ad arra, hogy az erdők közvetlen ismerőinek tapasztalatai is megjelenjenek a döntések előkészítésében. A Mecsekerdő ezért saját erdőtervezési csoportot működtet, amely már a hatósági egyeztetéseket megelőzően részletesen felméri az érintett erdőrészleteket. A szakemberek terepi mérésekkel vizsgálják az állomány fafajösszetételét, szerkezetét és mennyiségi jellemzőit. A hagyományos erdészeti eszközök mellett drónfelvételeket, digitális domborzatmodelleket és térinformatikai elemzéseket is használnak. A drónnal készült felvételek például megmutathatják, hol találhatók száradó koronák vagy elpusztult faegyedek, és hogyan változik az állomány állapota az idő múlásával. A domborzati adatok segítségével pontosabban lehatárolhatók a meredek, erózióra érzékeny területek, míg a térinformatikai elemzések többféle természeti, társadalmi és gazdálkodási szempont együttes vizsgálatát teszik lehetővé. A Mecsekerdő azért készít saját felméréseket, hogy az egyeztetéseken ne általános elképzeléseket, hanem az egyes erdőrészletek állapotára és adottságaira épülő javaslatokat tehessen.