2026. november 12 - A Soproni Egyetem a jövő lehetőségeit kutatja
Az erdők a légkörből szén-dioxidot vesznek fel, és szenet tárolnak a fáikban, gyökereikben, valamint a talajban. Ez a természetes folyamat a klímaváltozás mérséklésében is fontos szerepet játszik. A Soproni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan lehet az erdők többlet-szénmegkötését pontosan mérni, hitelesen igazolni és karbonkreditként értékesíteni. Az új lehetőség a magánerdő-gazdálkodóknak is bevételt hozhat, de a bekapcsolódáshoz alapos tervezésre, megbízható adatokra és hosszú távú vállalásokra van szükség.
Hogyan lehet pénzben is kifejezhető értéke annak, ha egy erdő a megszokottnál több szén-dioxidot köt meg? Milyen feltételekkel lehet ezt igazolni, és hogyan juthatnak bevételhez azok az erdőgazdálkodók, akik vállalják a szénmegkötés növelését? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és Erdészeti Tudományos Intézete által szervezett, Karbon-kredit elszámolás és kereskedelem elősegítése a magánerdő-tulajdonosok számára című szakmai konferencián.
A rendezvényen a kutatók bemutatták az eddigi eredményeket, a nemzetközi szabályozás legfontosabb elemeit, valamint azokat a gyakorlati lehetőségeket, amelyek a magánerdő-tulajdonosok előtt állhatnak. A téma jelentőségét mutatja, hogy Magyarország mintegy kétmillió hektárnyi erdőterületének közel felén magántulajdonosok gazdálkodnak.
Mit jelent a karbonkredit, és hogyan kapcsolódik az erdőkhöz?
Az erdők szén-dioxidot vesznek fel a levegőből a fotoszintézis során. Ennek segítségével építik fel saját szöveteiket, így a szén a fák törzsében, ágaiban, leveleiben és gyökereiben is megjelenik. A talaj szintén jelentős mennyiségű szenet tárolhat.
A szén azonban idővel vissza is kerülhet a légkörbe. Ez történik például akkor, amikor a növényi anyagok lebomlanak, vagy a fát elégetik. A tartós faanyagokban, például az épületek faszerkezeteiben tárolt szén hosszabb ideig maradhat meg.
A karbonkredit lényege, hogy pénzügyileg is értékelhetővé teszi az igazolt klímavédelmi eredményt. Az erdészeti projektek esetében ez a megszokott erdőgazdálkodáshoz képest elért, igazolható többlet-szénmegkötéshez kapcsolódhat.
Prof. Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi rektorhelyettese szerint az egyetemen már több mint egy évtizede foglalkoznak az erdők szénmérlegével, vagyis azzal, hogy mennyi szenet vesznek fel és tárolnak az erdők, illetve hogyan változik ez a klímaváltozás hatására.
– Az erdők a tengerek mellett a legfontosabb természetes rendszerek közé tartoznak, amelyek szén-dioxidot kötnek meg a légkörből. Ezért lényeges megértenünk, hogy melyik erdő mennyi szenet tárol, és hogyan változik ez a mennyiség az erdőgazdálkodás hatására.
A kutatások mellett az is egyre fontosabbá vált, hogyan lehet az erdők szénmegkötését a karbonpiacokon hasznosítani. Ehhez azonban különbséget kell tenni a megszokott erdőgazdálkodás és az olyan tevékenységek között, amelyek valóban többleteredményt hoznak.
– A hagyományos erdőgazdálkodás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy karbonkreditet lehessen létrehozni. Azt kell igazolni, hogy a választott tevékenység a megszokott működéshez képest további szénmegkötést eredményez.
Ilyen lehet például új erdő telepítése egy korábban nem erdős területen, mezővédő erdősávok létrehozása, vagy egy meglévő erdő gazdálkodási módjának olyan átalakítása, amely növeli a szén tárolását.
Fontos azonban, hogy a nagyobb szénkészlet önmagában még nem jelent automatikusan értékesíthető karbonkreditet. A többletet a megfelelő kiindulási állapothoz viszonyítva kell kiszámítani, és az eredményt hitelesen igazolni kell.
De vajon melyek a hiteles karbonkredit feltételei? - tettük fel a kérdést.
A karbonkreditek létrehozásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a szénmegkötés eredménye ne pusztán becslésen vagy a gazdálkodó saját állításán alapuljon. Megbízható adatokkal kell alátámasztani, hogy az erdőben mennyi szén található, és a tervezett beavatkozás milyen változást eredményezhet.
– Nagyon fontos, hogy pontosan rögzítsük, mi történne az erdővel akkor, ha a gazdálkodó nem indítana külön karbonprojektet. Ehhez képest kell megtervezni azt a tevékenységet, amely többleteredményt hozhat.
A szakember szerint az egyetem abban is segíthet, hogy a gazdálkodó megtalálja a területéhez leginkább illő megoldást.
– Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a lehető legpontosabban meghatározni a kiindulási állapotot, és szakmailag megalapozni a tervezett projektet. Ha ez nem megfelelő, az egész számítás bizonytalanná válik.
A két forgatókönyvet azonos időtávon és azonos szempontok szerint kell összehasonlítani. Figyelembe kell venni a szén-dioxid-kibocsátást, a légkörből történő szénmegkötést és a tárolt szén mennyiségét is. Az erdőgazdálkodás közvetett hatásait szintén vizsgálni kell, például azt, hogy a fakitermelés csökkentése miatt máshol növekedhet-e a kitermelés.
A számítások tehát jóval összetettebbek annál, mint hogy megszámolják a fákat, majd megbecsüljék a bennük tárolt szén mennyiségét.
A tervek megvalósulását később is ellenőrizni kell. Az előzetes vizsgálat során a szakemberek azt értékelik, hogy a projekt megfelelően megalapozott-e. Ezt követően rendszeresen mérik és dokumentálják a tényleges eredményeket. Az erdészeti projektek esetében ilyen ellenőrzésre például ötévente is sor kerülhet.
A tervezett és a tényleges eredmények ellenőrzése azért elengedhetetlen, mert csak így lehet megbízhatóan megállapítani, mekkora többlet-szénmegkötés valósult meg.
A Soproni Egyetem kutatói két jelentős erdőterületen dolgoztak ki olyan módszertant, amellyel az erdők teljes szénkészlete részletesen felmérhető.
Prof. Dr. Czimber Kornél, az Erdőmérnöki Kar kutatási és külügyi dékánhelyettese elmondta, hogy a Sopron közelében található, mintegy ezer hektáros Dudlesz-erdőben és a körülbelül 2500 hektáros Rédei-erdőben végeztek vizsgálatokat.
– Olyan módszertant dolgoztunk ki, amellyel a föld feletti és a föld alatti szénkészletet is meg tudjuk határozni. Vizsgáljuk a fákban, a gyökérzetben, az avarban és a talajban tárolt szenet is.
A felméréshez többféle technológiát használnak. Műholdfelvételeket, légi lézeres adatokat és földi lézeres méréseket is alkalmaznak, emellett talajmintákat vesznek, és laboratóriumi vizsgálatokkal határozzák meg a talaj széntartalmát.
– Az adatokat térképekre is kiterjesztjük, így a teljes vizsgált terület szénkészletéről részletes képet kaphatunk. Ez azért fontos, mert a kiindulási állapotot és a későbbi változásokat is megbízhatóan kell meghatároznunk.
A módszer a magánerdő-tulajdonosok területein is alkalmazható, Czimber professzor szerint azonban a költségek miatt célszerű több gazdálkodónak összefognia, és nagyobb, akár több száz hektáros területben gondolkodnia.
Milyen lehetőségeik vannak a magánerdő-gazdálkodóknak?
Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója négy gyakorlati példát is bemutatott a konferencián. Ezek között szerepelt az új erdők telepítése, a mezővédő erdősávok létrehozása és a meglévő erdők klímabarát kezelésének lehetősége.
– Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora területen érdemes ilyen projektekben gondolkodni. Egy-két hektáron általában nehéz gazdaságosan megvalósítani a szükséges előkészítést és ellenőrzést. Ha viszont több erdőgazdálkodó összefog, és akár több száz hektáros projektet hoz létre, már kedvezőbbek lehetnek a feltételek.
Az együttműködéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az erdőterületek közvetlenül egymás mellett helyezkedjenek el. A közös projektet más szempontok, például a földrajzi közelség és a hasonló gazdálkodási célok alapján is meg lehet szervezni.
– A magánerdő-gazdálkodóknak új típusú tudásra van szükségük ahhoz, hogy biztonságosan el tudjanak indulni ezen a területen. Ismerniük kell a lehetőségeket, és azt is, milyen szakmai szolgáltatásokra lesz szükségük a projekt előkészítése és megvalósítása során.
A karbonkredit tehát alternatív bevételi forrás lehet az erdőből, de nem automatikus jövedelem. A részvétel költségekkel, dokumentációs feladatokkal és hosszú távú vállalásokkal járhat. A gazdálkodóknak azt is mérlegelniük kell, hogy a klímaváltozás, például az aszály vagy az erdőállomány károsodása miként befolyásolhatja a tervezett eredményeket.
Lakatos Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt előkészítésének vannak olyan alapvető költségei, amelyek kisebb és nagyobb területek esetében egyaránt felmerülnek. Ezért a túlzottan szétaprózott projektek gazdaságossága kérdéses lehet.
Mi védi meg a rendszert a félrevezető állításoktól?
A karbonpiacok egyik fontos kérdése, hogy a megvásárolt kredit mögött valóban megvalósult-e a vállalt klímavédelmi eredmény. Ha egy vállalkozás azt állítja, hogy karbonkreditek vásárlásával ellensúlyozta a kibocsátását, ennek megbízható, ellenőrizhető alapokon kell állnia.
A hitelesítés hiánya ugyanis lehetőséget teremthet a zöldre festésre, vagyis arra, hogy egy vállalat a valós teljesítményénél kedvezőbb környezeti képet mutasson magáról.
Dr. habil. Polgár András egyetemi docens, ESG tanácsadó szerint a tudományos háttér és a független ellenőrzés éppen ezért meghatározó.
– A projekt eredményeit nem elég kiszámítani és bemutatni. Azt is igazolni kell, hogy a számítások megfelelő módszertanon alapulnak, és a vállalt többleteredmény valóban megvalósulhat.
A Soproni Egyetem 2025. július 31. óta működteti a Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testület, amely a megfelelő akkreditációs területen az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nyilatkozatok ellenőrzésére jogosult.
A validálás azt vizsgálja, hogy a projekt terve és számítási módszere megfelelő alapot nyújt-e a jövőbeni eredményekhez. A verifikálás ezzel szemben a megvalósult teljesítmény ellenőrzését jelenti.
A két eljárás együtt segít abban, hogy a karbonkreditek mögött ellenőrizhető adatok és megalapozott számítások álljanak.
A karbonkredit ugyanakkor nem azonos a karbonkvótával. A karbonkvóta a szabályozott kibocsátáskereskedelmi rendszerben kibocsátási jogosultságot jelent. A karbonkredit ezzel szemben egy igazolt kibocsátáscsökkentési vagy szén-dioxid-eltávolítási eredményhez kapcsolódik, amelyet az adott rendszer szabályai szerint ellentételezésre használhatnak fel.
Hogyan kapcsolódik mindehhez a vállalatok fenntarthatósági jelentése?
A karbonkreditek iránti igény összefügg a vállalatok fenntarthatósági céljaival és jelentéstételi kötelezettségeivel is.
Elekné dr. Fodor Veronika ESG tanácsadó, a Soproni Egyetem adjunktusa előadásában az ESG-keretrendszer és a karbonpiacok kapcsolatát mutatta be. Az ESG a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalja össze, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalatok stratégiájában és működésének értékelésében.
A vállalatoknak egyre pontosabban kell bemutatniuk saját környezeti hatásaikat, köztük az üvegházhatású gázok kibocsátását és a klímavédelmi céljaikat. Ebben a folyamatban a megbízható karbonadatoknak és az ellenőrizhető eredményeknek kiemelt jelentőségük van.
A hitelesített karbonkreditek ezért olyan vállalatok számára is érdekesek lehetnek, amelyek a saját kibocsátásuk csökkentése után a fennmaradó, nehezen elkerülhető kibocsátásaik ellentételezésére keresnek lehetőséget.
Fontos azonban, hogy a megvásárolt karbonkreditek nem csökkentik a vállalat tényleges, jelentésben kimutatott bruttó kibocsátását. A kreditek felhasználását és az ahhoz kapcsolódó állításokat a vonatkozó jelentéstételi szabályok szerint kell bemutatni.
Az erdészeti karbonprojektek így a szabványi és szabályozói feltételek teljesülése esetén kapcsolatot teremthetnek a fenntartható erdőgazdálkodás és a vállalati klímavédelmi törekvések között.
A tájékoztatás után a gyakorlati megvalósítás következik
A konferencia a jelenlegi lehetőségek és szabályozási feltételek bemutatására összpontosított. Lakatos Ferenc tájékoztatása szerint a rendezvényen személyesen mintegy negyvenen, online pedig körülbelül hatvanan vettek részt. A kérdésekből kiderült, hogy a magánerdő-gazdálkodókat elsősorban a gyakorlati megvalósítás, a költségek és az elinduláshoz szükséges lépések érdeklik.
– Biztos vagyok benne, hogy a témával még foglalkoznunk kell. A magánerdő-tulajdonosok jelentős része még nem jutott hozzá ezekhez az információkhoz, ezért a tájékoztatást és az oktatást folytatni kell.
Borovics Attila szerint a következő időszakban a gyakorlati útmutatók és az alkalmazható projektminták kidolgozása lehet különösen fontos. Egyes megoldások, például az erdőtelepítés és a mezővédő erdősávok létrehozása esetében már rendelkezésre állnak részletesebb szakmai útmutatók. A meglévő erdők szénmegkötését növelő gazdálkodási módszerek esetében azonban további szakmai pontosításokra van szükség.
A Soproni Egyetem kutatói tehát a mérések és a számítások mellett abban is segíthetnek, hogy a gazdálkodók megértsék a lehetőségeket, és megfelelően készítsék elő saját projektjeiket. A témában készült egy könyv is: Az erdők szénmegkötésétől a körkörös biogazdaság fejlesztéséig címen, amely az erdők szénmegkötésétől a környezeti-gazdasági fejlesztésekig számos kérdést tárgyal. Ez az első magyar nyelvű szakkönyv ebben a témában. Elektronikusan is elérhető, így az érdeklődők már most is sok hasznos információhoz juthatnak belőle.
