
2026. november 19. - Az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportja rendezésében került sor november 10-én Tatán, a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete (MEVME) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségre
A délelőtt 11:00 órakor kezdődött ünnepség az Ady Endre (korábban Esterházy) utca 1. szám előtti, a MEVME utolsó székhelyét ábrázoló emlékkőnél kezdődött, melyet a Vérteserdő Zrt. és Tata városa az OEE 144. Vándorgyűlése alkalmából emelt 2013-ban.

A nyitó kürtjáték után Laki Balázs kolléga, az OEE Vértesi HCS elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy idén 100 éve 1926 október 10-én Miskolcon alakult újjá az 1910. november 6-án Besztercebányán az erdőőrök és vadőrök első hazai egyesületeként létrehívott Magyar Erdészeti és Vadászati Altisztek Országos Szövetsége (MEOSZ) utódjaként a Magyar Erdészeti és Vadászati Segédtisztek és Altisztek Országos Szövetsége, a MEASZ. A MEASZ az 1927. december 4-i választmányi ülésén tárgyalta a Belügyminisztériumba beterjesztett alapszabályzata módosítását. Ekkor a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére az egyesület nevének megváltoztatásáról is döntöttek, mégpedig Cservenka Ferenc tatai Esterházy uradalmi erdész választmányi tag javaslatára az egyesület a nevét a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete névre MEVME-re változtatta.
A MEVME-nek 1940-1945-között az Esterházy utca 1. számú épületben volt a székhelye, egészen a 45’-ben bekövetkezett megszűnéséig. Ez az épület volt egyben Cservenka Ferenc uradalmi erdészeti számvivő szolgálati lakása is.

A következőkben Michl József Tata Város polgármestere méltatta a város és az Esterházy uradalom jelentős erdészeti tevékenységét. Kitért arra is, hogy jövőre ünnepli városunk az Esterházy család tatai uradalmának 300 éves alapítását, ugyanis 1727-ben vásárolta meg gróf Esterházy József országbíró a bécsi Krapf családtól a tatai birtokokat.
Az Esterházyak nem csak a településnek, de az egész környéknek rendkívül jó gazdái lettek. Tevékenységükkel az itt élők jólétét is igyekeztek előmozdítani, de gondjuk volt iskola alapításokra és a tataiak, tóvárosiak lelki életének gondozását segítő piarista és kapucinus rendek ide telepítésére is.
Ezek után került sor az emlékkőnél az MEVME-re emlékezők koszorúinak elhelyezésére:
Laki Balázs az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportjának elnöke és Encsi Csaba, a Vértesi Helyi Csoport országos küldötte, Tata Város Önkormányzatának nevében koszorút helyezett el Michl József polgármester, szintén koszorút helyeztek el az Országos Erdészeti Egyesület nevében Kiss László elnök, Hoczek László a Kisalföldi ASZC igazgatója és Schweighardt Ottó egyesületi tag , a Vérteserdő Zrt. nevében koszorút helyezett el Macsek Lajos vezérigazgató, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. nevében Hlavács Attila ügyvezető igazgató, valamint koszorút helyezett el dr. Dobroszláv Lajos tatai tagtársunk a Vérteserdő Zrt. korábbi vezérigazgatója.

Az ünnepség tovább folytatódott az Ady Endre úton lévő Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtár épületének konferenciatermében.

Elsőként Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, osztotta meg ünnepi gondolatait.
Egészen átfogó előadást tartott egyrészt erdészeti múltunkról a középfokú erdészeti oktatásunk kialakulásáról, majd a vesztett első világháború utáni nehéz időszakról. Szakmánk, szakember gárdánk mindig felül tudott emelkedni a nehézségek dacára és az 1920-as évek 10 százalékos országos erdősültségét mára 20 százalék feletti szintre emelte! Kitért az OEE 160 éves múltjára és a 175 éves német nyelvű esztergomi jogelőd erdészeti egyesület alapítására, és arra az OEE-t ért fájó történelmi sebünkre is, amit a140 éve erdész adakozásból felépített Budapest V. kerületi Alkotmány utca 6. szám alatti székházunk törvénytelen államosítása jelentett. Kifejtette, hogy erről a jogtalanul elvett épületünkről soha nem mondhatunk le.
Záró gondolataiban említette, hogy a fiatalság erdővel történő megismertetése terén milyen szép eredmények születtek az OEE által szervezett vándortáborokban és végül kitért arra is, hogy a felgyorsult klímaváltozás okozta kihívások milyen komoly feladatok elé állítják az egész agráriumot és benne a mai erdészek munkáját is. A nagy feladatok megoldásához kívánta az OEE Kálnoki Bedő Albert által 1911-ben megfogalmazott jelmondatában foglalt eszmeiség megtartását és továbbadását: „Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel, egyetértéssel és összetartással.”

Hoczek László, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, – aki előbb tanárként, majd a Roth Gyula Technikum igazgatójaként - segítette szakmai tudáshoz a diákságot. Felszólalásában rávilágított az erdésztársadalom előtt a múltban és napjainkban váró kihívásokra. A trianoni országvesztést követő faanyaghiány, az erdőterületek elvesztése összefogta az erdőmérnök és erdésztársadalmat és az eltelt évtizedekben az ország erdősültsége a 10 százalékról 20 százalék fölé emelkedett. Napjaink erdész és agrárszakemberei a klímaváltozás okozta feladatokkal kell, hogy megbirkózzanak. Az erdőgazdálkodásban a tartamosság, erdők hármas céljának súlypontváltozása kiemelt feladatot ad a szakmai egyesületek, az iskolák, az erdészetben dolgozók és az erdők állapotáért aggódók részére. Az erdők nevelése akár a gyermeké a csemetekortól az öregerdő koráig tart. Feladatunk ennek minél szélesebb körben való tudatosítása, hiszen ahogyan a szülői – nagyszülői nevelés az iskolai oktatás hatására a gyermekből érett felnőtt lesz, majd elérkezik élete alkonyához, úgy válnak az ültetett erdeink is öreg évszázados korú szálerdőkké, majd lassan leépülve halnak el. Ezt a folyamatot sem siettetni, sem egyes szakaszait átugrani nem lehet.
Feladatunk, hogy folyamatos felvilágosítással, tájékoztatással forduljunk az erdőt járó, annak értékeit, hasznait élvezni kívánó emberek felé. Szakmai tudásukat az erdésztechnikusok az erdőmérnökök megosztva a közösségekkel kell, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy az erdő életét a társadalom, annak okszerű és logikus folyamatként tudja értékelni.

Stegmayer Máté, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnöke ismertette az uradalmi erdőgazdálkodás főbb helyi vonatkozásait. Előadásából kitűnt, hogy milyen sok történeti adat áll rendelkezésünkre a helyi erdőgazdálkodást illetően már egészen a XVIII. század végétől. A gazdálkodás (akár az erdő-, akár a vadgazdálkodást illetően) mindig tervszerűen folyt. Kitért arra is, hogy az igen értékes nagyvadállomány, főként a helyi gímpopuláció milyen komoly károkat szenvedett a tanácsköztársaság idején. A helyi erdészeti vadászati szakemberek munkájának köszönhetően sikerült ezt az időszakot is átvészelni, amiben különösen nagy munkát végeztek a helyi erdészek, vadászok, akiknek családjai tán már évszázados múlttal hagyományozták apáról fiúra ezt a szakmát. Külön kiemelte közülük a Pollák, a Martini és a Cservenka családokat, utóbbiak már vagy 200 éve álltak az uradalom alkalmazásában a két világháború között, illetve Kardoss Kálmán főerdőmérnök jószágigazgató személyét, aki a korabeli városvezetésben is tisztséget vállalt.

A megemlékezés záró előadását Schweighardt Ottó egyesületi tagtársunk tartotta.
Az előadó igyekezett a MEVME történetét, annak megalapításában és működésében jelentős szerepet vállaló erdőmérnökök, mérnök-tanárok, erdészek és erdész barátok munkásságán keresztül bemutatni, illetve felhívni arra is a figyelmet, hogy a média mekkora segítséget is adhat egy szakma, egy szakmai egyesület életében is. Ezzel kapcsolatban felvázolta az erdészek érdekérvényesítésében jelentős szaklapnak „Az Erdő” című folyóiratnak a fontosságát. A zászlajuk eszmeiségének jelentősége kapcsán pedig fölhívta a figyelmet arra, hogy ezt tovább kell vinnünk, mert ilyen jelmondatba foglalt eszmeisége ugyanis a világon nincs más szakmai egyesületnek!

Záró szavaiban így szólt az ünneplő közönséghez: „Őrizzük meg szívünkben ennek a nem mindennapi eszmeiségű erdész egyesületnek a MEVME-nek az emlékét! Egykori MEVME-s kollégákkal mondva pedig ehhez kívánok istenfélelmet, szeretetet és kitartó munkát!”
Ünnepségünk zenei kíséretét a Vérteserdő Zrt. kürt együttese szolgáltatta, akik arany minősítéssel idén júniusban kvalifikáltak a 2027. évi keszthelyi Európa-bajnokságra.
Az ünnepi megemlékezésről készült videó összeállítás a YouTube csatornán MEVME alapítás centenáriumi megemlékezése Tatán néven lesz nézhető.
Lejegyezte: Schweighardt Ottó
