Amint arról korábban hírt adtunk, a NASA és az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutató központ létesül Sopronban. NEESPI szervezet Délkelet-Európai Klímahatás Kutató Központjának ünnepélyes megalapítására április 24-én, a NymE Környezet- és Földtudományi Intézetében kerül sor.
A NEESPI-t (North Eurasian Earth Science Partnership Initiative – Észak-eurázsiai Földtudományi Együttműködés) 2005-ben az USA Oceanográfiai és Meteorológiai Szolgálata (NOAA), a NASA és az Orosz Tudományos Akadémia hozta létre, Eurázsia mérsékeltövi részén várható változások kutatására és előrejelzésére.
Mátyás Csaba, az MTA levelező tagja kezdeményezésére a szervezet úgy határozott, hogy az eddig az USA-tól Kínáig megalapított nyolc központja mellett, egy soproni regionális centrumot is létrehoz. A kutatóhelyek feladata a meghatározott tématerületen kapcsolódást keresni nemzetközi projektekhez, és irányítani a nemzetközi kutatást. A soproni Délkelet-Európai Klímahatás Kutató Központ (Focus Research Centre for Non-boreal Eastern Europe) a szárazodástól legjobban sújtott, kontinentális Délkelet-Európa speciális kérdéseivel kíván foglalkozni, amely problémák jelenleg kívül esnek a nemzetközi kutatás figyelmén, beleértve az EU programjait is. A soproni megnyitón képviselteti magát a NASA, és a NOAA is, az MTA részéről Borhidi Attila (MTA ÖBKI), és Bozó László (OMSz) akadémikusok vesznek részt.
További információk a http://neespi.nbeeu.nyme.hu/front honlapon találhatók.
A kutató központ alapításának előzményeiről kérdeztük Mátyás Csaba akadémikust.
– Professzor úr! Két hónappal ezelőtt egy Klíma Klub nevű magán szerveződés egy nagystílű rendezvényt hívott össze a budapesti Hotel Intercontinentalba, amely a „Magyarországi Klímacsúcs”-ként választ kívánt adni a Klímaváltozás 21. századi kihívásaira. A ForestPress közölte az Országos Erdészeti Egyesület tiltakozását amiatt, hogy a rendezvényen nem kértek meg felszólalásra erdészeti szakembert, emiatt az erdők témája kimaradt. Mennyiben igazolódott ez a kritika, és ennek fényében aktuális-e még a tervezett Klímahatás Kutató Központ megalapítása, amelyre április 24-én kerül sor?
– A „Klímacsúcs” egy szekcióülést szentelt a mezőgazdaságnak, ahol azonban a 12 előadó közé nem fért be erdészeti szakember. Két előadó is futólag érintette az erdők kérdését, az erdők ökológiai szolgáltatásaival kapcsolatban. Sajnos azonban nem került szóba, hogy valójában mit is érnek az erdők a klímavédelem szempontjából, illetve milyen erdészeti stratégiára van szükség a jövőben.
Mindezek fényében még indokoltabbnak látom a Klímahatás Kutató Központ létrehozását Sopronban. Persze világosan látni kell, hogy ez a nemzetközi központ nem kizárólag az erdőkről fog szólni, sőt még csak nem is elsősorban. Nem véletlenül szerepel a „Földtudományi” az együttműködés nevében. Nem kell azonban emiatt elvetni a sulykot! Az erdők ügyét „eladni” ugyanis nagyon nehéz, éppen a Klímacsúcs szervezésének hiányosságai mutatják ezt példásan. Csak úgy kaphatunk figyelmet, ha össze tudjuk kapcsolni más szakmai körök, és a közvélemény által fontosnak ítélt kérdésekkel. Erre egyrészt a klímaváltozásra készülés, másrészről a földfelszín tulajdonságainak vizsgálata (beleértve a földhasználat különböző formáit!) kínálja magát. Nos, a Klímahatás Kutató Központ tematikájában pont ez szerepel, és az majd a koordinálás feladata lesz, hogy ezen belül az erdő megkapja azt a szerepet, amit meggyőződésem szerint megérdemel.
Ezért azt gondolom, hogy az április 24-i összejövetel nem lesz hiábavaló, és a partnereink, köztük a NASA és az Orosz Tudományos Akadémia intézményei is így gondolják. Ehhez dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora, és az Erdőmérnöki Kar támogatásával is rendelkezem, mert ez a virtuális szervezet egy további kitörési pont lehet az egyetem, a Kar jövője szempontjából. És ez segítség a színvonalas erdészképzés megőrzéséhez is!