Vass Sándor (ForestPress fotó)
A Dalerd Zrt-től egy hektár erdőt sem vesznek el.
2007. április 24-én békéltető tárgyalásra került sor a Dalerd Zrt és a Nimfea Egyesület között a jó hírnév megsértése ügyében folyó peres eljárásban.
Ismeretes, hogy a Nimfea Természetvédelmi Egyesület „Pusztuló alföldi erdők” címmel ez év februárjában közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben az olvasható, hogy az erdészeti statisztikák szerint ugyan növekszik hazánkban az erdők területe a sokrétű támogatási rendszer következtében, de valójában pont ellentétes hatás érezhető. A továbbiakban pedig azt írják, hogy a Dalerd Zrt. ellen több száz hektár erdő veszélyeztetése miatt kell eljárást indítani, mert a Délalföldi Erdészeti Zrt. sorozatosan természeti értékeket veszélyeztet tevékenységével. Például Körösladányban, Natura 2000-es, fokozottan védett lepkefaj legjelentősebb térségi élőhelyét kívánja átalakítani vadaskertté, biztos pusztulást hozva a védett növények sokaságát tartalmazó életközösségre.
Mik voltak a sérelmezett állítások, amelyek helyreigazítását kérték? – kérdeztem Vass Sándort, a Dalerd Zrt vezérigazgatóját.
– Ellenfelünk több cikkben nem vadaskert építésről, hanem pusztuló alföldi erdőkről, a környezet rombolásáról írt, azzal vádolva, hogy mi erdészek vagyunk felelősek az alföldi erdők állítólagos pusztulásáért. A társaság és a szakma ilyetén beállítása álláspontunk szerint jelentős mértékben kimeríti a jó hírnév megsértését.
A rágalomhadjárat az egy évvel ezelőtti parlamenti tüntetésnél kiadott nyilatkozatukkal kezdődött, amelyre nem is reagáltunk, pedig azt is úgy kezdték, hogy „…az erdeinkkel való rablógazdálkodás tovább folytatódik, és Dalerd és a hozzá hasonló cégek továbbra is szabadkezet kapnak…”.
– Milyen eredménnyel zárult a tárgyalás?
– Nem békülünk. Mi az ügyvédünkkel, Sallai R. Benedek úr ügyvéd nélkül jelent meg.
A bírónő föltette a kérdést mindkettőnknek, hogy kívánunk-e békülni. Mi ahhoz a feltételhez kötöttük a békülést, hogy igazítsa helyre a különböző sajtófórumokon megjelent állításokat, amelyeket mi sérelmezünk. Ezzel mi megelégszünk. Az ellenfél válasza az volt, hogy nem. Azt mondta, hogy bizonyítani tudja az állításait, ezért kéri a bíróság eljárását.
Ebben a helyzetben természetesen nem lehet békülni – tette hozzá a vezérigazgató. – Kissé zaklatott hangulatú volt Sallai úr, és a kompromisszumkészség halvány jelét sem mutatta.
Mi minden tekintetben törvényesen jártunk el, és részt vettünk valamennyi hatósági eljárásban, jogerős vadaskerti és építési engedéllyel rendelkeztünk, és csak utána fogtunk hozzá a kivitelezéshez. A terület nem tartozik a Natura 2000 hatálya alá, és nem esik védelem alá. Nem merült fel a szándékos károkozás sem. Csak a minimálisan szükséges területet vettük igénybe az építéshez. Egyébként ezeket a műszaki létesítményeket nem erdőben, hanem egy úton valósítottuk meg. Békés megyében a legtöbb terület szikes, és az arra jellemző növények, – amelyek között lehet védett is –, sok ezer hektáron mindenhol megtalálhatók. Az ominózus sziki kocsord a gazdanövénye a nagy sziki bagolylepkének. Ám a szakértők szerint ez a lepke nagy területen fordul elő, többek között Kárásztól, Bélmegyertől Körösladányon, Biharugrán át Gyuláig, és a közeli vadaskerti fénycsapdánkban is előfordul.
A másik dolog, hogy ezen a területen eddig is volt vaddisznó. Ennek ellenére nem találtuk ilyen kitúrt növényt, mert nem tápláléknövénye. Ezért is érthetetlen számunkra a dolog.
A Dalerd Zrt és a természetvédők között van egy másik vitás ügy is, amely mellett az előbbi bírósági ügy „fülemüle-pernek” minősül.
Amint arról korábban beszámoltunk, a KvVM összesen mintegy 35 ezer hektár terület kezelési jogát igényelte több erdőgazdaságtól.
– Úgy hírlik, ebben az ügyben megszületett a több tárcát is érintő döntés.
– Én is úgy tudom, bár még nem olvastam a kormányhatározatot – mondja a vezérigazgató. – Információim szerint a három érintett miniszter megegyezett az ügyben, és úgy döntöttek, hogy 8300 hektár erdőt kap a KvVM. Ez lényegesen kevesebb az eredetileg kért 35 ezer hektárnál, s ezek az erdők valóban védett területek. Ezek az állományok erdészeti szempontból kevésbé jelentősek. A Dalerd kezelésében lévő 26.400 hektár erdőből 9400 hektárt akartak átvenni, amelynek csak egy kis része védett terület. Ebből 6000 hektár a Tisza-Maros hullámtere, ahol kiváló nemesnyárasok és tölgyesek vannak, amelyek mintegy 3,5-4 milliárdnyi értéket képviselnek. A Békés megyei, nem védett területek 3400 hektárt tettek ki, többnyire tölgyesek, és ezek is körülbelül 3,2 milliárdot érnek. Ami a társaság erdőgazdálkodását illeti, ha a 26.400 hektárból elvitték volna azokat az erdőket, amelyek hozama az erdészet „forgószínpadán” a forrást jelenti, akkor a többi 17 ezer hektár kevésbé jó erdő fenntartása vált volna lehetetlenné. Készült egy hatástanulmány, amely azt vizsgálta, hogy mi történne, ha a társaságoktól elvennék a kérdéses erdőterületeket. Ennek a ránk vonatkozó megállapítása az volt, hogy amennyiben a Dalerdtől elviszik a kért területeket, akkor a megmaradó erdők fenntartását a költségvetésből kell finanszírozni. Ezért született az a döntés, hogy a Dalerd Zrt-től egy hektár erdőt sem vesznek el.
A mintegy 8300 hektárnyi területet a Kisalföldi Zrt-től, az Északerdő Zrt-től, a Nyírerdő Zrt-től, a Kefag Zrt-től veszik el. Z. Z.