Évzáró sajtótájékoztatót tartott az ÁPV Rt. Agrárgazdasági Vagyonkezelő Igazgatósága
2003. december 12-én Telkiben évzáró sajtótájékoztatót tartott az ÁPV RT. Agrárgazdasági Vagyonkezelő Igazgatósága az erdészeti társaságok vagyonkezelési stratégiájáról. A tájékoztatót Koleszár István ügyvezető igazgató, Gémesi József ügyvezető igazgató-helyettes tartotta. Az előadók partnere volt Cserép János az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, az Északerdő Rt. vezérigazgatója és a vendéglátó Pilisi Parkerdő Rt. vezérigazgatója, Zambó Péter.
Koleszár István elmondta, hogy a magyar erdők 57 százalékát az állami erdészeti társaságok kezelik. A 19 társaság 923 milliárd forint értékű erdővagyont kezel. Az elmúlt tíz év alatt megváltozott helyzet indokolta, hogy kidolgoztasson az ÁPV RT. egy új vagyonkezelési stratégiát. Biztosítani kell a jövőben is az erdővagyon értékének növekedését, és a társaságok tudjanak megfelelni a sokrétű és változó igényeknek. A gazdasági szolgáltatás csökken, a közcélú szerepek növekednek. A hazai gazdálkodást nehezíti, hogy több tulajdonos (PM, FVM, HM) és több hatóság (védett - KvVM TH és nem védett erdők - FVM EH ÁESZ) szerepel az irányítók és ellenőrzők sorában. A társaságok kezelésében lévő erdők 70 százaléka gazdasági hasznosítású. 1992-ben az ipari és kereskedelmi tevékenységet privatizálták. Közhasznú társaságokat az EU nem ismer, ezért ez a forma nem jelenthet megoldást. Európa országaiban a gazdasági erdők többsége magántulajdonban van. Az agrárbüdzséből aránytalanul alacsony az erdészeti ágazat támogatása. Az erdőgazdaságoknak nincs lehetőségük területeik növelésére, holott 700-800 ezer hektár erdősítésére lenne szükség. Az erdőgazdaságok 12 milliárd forint költségvetési támogatást kapnak, de ennek 40 százalékát az erdőfenntartási járulék formájában ugyanők fizették be. A közcélú teljesítményeket meg kellene fizetni a társaságoknak. A természetvédelmi korlátozásból adódó veszteségek kompenzációja sem megoldott, ez évente 1,5-2 milliárd forintot tesz ki. Az erdőfenntartási járulék más szektorokhoz történő átcsoportosítása indokolatlan. Az ÁPV RT az elmúlt tíz évből csak 2001-ben vont el osztalékot. Az erdőgazdasági társaságok alkotják az egyetlen olyan szektort, amelyben az állami tulajdonú társaságok hatékonyabbak, szakszerűbbek, mint a magántulajdonúak. Az üzemtervek készítését a társaságok saját hatáskörbe szeretnék vonni. A természetvédelmi szakigazgatással sok vita adódik, de a szakmai felkészültségüket alkalmasnak tartják a szakszerű, természetközeli gazdálkodásra. Fejleszteni kell a társaságok faipari tevékenységét. A tulajdonosi jogokat kizárólag a Nemzeti Földalapnak kellene gyakorolnia, indokolatlan a Kincstárral való megosztottság. Az erdőfelújítási járulék rendszere teljes korszerűsítésre szorul. A közjóléti célokra évente legalább 1 milliárd forintot kellene előirányozni a költségvetésből. A HM erdőgazdaságait integrálni kellene az ÁPV RT gazdaságaihoz. Az ÁPV RT megszűnésével létre kellene hozni egy erdőgazdasági holdingot. Az erdei turizmusra és az erdei iskolák tevékenységének koordinálására esetleg külön szervezet alakulhat a holdingon belül. Az igazgató hangsúlyozta, hogy további erdőterületek nemzeti parki kezelésbe adása nem indokolt, nem aktuális. Gémesi József igazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az elképzelés alapkoncepciója az, hogy a társaságok a szolgáltatásokért kapják meg az ellentételezést. Az erdőgazdaságok nettó befizetői a költségvetésnek, 6 milliárd forinttal járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz. A gazdálkodásuk legnagyobb korlátját a természetvédelem jelenti. A közjóléti fenntartási költségeiknek csak mintegy egyharmadát kapják meg támogatás formájában.
We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies. Read more about our Privacy Policy.
