Lilla, Szilvi, Ábel és társaik
Interjú dr. Szabó Tibor vezető főtanácsossal
A címbéli állítás bizonyítására álljon itt egy tény: a legátfogóbb könyv a magyar erdei vasutakról Nyugaton, Hollandiában jelent meg. Arrafelé nagyon jól ismerik a magyarországi kisvasutakat. Már csak azért is, mert ezek mindegyike szinte múzeumvasútnak is tekinthető. Svájcban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Svédországban is vetítették a magyar kisvasutakról szóló tévéfilmeket.
- A legújabb hírek arról szólnak, hogy számos kisvasút rossz állapotban van. A legutóbb pedig az egyik erdei vasút egy használaton kívül helyezett szárnyvonalán illetéktelenek felszedték a síneket, nyilván nem műszaki okokból... Kinek a hatáskörébe tartozik az erdei vasutak felügyelete?
- Egy kormányrendelet szerint a Közlekedési Főfelügyelet végzi a keskeny nyomközű vasutak és a vasútüzem-vezetőinek szakfelügyeletét.
- Létezik ennek valamilyen szervezett, intézményes formája?
- Az erdei vasutak szakembereinek vizsgáztatása a Közlekedési Főfelügyelet feladata, és az FVM is delegál képviselőket erre. Tehát egy közös bizottság vizsgáztatja a vasútüzemi vezetőket és a vasúti szakfelügyelőket. Az egyéb vizsgáztatásokban és a műszaki létesítmények vizsgálatában a megyei közlekedési felügyelet vállal szerepet. Az újjáépített börzsönyi önkormányzati vasútnál a megyei közlekedési felügyelet vizsgálta a pályát, a mozdonyokat és a kocsikat, ezután adta meg az engedélyt az üzemeltetésre. A mozdonyvezetők vizsgáztatását a Közlekedési Főfelügyelet illetékesei végzik. Az Erdészeti Hivatal olyan szempontból felügyeli a vasutakat, hogy a menetrendet fölterjesztjük a MÁV megfelelő szakosztályához, és az állami támogatást itt osztjuk el.
- A nyugati országokban hogy’ működnek az erdei vasutak?
- Ott is egyértelműen állami támogatással működtetik a személyszállítást.
- Teherszállítás is van még más országokban?
- Erdélyben nem régen még volt, teherszállítás, de ott is megszűnőben van. Kárpátalján is javarészt megszűnt és a Felvidéken is csak turisták szállítására szolgálnak. Ausztriában és Németországban is szinte kizárólag turistákat szállítanak. Ezek részben magánkézben vannak. A francia-spanyol határon üzemelő kisvasút eleve személyszállításra épült. Ennek pályája komoly völgyhidakkal épült ki, és a legmodernebb technikával szerelték föl.
- Mi a helyzet itthon?
- A magyarországi erdei vasutak unikumnak, hungarikumnak tekinthetők, mert az ország dél-nyugati sarkától az észak-keleti részéig összesen 15 működő vasútvonalunk van. Ezek szerepelnek a hivatalos vasúti menetrendben is. Nálunk még van jelentős teherszállítás, például Zalában komoly mennyiséget szállítanak vasúton, ahol a terep adottságai olyanok, hogy nincsenek kiépített szilárd burkolatú utak. Tehát a Zalaerdő Rt. faanyaga zömmel a kisvasúton jut el Csömödérre és Lentibe, a fűrészüzemekbe.
- Miért is tekinthetők az erdei vasútjaink hungarikumoknak?
A mi C 50-es dízeleinket 1950-60 között gyártották. A nagyobb dízelekből, az MK 48-asokból a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1959-1961. között összesen 62 darabot épített. Ezeknek a gyártását már régen leállították, és a motorokat különböző tehergépkocsik motorjával újítják föl. A futóművek jelentik a legnagyobb gondot. A Dunakeszi Járműjavítóban a gyártás bármikor beindítható volna.
- Milyenek a jelzőberendezések?
- Elég különbözőek. A legmodernebbek az Egererdőnél. A költséges korszerűsítést egyébként az utaslétszám nem indokolja. A pályára sokhelyütt ráférne a javítás, folyik is a rekonstrukció, például Kaszón. Általában a talpfák vagy a betonaljak vannak rossz állapotban. A Királyréti Erdei vasút jó állapotban van, és folyamatosan gyarapodik.
- Pedig ezen a vidéken elég sok a természeti „katasztrófa”.
- Igen. A legutoljára néhány évvel ezelőtt a kemencei kisvasutat szinte teljesen szétrombolta az áradás. A talajt is elhordta a lezúduló esővíz. Hasonló az ötvenes években is előfordult.
- A közelmúltban avattak Királyréten egy újjávarázsolt gőzmozdonyt.
- Ez egyfajta divatnak tekinthető, hogy nosztalgia gőzmozdonyokat helyeznek üzembe a vasutak. Hasonló gőzmozdonyok üzemelnek például Kaszón, a Karácsony, Gemencen a Rezét, Miskolcon a Lilla, Szilvásváradon a Szilvi, Csömödéren az Ábel. Királyréten ősszel avatták föl a Királyréti Erdei Vasút felújított gőzmozdonyát, amelyet Morgónak neveztek el.
- Tudtommal ezeket a mozdonyokat Magyarországon már nem lehet beszerezni.
- Erdélyből vásároltuk ezeket a mozdonyokat, Barátossy Gábor, az Erdészeti Hivatal elnöke közbenjárása alapján. Az ott már a forgalomból kivont, de még üzemképes gőzmozdonyokat vásároltuk meg.
- Ezeket a gépeket itt újra le kell vizsgáztatni.
- Pontosan. A legszigorúbb az úgynevezett kazánvizsga. Ezt általában a teljes felújítás előzi meg. Ilyenkor aztán előjönnek a rejtett hibák is. A királyréti mozdonyt is teljesen szétszedték Nagykanizsán, ahol a felújítást végezték. Az Ipolyerdő Rt. korábbi vezetése a kisvasút elejét eladta. A vasút ugyanis Verőce állomásról indult eredetileg. A korábbi pálya nyomvonalát kitisztították, végig is tudna menni a pályán, de az állomás területét adták el, és az új tulajdonos kibetonozta. Az lenne az igazi, ha a MÁV vonalán ide érkező 424-es gőzős vontatta nosztalgia vonatról közvetlen átszállási lehetőség nyílna az erdei kisvasút nosztalgia szerelvényére. Verőcétől Kismarosig pedig csodálatos panoráma nyílik a Duna-kanyarra. Ezektől a szép élményektől megfosztották az utazó közönséget.
- Mikor indult az első kisvasút Magyarországon?
- Erdélyben már 1870-ben épültek vasutak, a kő és a faanyag szállítására. A jelenlegi területen a legrégebbi a debreceni Zsuzsi vasút, amely részben a faanyag szállítását, részben a tanyavilág bekapcsolását szolgálta. Ez a vonal csaknem 130 éves. A Pálházi Vasút, amelyet többször is átépítettek, eredetileg 600 mm-es nyomtávval épült, lóvontatásra, és 110 éves. Reményeink szerint ez a vasút is kap majd egy nosztalgia gőzöst. Hasonlóan régi a Zselicségben az Almamelléki 600 mm-es vasút. Ez is lóvontatású volt annak idején. Nem régen ünnepeltük az indulásának 100. évfordulóját. Egykor két erdész-falut, Németlukafát és Magyarlukafát kötötte össze a külvilággal. A meglévő vonal csak kirándulókat és néha munkásokat szállít. A Kaposvár-szigetvári vasútvonal megszűnése után ez „lóg a levegőben”. Az almamelléki állomásból vasúti és erdészeti múzeumot alakítottak ki.
- Korábban a Gemencen a Pörbölyi Vasútüzem vezetője voltál. Ott milyen élet folyt?
- Annak idején még sok volt a teherszállítás, a vonali munka nagyobbik részét ennek szervezése jelentette. Abban az időben még gyakran fektettek le repülő (ideiglenes) vágányokat a faanyag vágástérről való kiszállítására. Az ellenőrzést saját kézihajtánnyal végezte, hetenként kétszer a teljes pályahosszt - 30 km-t - bejárta. A fűrésztelepnek volt iparvágány összeköttetése, így vasútról vasútra lehetett rakodni.
- Árvíz akkoriban is volt.
- Előfordult a ’70-es években, hogy jött egy 30-40 centiméteres víz, folyt a fakitermelés, a rönköket el kellett szállítani, a rakodógépek is bennragadtak a vízben, de a vasút működött, úgy hogy a mozdonyvezető nem látta a pályát. Egyszer előfordult, hogy ránk esteledett az egyik kollégámmal, aki benn lakott Lassin az erdő közepében. Megkért, hogy vigyem haza. Mondtam, hogy üljön fel mögém a hajtányra, jó erősen kapaszkodjon belém, és elindultunk teljes sötétségben, teljes sebességgel. Szerencsére sem vaddisznóval, sem letört faággal nem találkoztunk. Egy másik alkalommal, a feleségemmel és a kislányommal jöttünk látogatóból egy kollégámtól, és akkor viszont nem úsztuk meg disznók nélkül. Hiába kiabáltam, nem mozdultak a pályáról, alig tudtam lefékezni, ki is siklottunk.
Zétényi Zoltán
