Beszélgetés Lett Béla egyetemi tanárral, megbízott intézetigazgatóval a Mészáros Károly emlékülés alkalmából – Június 26-27.-én tartották az I. Erdész-közgazdász Találkozót és a Mészáros Károly Emlékülést. Milyen céllal szervezték a rendezvényt?– Régen megszületett az Erdővagyon gazdálkodási Intézetben az az elképzelés, hogy az erdészeti ökonómia művelőit egy időszakonként megrendezendő konferencia segítségével fogjuk össze, és egyben fórumot biztosítsunk aktuális témák alapos megbeszélésére. Az elhatározás idén beérett, és egy szomorú esemény, korábbi intézetvezetőnk, Prof. Dr. Mészáros Károly halálának egyéves évfordulója adott újabb aktualitást ennek a rendezvénynek. Károly emlékének ápolása erkölcsi kötelességünk, amit szomorúan, de egyben büszkén is felvállalunk. Fontosnak tartottuk, hogy egy emléktáblával és egy kisebb tárlóval tisztelegjünk személyének és munkásságának, és úgy gondoltuk, hogy a tárgyi emlékállítás mellett egy szakmai konferencia fejezi ki leginkább az ő szakmai sikereit, az eredményeket, amit az erdész szakmában elért, és a megbecsülést, amit az erdész szakma számára a nem erdészek körében kivívott. Ezúton szeretnék köszönetet mondani az Intézet nevében annak a csaknem 100 résztvevőnek, akik eljöttek, és részvételükkel tiszteletüket tették.
– Mennyiben változott meg az Erdővagyon gazdálkodási Intézet munkája Mészáros Károly halálával?
– Az Intézet Károly vezetésével jött létre éppen 10 évvel ezelőtt, és ő fejlesztette az Erdőmérnöki Kar egyik legaktívabb intézetévé. Kétségtelenül az ő személye határozta meg a működésünket, és mi munkatársak sokszor éreztük, hogy az ő dinamizmusát nehéz követni. A közösségi életet is aktívan alakította maga körül, és az emberbaráti beállítottsága mind az Intézeten belül, mind a körülötte kialakult szakmai körben, valamint a hallgatósággal való kapcsolatában is segített egy közvetlen és barátságos hangulat létrehozásában. Károly halála ezt érthetően megváltoztatta, de mindannyiunk célja, hogy az általa létrehozott értékeket tovább képviseljük, és az oktatásban, kutatásban is aktívak maradjunk. Az intézeti tevékenységet a személyi és pénzügyi feltételek fogják meghatározni.
– Ismert, hogy az Erdővagyon gazdálkodási Intézet Mészáros Károly vezetésével nagyon bátran lépett ki az egyetemi oktatás és kutatás szigorúan vett keretei közül, és igyekezett aktív szerepet vállalni az erdészeti szektor életében. Milyen konkrét tervei vannak az Intézetnek a jövőre nézve?
– Az alaptevékenységünkben, az oktatásban jelentős változások zajlottak eddig is, és várhatóan ezek tovább folytatódnak a következő években. Nagy feladat számunkra, hogy az új képzési rendszerben az oktatott szakokon megőrizzük az általunk képviselt szakterületek súlyát és tartalmát, hiszen ezek jelentősége folyamatosan nő. Öt szakon – Erdőmérnöki, Vadgazda mérnöki, Természetvédelmi mérnöki, Környezetmérnöki és Környezettudományi – a BSc képzés mellett folyamatosan megindul az MSc képzés is. A kutatások fenntartásában pályázati forrásokkal igyekszünk pótolni a most befejeződő ERFARET, GAK és egyéb projektjeinket, bár erre most csak szűk lehetőségeink vannak. Meg szeretnénk erősíteni azokat a partneri kapcsolatokat az erdészeti ágazat különböző szereplőivel, amelyek eddig óriási mértékben hozzájárultak az oktatás és kutatás minőségének fenntartásához, és újabb együttműködések kiépítésére törekszünk a társágazatokkal is, így például a természetvédelemmel és a vadgazdálkodással is. Úgy érezzük, hogy a természetszerű erdőgazdálkodás új próbálkozásainak erdőrendezési, fatermési, jogi és ökonómiai területén hasznosan tudnánk tevékenykedni. Aktívak szeretnénk maradni az erdészeti politikai folyamatokban, és kihasználni az érdek-független helyzetünkből adódó előnyöket. Nemrégiben a koordinálásunkkal jött létre az Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformja, amit a szakmai érdekképviseletekkel, az ERTI-vel és a Faipari Mérnöki Karral hoztunk életre azzal a céllal, hogy koordinálja és hatékonnyá tegye az érintett szakmák elméleti és gyakorlati művelőinek munkáját. Ezen kívül dolgozunk a hazai PEFC tanúsítási rendszer standardjainak kidolgozásán, aminek elkészültével a kisterületű erdőgazdálkodók számára is lehetőség nyílik eredettanúsítási rendszer bevezetésére. Felkérés, megkeresés esetén nemzetközi és hazai tapasztalatainkat és kapcsolatainkat felhasználva segítjük az Erdőtörvény módosítását, a Nemzeti Erdőprogram továbbvitelét, az Államerdészet működését, az Erdőérték-számítás aktualizálását, valamint ha a forrásokat megtaláljuk rá, folytatni szeretnénk a Magán erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat működtetését is.