1912. április 1.- Felolvasás az Országos Erdészeti Egyesületben. Múlt hó 15-én Kaán Károly m. kir. erdőtanácsos az Országos Erdészeti Egyesületben felolvasta Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége czímű gazdaságtörténeti tanulmányát, amelyet olvasóink előző füzetünkből már ismernek. A felolvasást, amely a régmúltakra érdekes fényt vetett, az Országos Erdészeti Egyesület nagytermét megtöltő hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta.
Ott volt az elnöklő dr. Bedő Albert alelnökön kívül Bartóky József államtitkár, Horváth Sándor, Rónay Antal, Lászlóffy Gábor, Csik Imre, Téglás Károly miniszteri tanácsosok, Nagy Károly, Arató Gyula, Pech Kálmán, Nagy Vincze, Kócsy János, Gyöngyössy Gyula és Schmidt Károly főerdőtanácsosok stb. A termet Decrett József olajfestményű arczképe díszítette, övezve azon jegenyefenyvesek ágaiból font koszorúval, amelyek az ő idejében telepíttettek az óhegyi völgyben (Zólyom m.). A felolvasást a Schuller-féle vendéglő téli kertjében vacsora követte, amelyen mintegy 75-en vettek részt s amely a leglelkesebb hangulatban folyt le.
A kopár-, futóhomokos és vízmosásos területeken teljesített erdősítések állami segélyezése. A m. kir. földmívelésügyi miniszter az évről-évre szokásos módon azokat az anyagilag szorultabb helyzetben levő birtokosokat, akik közgazdasági érdekből befásítandó kopár-, futóhomokos s vízmosásos területeken az 1911. év folyamán sikeresen erdősítettek, állami pénzsegélyben részesítette.
Összesen 904 birtokos részére mintegy 3605 kat. hold kiterjedésű kopárterületen teljesített erdősítés után 127.038 korona állami pénzsegély utalványoztatott ki.
Ezen állami pénzsegély kiosztása az alábbi módozatok mellett történt:
A múlt év elején kiutalványozott 364 birtokos részére 1304-6 kat. hold kopárterület beerdősítésére 40.713 korona oly feltétellel, hogy az erre különösen rászorult birtokosok a kiutalt államsegélyt a beerdősítés sikeres teljesítésének a kezelő m. kir. erdőtiszt részéről történt igazolása után azonnal felvehették.
Hasonlóképen a múlt év elején 258 birtokos részére 1427-3 kat. hold beerdősítésére 65.354 korona utalványoztatott ki közvetlenül az illető kezelő erdőtiszt kezéhez abból a czélból, hogy ezek az erdősítések a kezelő erdőtiszt közvetlen vezetése és felügyelete mellett foganatosíttassanak.
Végül a folyó év elején 20.971 korona pénzsegély osztatott ki utólagosan 282 olyan birtokos között, kik az 1911. év folyamán 8736 kat. hold kiterjedésű kopárterületet önként sikerrel beerdősítettek s akiknek az államsegély adományozása az erdősítések sikeres létesítése esetére már az 1911. év elején kilátásba helyeztetett.
Óriási szlavóniai tölgytörzs. Az osztrák birodalmi erdészeti egyesület tagjainak figyelmét múlt évi szeptember hó 13-án a szávamenti világhírű tölgyesek Boljkovo nevű, még az 1909. évben értékesített vágásában egy gyönyörű, teljesen ágtiszta, gyertyaegyenes, rendkívül magas tölgytörzs kötötte le s tárgya volt rendkívüli érdeklődésüknek és bámulatuknak.
Erről a tölgytörzsről ezen alkalommal megállapíttatott, hogy mellmagassági átmérője 118 cm és összes magassága mintegy 42 m, a műfa hosszát pedig 30 m-re becsülték.
A szóban levő tölgyóriás, amely századokon keresztül daczolt az idő viharaival és viszontagságaival, e napokban került fejsze alá.
Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha a szóban levő tölgyóriásból kikerült fűrészrönköknek méreteit emlékül ide feljegyzem, annak bizonyítására is, hogy a világhírű szlavóniai koros tölgyeseknek e világon párja nem volt s többé nem is lesz.
A tölgyóriásból három fűrészrönkő került ki és pedig:
Egy elsőosztályú 27 m hosszú fűrészrönkő teljesen ágtiszta és hiba nélkül a következő méterenkénti hosszban vett vastagsági méretekkel és pedig 109, 108, 101, 97, 94, 93, 91, 90, 90, 87, 87, 85, 84, 82, 80, 79, 78, 76, 76, 75, 75, 75, 73, 70, 67 és 67 cm.
A tölgy törzséből kikerült ezen elsőosztályú fürészrönkőn kívül volt a törzsnek egész fent két még fűrészrönkőre alkalmas ága, amelyekből egy 9 m és egy 6 m hosszú másodosztályú fűrészrönkő került ki, az elsőnek méterenkénti hosszban vett vastagsági méretei 52, 48, 47, 46, 40, 37, 36 és 34 cm és a másodiknak 48, 46, 41, 37, 36 és 34 cm.
A 27 m hosszú I. osztályú fűrészrönkőnek köbtartalma ezek szerint 15-369 m3.
A 9 m hosszú rönkőnek 1-336 m3 és a 6 m hosszú rönkőnek 0-779 s az egész törzs műfára alkalmas részeinek fatömege tehát 17.484 m3, értéke a legközelebbi vasúti állomásra kiszállítva m3-enként 140 korona eladási árt véve alapul, összesen 2447 korona 76 fillér.
Tanninfa vagy tűzifa nincsen, mert a csekély ágfa kis forgácsokra foszlott széjjel a nagy óriás döntésekor, amely eséstől az egész környék visszhangzott.
A 27 m hosszú elsőosztályú fűrészrönkőt a vevő ily hosszban az erdőből nem fogja kiszállítani, mert ily hosszú fűrészanyagra kereslet nincsen, hanem a rönköt az erdőben két rönkőre a keresett hosszakban szétfűrészeli és két rönkő gyanánt nyers állapotban valamelyik tölgyfával kereskedő külföldi czégnek adja el. (Bokor Róbert.)
A Magyar Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete közgyűlését márczius hó 15-én tartotta Bedő Albert dr. elnöklete alatt. A közgyűlés elé terjesztett jelentésből a következőket emeljük ki: Az egyesület felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-cz. 8. §-ban körülirt kisajátítási jognak kiterjesztése érdekében oly értelemben, hogy a kisajátítási jog ne csak a gyári, mező- és erdőgazdasági czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre terjedjen ki, hanem az ipartelepek, nevezetesen fűrészművek és rakodók, valamint munkáslakházak czéljaira szükségelt területek is legyenek kisajátítás útján megszerezhetők.
Mellesleg megjegyezzük, hogy ugyanezzel a kérelemmel az Országos Erdészeti Egyesület már 1900-ban fordult a kormányhoz.
Tiltakozott az egyesület egyes adókivető bizottságok azon eljárása ellen, hogy a fatermelők és kereskedők III. oszt. keresetadójának meghatározásánál a fűrésztelepek üzleti eredménye után is külön III. oszt. kereseti adót vetettek ki.
Foglalkoznia kellett az egyesületnek ismét a Romániában megtelepedett
magyar faiparosok érdekeivel is, amennyiben a román kormány újból oly törvényt kívánt hozni, amely a Romániában termelt fűrészelt, faragott vagy hasított tölgyfát 100 kg-ként 8 franknyi, vagononként tehát 800 franknyi kiviteli vámmal terhelte volna. Az egyesület felterjesztésére megindult diplomácziai akczió teljes sikerre vezetett, amennyiben a már megtelepült fatermelő vállalatok ezen törvényjavaslat hatálya alól kivonattak.
Foglalkozott az egyesület továbbá a magyar államvasutak mizériáival, sürgette a budapesti pályaudvarok rendezését és követelte, hogy a fatermelő állomásokról csupán a fa elszállítására szolgáló zárt tehervonatok közlekedjenek, a tűzifa szállítására pedig január 1-től május 31-ig 10%-os díjkedvezmény engedélyeztessék.
Eredménytelen volt az egyesületnek a tölgytalpfák átvétele iránt a kereskedelemügyi kormányhoz intézett beadványa. Kérte az egyesület, hogy tutajosok a visszautazásnál már akkor is fél III-ad osztályú menetdíjat fizessenek, ha csak ketten utaznak vissza. Most ez a kedvezmény csak öt munkás utazása esetén áll fenn.
Foglalkozott az egyesület még a munkásbiztosításnak a törvény hiányos rendelkezései és a bírói gyakorlat és közigazgatásunk lassúsága által egyaránt zavaros és összekuszált ügyével, továbbá a hadseregszállítások és a saját kebelében felállítandó választott bíróság kérdésével.
Az erdészeti főiskola állattani gyűjteményét e helyen legutóbb „szegényesének mondtam. Kötelességem e kritikámat ugyanezen helyen az igazságnak megfelelően módosítás alá vetni. Időközben ugyanis alkalmam volt a nevezett állattani gyűjteményt szemügyre vennem és örömmel konstatálhattam, hogy tíz esztendő alatt e gyűjtemény hatalmasat fejlődött! Barthos Gyula.
