2003. március 4. - Az ember tájátalakító tevékenységének kezdete előtt térségünknek még 85 százalékai borították erdők.
Ám a honfoglaló magyarok már jócskán átalakított tájra talállak a Kárpát-medencében: a hegy- és dombvidékeken zárt erdők, a síkságon erdőfoltok és nyílt térségek váltogatták egymást, köztük kisebb-nagyobb területeket vizek uraltak. Az erdők jelentős része is vízben állt. A statisztikák szerint napjainkban Magyarország területének mindössze 19,2 százaléka erdő. Az erdőterületek növekedése az utóbbi évtizedekben folyamatos, napjainkban évi 8-10 ezer hektár erdőt telepítenek. Bár ma már, szinte kizárólag a magántulajdonosok telepítenek erdőt, kedvező jelenség, hogy a Kárpát-medencére jellemző fafajok — elsősorban a tölgyfélék —. aránya az új telepítéseknél jóval nagyobb, mint az korábban volt.
A rendszerváltás előtt az erdők többsége állami, kisebb része szövetkezeti tulajdonban volt A privatizáció és a szövetkezed tulajdon nevesítésének eredményekém azonban hirtelen köziéi kétszázezerre ugrott a magánerdő-tulajdonosok száma. Szerencsére a nagy, összefüggő erdőtömböket elkerülte a privatizáció, és kereken 1 millió hektár természetes, illetve természet közeli erdő állami tulajdonban maradt.
Már az 1980-as években is érzékelhető volt a társadalom fokozódó érzékenysége az erdőkkel kapcsolatban. Napjainkra az a jellemző, hogy már messze nem csak a társadalmi természet- és környezetvédő szervezetek, hanem sokkal szélesebb kör kíséri figyelemmel a magyarországi erdők sorsát. Azt is mondhatjuk, hogy az erdő igazi közüggyé vált.
A rendszerváltás óta fel-felröppentek olyan hírek, hogy az állami erdőket vagy azok egy részét privatizálni fogják, erre azonban sosem került sor, sőt valamennyi kormány egyértelművé tette ezzel ellentétes álláspontját. Magyarországon a földhasználat szerkezete meglehetősen kedvezőtlen. Nagyon magas - több mint ötven százalék - a szántóterületek aránya, miközben az erdővel borított terület mindössze 19,2 százalék. Itt meg kell jegyeznem, hogy a szomszédos Ausztriában ma 46 százalék az erdők kiterjedése, és ez az arány az új telepítéseknek köszönhetően folyamatosan növekszik.
Szegénységünk azonban relatív. Erdeink ugyanis szerény kiterjedésük ellenére természeti értékekben meglehetősen gazdagok. Ez az indoka annak, hogy napjainkra az ország erdőterületének 19,5 százaléka, kereken 349 000 hektár áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett erdők meghatározó többsége állami tulajdonban van. Nagyobb részükön a szintén állami tulajdonban lévő erdészeti részvénytársaságok, kisebb részükön a nemzeti park igazgatóságai látják el a vagyonkezelői feladatokat.
A magyar erdők gazdagsága a földrajzi elhelyezkedésnek és a változatos geológiai adottságoknak köszönhető: a Kárpát-medencében találkozik a nyugati atlantikus, keleti kontinentális és déli mediterrán klíma, melyeknek megfelelően kialakullak a speciális, változatos éghajlatra jellemző erdőtípusok.
Sokszínűségüket tovább növeli a talaj vízellátottságának és geológiai jellemzőinek sokfélesége. Ezt a csak a Kárpát-medencére jellemző biogeográfiai egységet nevezzük pannonikumnak.
A pannon régió a Kárpát-medence földrajzi elszigeteltsége miatt számos bennszülött faj egyedüli élőhelye, melyek csak az erdők fennmaradásával és biológiai sokféleségük megőrzésével őrizhetők meg.
A Pannon térségnek mint önálló biogeográfiai régiónak az Európai Unió által történő elismerése is azt jelzi, hogy természeti tőkénkkel nagymértékben gazdagítjuk a közösség természeti értékeit (Az Európai Unió mai területén hat biogeográfiai régió található.) A Pannon régió sajátossága, hogy hat nagy tája - a Dunántúli-középhegység kivételével - a politikai határokon túl is folytatódik. Ez a tény eddig a természetmegőrzési stratégiákban és azok megvalósítása során csak kismértékben volt érvényesíthető. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával azonban gyökeresen megváltozik a helyzet, hiszen Szlovénia, Ausztria, és Szlovákia felé a belépés pillanatától gyakorlatilag felolvadnak a határok, igaz, további szomszédainkkal szemben ez még várat magára. A csatlakozás kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a medencében és annak peremén élő országok új alapokra helyezzék együttműködésüket A Magyarország és Szlovákia között létrejött környezet- és természetvédelmi együttműködés számos kérdésben mai-nagy lépéseket tett a határokon átnyúló közös gondolkodás terén.
Az államra, mint össznemzeti érdeket megtestesítő erdőtulajdonosra különös felelősség hárul.
Erdeink legfontosabb szolgáltatása évezredekig az erdőben gyűjthető javak végtelen sorából és a fakitermelésből állt Mára azonban a társadalom igénye jelentősen megváltozott, felértékelődött az erdők közjóléti szolgáltatása. Értékké váll a madárdalos, árnyas erdő, de egyre nagyobb a jelentősége a „zöld tüdő" szerepnek is. Az erdők úgy műkődnek, mint óriási oxigéngyárak. Miközben hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, oxigént termelnek.
Sajnos az erdőkben gyűjthető gombák, gyógynövények és az erdei gyümölcsök napjainkra indokolatlanul háttérbe szorultak.
A megváltozott elvárásoknak leginkább az állami tulajdonban lévő erdők képesek megfelelni, hiszen a társadalom igényeit leginkább a közösből, azaz a költségvetésből lehet és kell finanszírozni. Ezek a lények indokolják azt, hogy míg más gazdasági szektorból a demokratikus állam kivonul, az erdővel ezt nem leheti meg. Sói a/. Európai Unióhoz történő csatlakozással tovább erősödik az a széles körű társadalmi igény, hogy jelenlegi állami erdeink maradjanak tartósan állami tulajdonban.
Magyarországon az új erdők telepítését az állam támogatja. A támogatás az egyes régiókban fafajonként eltérő mértékű. Örvendetes, hogy a támogatási rendszer a honos fafajokat kiemelten kezeli. Sajnos ennek ellenére a tájidegen akác térnyerése megállíthatatlannak tűnik. A mezőgazdasági művelésből kieső - gyenge minőségű - termőföldek erdősítése során, ahol a talaj vízellátása az emberi beavatkozások hatására jelentősen lecsökken, ott sajnos valóban csak az akác vagy a fenyők telepítésére van mód. Szerencsére az ország számos térségében nem ennyire kedvezőtlen a helyzet, Szatmárban és Beregben például szinte kizárólag tölgyet telepítenek. A meglévő és működő állami támogatási rendszer mellett azonban új perspektívát nyit Magyarország számára az Európai Unió. Mivel Magyarország Európa erdőben egyik legszegényebb országa, joggal számíthatunk az unió erdőtelepítési támogatására. Az uniós támogatásból a mai erdőtelepítési ütemnél lényegesen nagyobb mértékben haladhatunk azon nemzeti célunk felé, hogy Magyarországon az erdők aránya elérje a 25 százalékot Az új erdők létesítésével számos olyan földtulajdonos problémája is megoldódik, akik a gyenge termőképesség miatt nem tudnak,' nem akarnak agrárgazdálkodást folytatni, de földjüket szeretnék megtartani. Számukra az egyik kínálkozó lehetőség az erdősítés lesz.
Új erdők telepítése azonban nemcsak a földtulajdonosoknak kedvező lehetőség, hanem ezzel hozzájárulunk a közös európai, sőt világméretű célkitűzéshez: az emberi tevékenység következtében a légkörben veszélyes mértékben felgyülemlett szén-dioxid mennyiségének csökkentéséhez. Az új erdők telepítése azonban hozzásegít bennünket ahhoz is, hogy Magyarország is minél nagyobb léptekben haladjon a természeti erőforrások fenntartható mértékű hasznosítása felé. Az új erdők telepítése már középtávon is lehetővé teszi, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő, és a természetvédelemben, a közjóléti szolgáltatásokban megkülönböztetett helyen lévő állami erdőkre nehezedő gazdasági nyomás csökkenjen, majd megszűnjön.
Az Európai Unió Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapjából nyújtandó vidékfejlesztési támogatások egyik célja az erdők növelése. A rendelet szerint magánszemélyek azok társaságai és az önkormányzatok tulajdonában lévő erdőkben folytatandó erdőgazdálkodás hozzájárul a vidéki térségekben az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi szerepének fenntartásához, fejlesztéséhez.
Fokozott támogatásban részesül a mezőgazdasági területek erdősítése, amennyiben a létrehozott erdő megfelel a helyi (ökológiai) feltételeknek. A támogatás ez esetben nemcsak az erdőtelepítés költségeit fedezi, hanem az ápolás, gondozás költségeit is. Azokon a területeken, ahol korábban rendszeres mezőgazdasági termelés folyt, meghatározóit ideig évenként folyósított, hektárra meghatározott összeg jár az erdőgazdálkodásra való áttérésből eredő éves jövedelemkiesés fedezésére. A természetvédelmi célok előtérbe helyezését hivatott szolgálni a rendelet azon előírása, hogy a rövid vágásfordulóval kezeli, gyors növekedésű fajtákkal történő erdősítés (ültetvények) esetén a támogatás csak a telepítés költségeit fedezi. Haraszthy László