Amint arról korábban beszámoltunk, 2008. szeptember 13-án Sopronban tartotta meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) szokásos éves nagyrendezvényét és ehhez csatlakozott a Nyugat- Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon – Gazdálkodási Intézetének Erdőtelepítés és rendezett gazdálkodás kutatási programzáró konferenciája. Szeptember 13-án délelőtt 10 órakor kezdődött a MEGOSZ nagyrendezvény, amelynek mottója „MAGÁNERDŐ-TERMÉSZETESEN!?” volt.Elsőként köszöntőt mondott Luzsi József a MEGOSZ elnöke, majd prof. dr Faragó Sándor a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, prof. dr. Náhlik András az Erdőmérnöki Kar dékánja, végül Szabó Vendel integrátor üdvözölte a jelenlevőket.
A konferencián előadást tartott Gráf József FVM miniszter „A magánerdő gazdálkodás helyzete és jövőbeni lehetőségei” címmel, majd Christer Segerstéen a több millió erdőtulajdonost tömörítő CEPF (Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége) elnöke (A magánerdő természetvédelmi korlátozások kezelésének lehetőségei nyugat-európai példák nyomán), majd őt követte Luzsi József elnök „A magánerdő jelene és jövője, természetvédelem- van-e kiút?” című előadásával.
A MEGOSZ által alapított Rimler Pál emlékérmet az idén Luzsi József elnök kapta meg a magán erdőgazdálkodás terén kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
Ezt követően a GAK 2005 –ERDŐTELE kutatási project záró konferenciáinak előadásai hangzottak el:
Dr. Jáger László: A magánerdők tulajdonviszonyainak statisztikai elemzése,
Dr. Schiberna Endre: A rendezetlen erdőgazdálkodás,
Prof. Dr. Lett Béla – Horváth Sándor – Dr. Schiberna Endre - Szabó Gábor: Az erdőtelepítések szervezeti és pénzügyi háttere, motivációi és akadályozó tényezői,
Nagy Imre: A természetvédelmi korlátozások erdőgazdálkodásra gyakorolt gazdasági-pénzügyi kihatásai címmel.
A rendezvény résztvevői délután tanulmányúton vettek részt Ausztriában, gróf Batthyány Benedek magánerdőbirtokán, ahol terepi bemutatók és azt követő szakmai konzultáció során ismerkedhettek meg a természetvédelem és az erdőgazdálkodás közötti kapcsolat burgerlandi gyakorlatával.
Végső konklúzióként levonhatjuk a svéd, finn, német, osztrák példák alapján, hogy bárminemű természetvédelmi korlátozás, csak az abból adódó károk mindenre kiterjedő, arányos és haladéktalan megtérítése mellett képzelhető el! – tájékoztatott Luzsi József elnök.
A magánerdő-birtokos nem jogi korlátokkal sarokba szorítandó ellenfél, hanem egyik legfontosabb természeti erőforrásunkat, az erdőt védő és gondozó tulajdonos, akit egyenrangú partnerként kell, hogy kezeljen a hivatásos és civil természetvédelem, mindenkor szem előtt tartva a magántulajdon sérthetetlenségét. Egymást kölcsönösen tiszteletben tartó kapcsolatukban be kell tartani az önkéntesség, a partnerség, az információ szolgáltatás és az ellentételezés elvét.
Az erdőknek, mint a legfontosabb, legösszetettebb természeti erőforrásnak a legjobb kezelői az erdészek, és legjobb gazdái a tulajdonosok, akik egyedül képesek biztosítani az erdő sokszínű funkcióinak együttes meglétét és egyensúlyát, akik létrehozzák, gondozzák és megóvják erdeinket a valós társadalmi érdekeknek megfelelően.