ForestPress fotók
Az erdészeti társaság csatlakozott a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) biodiverzitás megőrzése céljából kezdeményezett nyilatkozatához, a Countdown 2010 mozgalmához.
Két fontos esemény fémjelezte az Európai Erdők Hete megnyitóját a Pilisi Parkerdő Zrt-nél: a Mogyoró-hegyi Erdei Művelődés Háza húszéves fennállásának megünneplése, valamint a biodiverzitás megőrzéséről szóló nyilatkozat aláírása.
Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője köszöntötte a megjelenteket, majd tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az ünnepség után a meghívott szakemberek két szekcióban a környezeti neveléssel és a terepi bemutatón a természetközeli erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkoznak.
Zambo Péter, a társaság vezérigazgatója visszatekintett az elmúlt húsz évre, és reményét fejezte ki, a következő két évtized után is elmondhatják, hogy sikeres munkát végeztek.
Marghescu Tamás, az IUCN európai regionális igazgatója felhívta a figyelmet, hogy 2010-ig 820 nap van hátra, és több mint 700 szervezet csatlakozott eddig a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) biodiverzitás megőrzése céljából kezdeményezett nyilatkozatához.
Különösen örvendetes, hogy Magyarországon a csatlakozási nyilatkozatot egy gazdálkodó szervezet az elsők között írta alá. Ugyanis a gazdálkodók konkrét vállalásai garantálják leginkább a természetes változatosság megőrzését.
Emlékeztetett, hogy annak idején kifelejtették a fenntartható fejlődés egyezményből a természetvédelmi fejezetet. (Freud óta tudjuk, hogy véletlenek nincsenek, a tévcselekményeknek megvannak a maguk okai – Z.Z.)
Az emlékezetes johannesburgi konferencián az állam- és kormányfők két hétig tanácskoztak a biológiai sokféleség csökkenésének lassításáról. A regionális igazgató szerint ez „gumiduma”. A valóság az, hogy egyik-másik országvezető nem tudta, mi az a biológiai sokféleség.
A mozgalomról szólva elmondta, hogy ír iskolások kezdeményezték, és a csatlakozó szervezetek között cégek, önkormányzatok vannak elsősorban, de fontos, hogy a földtulajdonosok, az erdőkezelők is lépjenek be.
A Pilisi Parkerdő Zrt-nél folyó munkát más társaságok és a magánerdő-tulajdonosok figyelmébe is ajánlotta, és külön köszönettel kiemelte Csépányi Péter szakmai munkáját.
Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel is támogatja ezt a tevékenységet.
Örömét fejezte ki, hogy az ünnepi alkalmon, a minisztérium képviselőjén kívül a nemzeti park, a civil szervezetek is képviseltetik magukat.
Csépányi Péter röviden bemutatta a társaságnál folyó szakmai munka, a vállalásuk ide vágó főbb alapvetéseit.
A Pilisi Parkerdő Zrt. biodiverzitás-megőrzési programja a következő vállalásokat tartalmazza:
1. 2010-re a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületen 10.000 ha-t meghaladóan vezetik be a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelést.
2. A természetes mageredetű erdőfelújítás alkalmazása a természetes felújulásra alkalmas, őshonos fafajú erdőkben.
3. A halott faanyag mennyiségének megtartása, és fokozatos növelése a fokozottan védett erdőterületeken a folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben.
4. A famatuzsálemek védelme a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken.
5. Pályázatok készítése az élőhelyek helyreállítására, védett vagy Natura 2000 területeken.
6. Az erdei iskola programok fejlesztése és a gyermekek környezeti nevelése.
7. Együttműködés az erdők fenntartása és kezelése területén a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és a civil szervezetekkel.
A főmérnök örömmel tájékoztatta a hallgatóságot, hogy befogadták a társaság erdei iskolai pályázatát.
Ezt követően Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója és Marghescu Tamás, Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) európai regionális igazgatója aláírta a csatlakozási egyezményt.
Lapos Tamás, az FVM Természeti Erőforrások Főosztály helyettes vezetője elmondta, hogy a készülő erdőtörvény két legfontosabb témája a klímavédelem és a biodiverzitás megőrzése. Véleménye szerint az EU-ban a biodiverzitásra nem fordítottak kellő figyelmet. Az erdőtörvény ezt is igyekszik pótolni.
Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg hazánkban kísérleti jelleggel 16 ezer hektáron folyik szálaló erdőgazdálkodás, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, az Ipoly Erdő Zrt-nél és a Bakonyerdő Zrt-nél.
A főosztályvezető-helyettes is kiemelte, hogy fejleszteni kell a civil szervezetekkel az együttműködést.
Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy „testközelből”, Duna-kanyari hétvégi házából figyeli a társaság munkáját. Kiemelte, fontos, hogy a biodiverzitás megőrzésében résztvevő szervezetek is sokfélék legyenek. Emlékeztetett, hogy az erdészet és a természetvédelem kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, s az apa-fiú kapcsolathoz hasonlította. Ennek ellenére, mint a legjobb családban is, vannak viták. Hosszú távon azonban meg kell találni az egyetértést és az együttműködés útját.
Erre példa az imént aláírt megállapodás. Ez mintát nyújthat nemcsak a többi erdészeti társaságnak, hanem a nemzeti parkoknak is.
A résztvevők ezután a ház közelében elültettek két emlékfát, egy nagylevelű hársat az Európai Erdők Hete és a XII. hazai Erdők Hete, valamint a 20 éves Erdei Művelődés Háza tiszteletére egy lisztes berkenyét.
Ormos Balázs, az OEE Erdészeti Erdei Iskolai Szakosztály elnöke felhívta a figyelmet, hogy számos téves ismeret van forgalomban a hazai erdőkről. Ezek korrigálásnak egyik lehetséges színtere az erdei iskola. Emlékeztetett, hogy 12 évvel ezelőtt, Szolnokon határozták el az Erdők Hete alapítását. A közelmúltban átadott nyíregyházi intézménnyel 33-ra emelkedett az erdészetek által működtetett erdei iskolák száma. Örömmel nyugtázta, hogy ebben az évben már lehetőség nyílott működési támogatás megpályázására. Tájékoztatott, hogy elindul egy újabb minősítési folyamat, amelyet egy erdészcsillag fog szimbolizálni.
Az erdészeti kommunikációról szólva megemlítette, hogy a társaságnál kiemelkedő ez a tevékenység, és várja, hogy az MNV Zrt is támogatni fogja ezt a munkát.
Javaslatot tett az erdészeti jeles napok megünneplésére, hagyományteremtő céllal.
Végezetül Békefi Andrásné Moór Györgyi tartott tájékoztatót a házban működő erdei iskola programjáról, mindennapjairól. Visszatekintett az alapításra, és méltatta Madas László elévülhetetlen érdemeit. Utalt a ’79-ben létrehozott jurta-táborra, majd a Makovecz tervezte ház megépítésére. Elmondta, hogy évente mintegy 6000 látogató fordul meg náluk, a négyéves kisgyermektől a nagyszülőkig. A legtöbben a 6-10 éves, nagyon fogékony korosztályból verbuválódnak. A ház harmincféle programmal várja az érdeklődőket.
Az ünnepség után két szekcióban folytatódott a munka, a meghívott szakemberek a környezeti neveléssel („Ablak az erdőre”) és a természetközeli erdőgazdálkodás („Sokszínű örökerdő”) aktuális kérdéseivel foglalkoztak.
A program célja az együttműködés erősítése a térségben az erdészet és a hivatásos, valamint civil természetvédelem és egyéb szervezetek között. Z.Z.