Az OEE Erdőművelési Szakosztálya november 27-én tartotta idei utolsó rendezvényét Budapesten, az Erdészeti Információs Központban.
Ismét sokak számára érdekes és fontos témákat sikerült csokorba gyűjteni, s olyan előadókat meghívni a rendezvényre, akiknek nagy hatásuk van a szakmai és civil szemléletformálásra.
Báder László, a Palocsa Egyesület elnökeként sokat tett azért, hogy lehetővé vált az erdőkért is felajánlani a személyi jövedelemadók 1 százalékát.
Bolygónkon már jelentkeznek az emberi túlhasználat jelei. Nem vigyázunk a felszíni és felszín alatti vizeinkre, a talaj eróziója, az elsivatagosodás egyre jelentősebb. Ezzel fokozatosan rontjuk életfeltételeinket Földünkön. Ne a Marsra készüljünk! Itt tegyünk meg mindent az élhetőbb környezetért!
A társadalom igénye a több és jobb állapotú erdő, a vizeinkkel való takarékos gazdálkodás.
Véleménye szerint Magyarországon a 40 százalékos erdősültség lehetne a társadalom távlati célja. Egy jelentős erdőtelepítési program révén újra felértékelődhetne az erdész szakma.
Dr. Csóka György, az ERTI Erdővédelmi Osztályának vezetője előadásában azt fejtegette, hogyan befolyásolható az erdőműveléssel erdeink egészségi állapota és immunrendszere.
A globális felmelegedés hatására az aszályossági trendek növekednek, s ez kihat az erdők egészségi állapotára. A biotikus erdőkárok folyamatosan növekednek.
Az erdőművelés gyakorlatában végbemenő szemléletváltás nem költségigényes, a természetességre törekvés az erdő immunrendszerét erősíti.
Dr. Frank Norbert az erdőművelés oktatásáról tartott tájékoztatót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán oktató és kutató előadó a száz éves múltról, a jelenleg oktatott tantárgyakról és a kutatási témákról beszélt.
Az Alföldön dolgozó kollégák felvetették, hogy igény jelentkezne az „Alföldi erdőgazdálkodás” című tantárgy bevezetésére is, a speciális erdőfelújítási módszerek elsajátítása érdekében.
Kondor István a Pro Silva Hungária elnöke, az ilyen szemléletű gazdálkodás hazai eredményeiről tartott előadást. Példáit, a „nyitott szem, mint kutatási eszköz” módszerével gyűjtötte, hiszen a vágásos erdőkezeléssel ellentétben a természeti folyamatokra alapozó erdőkezelés kidolgozásához sajnos még kevés tudományos ismeret áll rendelkezésünkre.
A lelkes hallgatóság ezt az igényt meg is fogalmazta, s javasolta, hogy a Pro Silva szemléletű gazdálkodás oktatása kapjon nagyobb teret az egyetemi képzésben is. Rostáné Reményfy Rita szakosztálytitkár