A Pilisi Parkerdő Zrt. az Európai Unió finanszírozásában megvalósuló, „Parkerdő természetesen - Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások” című természetvédelmi programját a szakmai és a társadalmi nyilvánosság előtt 2009. március 12-én nyitóünnepség keretében indította el.Lomniczi Gergely szóvivő köszöntőjét követően Zambo Péter a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója jelentette be, hogy a társaság 460 millió forintot nyert egy pályázaton. Erre még nem volt példa nemcsak a cég, de valamennyi erdészeti társaság életében sem, hogy ekkora összegű támogatásban részesüljön. Büszkén vallotta, hogy a társaság mindig különös hangsúlyt fektetett a természetközeli erdőgazdálkodásra. Ezért örömmel vállalták a 120 milliónyi önrészt. A vezérigazgató megköszönte a pályázatban résztvevő partnerek együttműködését.
Steiner Pál, a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanács elnöke szubjektív hangot ütve elmondta, hogy laikusként nem is gondolják az emberek, hogy milyen kincsek mellett autóznak el nap, mint nap, munkájukba igyekezvén.
Kiemelte, hogy 31 település községhatárában elterülő mintegy 400 hektáron valósítják meg ennek a természetvédelmi programnak az elemeit.
Igazuk van azoknak – jegyezte meg – akik szerint a Föld szívcsakrája a Pilisben van, s ebben a mai zaklatott világban szüksége van az embereknek az ilyen programokra.
Lomniczi Gergely elmondta, hogy erre az eseményre a társaság 40 éves fennállása évfordulója idején kerül sor. A cég által kezelt 63 ezer hektár terület 61 százaléka országos védettséget élvez. Évente 10 millió látogatónappal számolnak, ami országosan a legleterheltebb parkerdő. A programban hét erdészetük érintett, ebben a Közép-magyarországi Operatív Programban, amelyet 2009. február és 2010. augusztusa között valósítanak meg.
A programban számos különböző fejlesztés valósul meg a fafajcserétől a sorompóállításig.
A fő célok között említette a védett területek erdőállományának átalakítását, az invazív fajok (például a bálványfa) visszaszorítását, a hulladéklerakás megelőzését védőkerítéssel, a természetes vízfolyások és források védelmét, a különböző védett növények (hegyi tarsóka, pilisi len) élőhelyvédelmét, a kaszálórétek megóvását, az eróziós károk megelőzését, ugyanakkor a földtani értékek megóvását.
Végül, de nem utolsó sorban a kommunikáció fontosságát, a szemléletformálást, azt, hogy minél többen megismerjék a pályázat tartalmát.
A projekt szlogenjéül a „Parkerdő természetesen” mondatot választották.
A szóvivő elmondta még, hogy egy másik pályázatból megújul az Erdei Művelődés Háza is.
Zoltán János a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóhelyettese felidézte a társaság és a nemzeti park évtizedes együttműködését.
Ali Tamás, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság helyettes igazgatója az erdészeti ágazatot érintő közösségi támogatásokról adott tájékoztatást.
Ezután a program vezetői elültettek egy emléktölgyet a jeles nap alkalmából. Z.Z.