ForestPress fotók
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Erdészeti, Természetvédelmi és Vadászati Szakosztálya 2009. július 30-án látogatást tett a Gemenc Zrt pörbölyi létesítményeinél.
A MÚOSZ szakosztály vezetését Koller Gábor elnök és Fáczányi Ödön titkár képviselték, az OEE Közönségkapcsolatok szakosztályát a kettős tagságú dr. Király Pál, valamint – meghívottként – e sorok írója képviselte.
A pörbölyi találkozónál Baricz Árpád senior PR manager fogadta az érkezőket, és az ökoturisztikai központban bemutatta a társaság részéről azokat a szakembereket, akik a tájékoztatókat tartják.
A társaságot bemutató film megtekintése után Fodermayer Vilmos vadászati osztályvezető ismertette a gazdaság történetét és tevékenységének főbb irányait.
A Gemenc néven ismert régió kialakulását tulajdonképpen az egykori kalocsai érsek gazdasági megfontolásainak köszönheti, mivel nem járult hozzá a Duna-szabályozás idején a töltés mederközeli kiépítéséhez. Így a körtöltés az érseki birtokot megkerülve épülhetett ki. A közbülső terület pedig zavartalanul élhette a Duna áradásai által szabályozott életét.
A medertől távolodva a sásos, bokorfűzes területeket előbb zárt puhafás erdők, majd elegyes, végül keményfás erdők váltják fel.
A hullámtér korábbi mezőgazdasági területeit egy évszázaddal ezelőtt telepítették be olyan fafajokkal, amelyek az akkori megítélés szerint komoly haszonnal kecsegtettek. Ezek között voltak nem őshonos, de értékes fát adó fajok s, mint például a fekete dió, továbbá amerikai kőris, nemesnyárak.
A vidéken 42 védett növényfaj, és mintegy 200 madárfaj él. Itt található a legnagyobb feketególya telep.
Világszerte ismert nagyvadas terület, ahol három világrekorder gímbika esett. Jellemző, hogy a vaddisznó e tájon megőrizte ősi viselkedését és nappal is keresgél.
1996-ban kezdődött a hód-visszatelepítési program.
A régióban ma már élénk ökoturizmus zajlik, ám a védett területek csak szabályozott keretek között látogathatók.
Napjainkban indult újra a Pörböly és Bárányfok közötti erdei vasút, amelyet az áradás megrongált.
A központ területén működik az erdei iskola, a múzeum, és üzemeltet a társaság dunai sétahajót is.
A társaság filozófiáját tükrözi a szlogen is, „a természet szolgálatában”, amelynek megfelelően arra törekednek, hogy az ökoszisztéma fenntartásával az arculatukat is megőrizzék.
Fodermayer Vilmos elmondta, hogy a társaság állományainak egy része a II. világháborút követő Alföld-fásítás eredménye, de más jellegűek a Szekszárd környéki erdők és a hullámtéri nyárasok.
A társaságnak jelenleg 290 állandó dolgozója és számos szerződéses munkavállalója van. Még így is Baja második legnagyobb munkáltatója a Gemenc Zrt. A társaságnak négy hagyományos erdészete van, továbbá egy idegenforgalommal foglalkozó ökoturisztikai központja. Pörbölyön található még a rakodási és fafeldolgozó erdészet, amelyhez tartozik a fűrészüzem is, amely 20 ezer m3 fát dolgoz fel. Ugyanitt van az erdei vasút központi állomása is. A Gemenc Zrt működteti hazánkban az egyetlen hajóparkot, amely egyébként nagy múlttal bír.
Az osztályvezető elmondta, hogy a társaság egyike az öt legnagyobb vadászterülettel rendelkező cégeknek. A három üzemi vadászterület – Karapancsa, Gemenc és Hajós-Baja –együtt mintegy 70 ezer hektárt tesz ki. Ezek különböző erdősültségűek, amelyből következően eltérő a vadkár mértéke is.
A vezető kitért arra, hogy 2013-ban lejár a különleges génmegőrzési feladatokkal is rendelkező vadászterületek üzemterve, amely a területek újraosztását jelenti. Az ebből fakadó bonyolult helyzet megoldása még a jövő feladata. A nem állami területeken a vadászati jog nyilván máshoz fog kerülni.
A bérvadászati tevékenységről elmondta, hogy eddig a vadászok többsége (65 százaléka) a német nyelvterületről jött, őket követték a hazai vadászok, majd skandináviai vendégek következtek. Ebben az évben már a cseh, a szlovák és a szlovén vadászok jöttek jelentősebb számban. A vendéglétszám csökkenése miatt a szakember szerint a vadásztársaságoknál súlyos gondok lehetnek.
Az osztályvezető szerint körültekintő piackutatást kell folytatni, mert nem alapozhatják a vadásztatást kizárólag a német vendégekre. Kapcsolatban vannak vadászati irodákkal is, létrehoztak egy szlovákiai irodát, és tájékozódnak az észak-amerikai piacon is. Ez utóbbit négy másik társasággal együtt végzik. Részt vesznek a Renoban megrendezett vadászati kiállításon és vásáron.
Megemlítette, hogy nagymértékben különbözik az egyes nemzetek vadászati kultúrája. Mi a német vadászati kultúrához tartozunk, akiknek a trófea a cél. A skandinávok a hús mennyiségét tekintik mérvadónak. Az amerikaiak gyűjtők, akik minden vadfajt lőnek, vagy egy-egy faj minden változatát keresik.
Gondot jelent, hogy az Európában érvényes CIC rendszerrel szemben az USA-ban az SCI bírálati rendszer az elfogadott.
A társaságnál a legkedveltebb vadászati módként a barkácsolást tartják számon, erre a célra számos kényelmes lovaskocsival rendelkeznek.
2007-ben adták át a lenesi hűtőházat, amely regisztrációval rendelkezik, ami az értékesítésnél jelent előnyt.
Ismert, hogy az új-zélandi tenyésztett szarvas-hús és az olcsó ausztráliai vaddisznóhús dömpingára letörte a hazai vadhúsárakat, s ez súlyos gondokat okoz ezen a piacon. Ennek ellenére 2008-ban 145 tonna vaddisznóhúst értékesítettek. A rendkívüli időjárás nagyon megtizedelte az állományt, a kondákból szinte hiányoznak az idei malacok.
Az apróvad-gazdálkodásról megemlítette, hogy a második legnagyobb – 10 ezer darabos –fácántörzsállománnyal rendelkeznek. Át kellett értékelni a tenyésztési stratégiájukat, mivel a takarmányköltségek emelkedése miatt a nevelés veszteségessé vált, így elsősorban tenyésztojás-értékesítéssel – mintegy 437 000 darab – foglalkoznak.
Kétezer darabot számlál a fogoly törzsállományuk, de 15 ezer a felnevelt egyedszám. Részt vesznek az országos fogoly-visszatelepítési programban.
Amint a szakember elmondta, e program sikerének a lényege a csapdával végzett ragadozógyérítés. A védett ragadozók ugyanis oly mértékben elszaporodtak, hogy komolyan veszélyeztetik a telepített fogolyállományt.
A ForestPress kérdésére Fodermayer Vilmos elmondta, hogy évente mintegy 110 km-nyi vadkerítést építenek és közel ennyit le is bontanak. A mezőgazdasági vadkár évente 30 millió forintot tesz ki. Az évi 400-450 millió árbevétel mintegy 20 százaléka származik a vadászati ágazatból.
Bodor László erdőművelési osztályvezető elöljáróban utalt az erdők hármas funkciójára. Emlékeztetett a kalocsai érsek érdemeire, aki nem csatlakozott a vízitársulathoz, és nem engedte meg a gátépítést. Így alakulhatott ki a 9-10 km-rel távolabb megépített körtöltésen belül a mai Gemenc.
A jelenlegi erdők mintegy 2/3-át Habsburg Frigyes főherceg, az érsekség és különböző alapítványok telepítették.
A változatos termőhelyeken értékes fafajokat, noha nem elsősorban őshonosakat alkalmaztak.
A területükön a jelentősebb fafajok aránya: fekete fenyő 13 százalék, akác 18 százalék, tölgy 13 százalék, kőris 14 százalék, hazai nyár 19 százalék, bükk 1 százalék.
Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a középvízállás függvényében a termőhelyek állandóan változnak. Ez pedig meghatározza a véghasználat utáni felújítás lehetőségeit.
A véghasználat után – évszázados gyakorlat szerint – nagyon gondos vágástakarítás következik, mert az árvíz elhordja az apadékot.
A természetes felújítás lehetőségei korlátozottak, elsősorban mesterséges felújításra alapozhatnak. A talajvízszint süllyedése miatt a tölgy sem könnyen újítható fel. A folyamatos erdőborítás megvalósítására is csekély a lehetőség. Az 1 százaléknyi extrazonális bükkösükben kísérleteznek a folyamatos erdőborítás megvalósításával.
A nemesnyárasokat a természetvédelem lecserélné, de a javasolt változtatás – hazai nyáras – nem jelent megoldást.
Álláspontja szerint a természetet az ember természetpusztító tevékenységétől kell megvédeni, nem az erdészektől. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg létező erdőket az erdőgazdálkodás őrizte meg. A konzervatív természetvédelem a száz évvel ezelőtti állapotokat szeretné visszaállítani, aminek ma már nincsenek meg a feltételei.
A 34 ezer hektárnyi erdőterület nagy részén gyors növekedésű fafajok tenyésznek, így a hektáronkénti növedék 20-24 m3, szemben a hegyvidéki 3 m3-rel.
Gemenc erdőterületét a háború óta megkétszerezték.
A ForestPress kérdésére Bodor László erdőművelési osztályvezető kifejtette, hogy a feketedió-kérdés megoldásának törvényi előírása azt jelenti, hogy lehetőség szerint lecserélni. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj kitűnő állományokat alkot Gemencen, gyönyörű, bársonyos fája keresett cikk, ebből az állományból látjuk el Európa fapiacait. Az értékére vonatkozóan összehasonlításul álljon itt néhány adat: a kőrisrönk ára18 ezer Ft/m3, a tölgyrönk ára 28-35 ezer Ft/m3, a feketedióé 92-100 Ft/m3.
A nemzeti parkkal abban állapodtak meg, hogy a jelenlegi állományt kifuttatják.
Megjegyzendő, hogy nem inváziós fafajjal van dolgunk, nem terjed, de maga alatt felújul. A vaddisznó szereti, feleszi a termését.
Csontos Péter pörbölyi erdészetvezető bevezetésként elmondta, hogy a 60-as években, a fűrésztelep létesítésétől kezdve megváltozott az erdészet élete, MÁV-iparvágány épült, ipari tevékenységbe fogtak. Újabban korszerű fűrésztechnológiát vezettek be, és raklapgyártással foglalkoznak. A termékeiket teljes mértékben olasz piacra szállítják.
A kisvasút évtizedekkel ezelőtt nehezen működött, majd 2000-ben indult egy idegenforgalmi célú fejlesztés.
2002-ben készült el az erdei iskola központi épülete, és felújították a vasúti személykocsiparkot is. A hétvégéken gőzös vontatású nosztalgiavasút indul. Fontos feladat a látogatók programokkal való lekötése, ezért például a Lassi erdei vasúti állomáson egy halászati bemutatóhelyet hoztak létre, és játszóteret létesítettek. A Malomtelelő megállóhelynél tanösvény és madármegfigyelő létesült.
A korábbi szociális épületek átalakításával fogadó helyiségeket hoztak létre. Ezekre a beruházásokra részben tulajdonosi támogatásból, illetve pályázati forrásokból biztosították a fedezetet.
Van egy száz főt befogadó kirándulóhajójuk, és tervezik egy turistakikötő megépítését.
Kombinált kirándulást is ajánlanak, amelyen Bajáról hajóval jutnak el Keselyűsre, ahonnan erdei vasúttal érkeznek a vendégek Pörbölyre.
A társaság kenu- és kerékpárbérlési lehetőséget is ajánl a vendégeinek.
A Karapancsai Kastély és Major látványosságait Sipos Sándor erdészetvezető ismertette. Az ország talán legdélibb csücskében fekvő vidék Hercegszántó község határához tartozik. A 15 hektáros tölgyes, kőrises és egzóták alkotta parkban két kastély található. A kis kastélyt Albrecht főherceg építtette. Itt szállt meg többek között I. Ferenc József és II. Vilmos német császár, de megfordult itt a bajor és a spanyol király is. Frigyes főherceg egy újabb, nagyobb kastély építésébe fogott, amely már minden igényét kielégítette a királyi vadászatoknak. A neobarokk kastély 1910-ben készült el. A II. világháborút követően viszontagságos sorsú épületegyüttes felújítását a társaság 2008-ban fejezte be. A kiskastélyban múzeum, a melléképületekben és a nagykastélyban szálloda működik. Rendezvényépületükben 60 -70 főt tudnak fogadni.
Lehetőség nyílik lovaglásra, fogathajtásra, kerékpározásra, kenuzásra.
Csiszár Angéla rendezvényszervező beszámolt a társaság közelmúltban kiadott ökoturisztikai térképének sikeréről, amelyről a ForestPress is megemlékezett. Elmondta, hogy a karapancsai attrakciókat kiegészítheti a Dávodi fürdő is.
Tájékoztatott a Keselyűsi tanösvény kiépítéséről, amelynek szlogenje: „Hogyan lesz itt erdő?” Ennek témája a terület erdőfelújítása, amely folyamatot gyermekek bevonásával időről időre rögzítenek, dokumentálnak.
Jelenleg mintegy harminc kerékpár áll rendelkezésre a kerekezni vágyóknak.
A délutáni programban az erdei vasút menetrend szerinti járatával utaztunk Lassira, ahol megtekintettük a halászati múzeumot. Z.Z.