Október 12-én, az esti órákban az időjósok nem sok jóval bíztatták a 2009. évi Délnyugat-cserháti Trófeaszemle szervezőit, az Ipoly Erdő Zrt. Váci és Romhányi erdészetének munkatársait.
Azonban Szent Hubertus hathatós közbenjárásának köszönhetően, ha nem is olyan verőfényes napsütésben, mint az előző három évben, kissé szeles, de száraz időben sikerült megrendezni az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő eseményt.
Örömünkre szolgál, hogy a négy évvel ezelőtt életre hívott mustra, mely akkor még a Váci Erdészet udvarán is elfért, évről-évre növi ki a helyszíneket. Idén a Bánki Vadászházunk adott otthont a rendezvénynek, köszönet érte Szekán György erdészetvezetőnek.
A délnyugat-cserháti régiót felölelő 14 vadászatra jogosult közül minden évben többen gondolják úgy, hogy szélesebb körnek is megmutatják a több éves munkájuk az évi gyümölcsét. Így volt ez idén is, Magvető havának 13. napján kora délután vadászkürtök szava vetett véget az erős szél miatt hangosan zúgolódó feketediók méltatlankodásának, és kezdetét vette a trófeaszemle, melyre idén 9 vadászatra jogosult, 49 a bőgés alatt terítékre hozott bikával képviseltette magát.
A megnyitóra kevéssel 14 óra után került sor a házigazdák nevében Dobó István, a Váci erdészet vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót Szabó Zoltánnak, a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati osztályvezetőjének.
A megnyitó zárásaként Homolya László szarvasbőgő Európa-bajnok varázsolta vissza néhány perc erejéig a szeptemberi erdő hangulatát.
A megnyitó után kisebb csoportokra szétoszló, közel 100 szemlélődő között jelen voltak a hatóság és a kamara képviselői is, és találkozhattunk a büszke elejtőkkel, s a még büszkébb kísérőkkel, kiknek elbeszélései nyomán mi is átélhettük azt az izgalmat, amikor „azon a bizonyos csodálatos reggelen, hosszas kérlelés és várakozás után végre kilépett a fiatolosból és ….” 
Túl azon, hogy közel 50 bika trófeájának látványa csodálatos élmény, lehetőséget biztosít arra is, hogy trófea bírálati és becslési tudásunkat gyarapítsuk, hiszen méregetve a szárak vastagságát, az ágak hosszát sokszor nem értettük, hogy némelyik trófea miért nehezebb egy-másfél kilóval, mint az a másik ott néggyel arrébb, hiszen ikrek is lehetnének olyan egyformák. 
A rendezvénynek volt egy másik fő célja is, mégpedig, hogy kiválasszuk a 2009. év legszebb délnyugat-cserháti bikáját. A bikákat megszemlélve mindenki a saját szubjektív véleményét nyilváníthatta ki, titkos szavazás formájában, melynek eredményeként ezt a címet a Várkörnyéki Földtulajdonosi Közösség területén, a bőgés vége felé Petrovicz Sámuel által terítékre hozott 10,93 kg súlyú páratlan tizennégyes bika nyerte el, amire még a nap is kíváncsi lett, hiszen előbújt vastag felhőpaplanjából és hosszasan gyönyörködött a bikában, a jelenlévők nem kis örömére.
A nap végén azzal, a gondolattal szorítottunk kezet, hogy ezek az alkalmak nem csak azért kellenek, mert ilyenkor összegyűlünk és közösen örülünk egymás sikerének, hanem hogy képet formálhassunk egy több mint 40 000 hektár - a gímszarvas gazdálkodás szempontjából már értelmezhető – nagyságú terület jelenéről, és a sok középkorú és csak néhány öreg bikát látva elgondolkozzunk a jövőről… Kemény Ákos, műszaki vezető