A vadgazdálkodás helyi irányításában óriási az információs és a szakmai deficit
Szabó Vendel magánerdészeti szakirányító és a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága Tarvágásból szálalásba címmel a folyamatos erdőborítás üzemmódjainak
bevezetéséről és gyakorlatáról kétnapos tanfolyamot szervezett. A házigazda Kronekker József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt vezérigazgatója volt.
Balogh Csaba, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság helyettes igazgatója az átalakító üzemmód tervezéséről beszélt. Elöljáróban leszögezte, hogy a folyamatos erdőborítás jobban kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, mint a vágásos. A fogalmak tisztázása érdekében előre bocsátotta, hogy az átalakító üzemmód út a szálaláshoz. A szálalás pedig a szálerdő üzem működtetése.
A társadalmi elvárásokról elmondta, ez abban fogható meg, hogy ne legyen gyors változás az erdőben, az erdőképben. A természetvédelmi követelményeknek pedig nehéz megfelelni.
A szálaló erdő meghatározását így fogalmazta meg: természetes újulatból nőtt, főként őshonos fafajokból áll, elegyes, vegyes korú és méretű állomány, amely állandó erdőborítást ad, ahol folyamatos a kitermelés.
A szálalás és átalakítás feltételeiről elmondta, hogy szükséges a tulajdonos beleegyezése, és az alkalmas természeti feltételek megléte. Mindezen túl meg kell teremteni az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás összhangját.
Szükséges feltétel a szakszemélyzet együttműködő-készsége, és a hatóság támogatása. A terület rendelkezzen kellő feltártsággal, és a kezelőnek kíméletes technológiát kell alkalmaznia.
Az előadó szerint 50 hektárnál kisebb területtel nem érdemes foglalkozni. A sikeres munkához a személyzetet ki, illetve át kell képezni, s érdemes az anyagi érdekeltségi rendszert is kidolgozni.
Mindehhez csatlakozik az átalakító üzemmód kezelési terv.
Kiss Tibor, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság helyettes igazgatója az átalakító üzemmód hatósági kezeléséről tartott előadást.
Elmondta, hogy a tízévenkénti erdőleltár az átalakító üzemmód időszakos ellenőrzését is jelenti.
A hatósági kontroll alapja az új erdőtörvény végrehajtási rendelete lesz.
Az átalakító üzemmód mellett a hagyományos beavatkozások lehetségesek, a nevelővágás, mint készletgondozó használat, a fokozatos felújító vágás, a tisztítás, amely során a heterogén szerkezetű, elegyes állományra kell törekedni, s a törzskiválasztó gyérítés, amelynél a csoportos szemlélet legyen a vezérelv. Véghasználatnál alkalmazható az ún. mikrotarvágás.
A szálaló vágás időtartama: 30 évet meghaladó beavatkozás.
A készletgondozó használatra akkor kerülhet sor például, ha elgyertyánosodás esetén a megfelelő fafajösszetételt helyre akarjuk állítani.
A technikai feltételek között hangsúlyozta a szakszerű terepi jelölés fontosságát.
Hasonlóan alapvető az újulat megfelelő állapota. A fakitermelést a folyónövedékhez kell igazítani.
Lényeges a kíméletes fakitermelés és közelítés.
A szakember elmondta, hogy kidolgozás alatt áll egy jegyzőkönyv minta a terepi felvételekhez, a szükséges hatósági intézkedések generálásához.
A Vas megyei helyzetről szólva elmondta, hogy az alapvető irány az alkalmas termőhelyen, optimális vadlétszám mellett őshonos fafajok megléte.
A módszer, illetve az átalakító üzemmód többleterőforrást igényel: még gondosabb tervezést, a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást, amelyhez lesz lehetőség EU-s források bevonására. Fontos az időtényező, hisz’ a munka eredményét már csak az unokák fogják látni. Az előadó hangsúlyozta az eredmények megfelelő kommunikálását.
Nagy Imre, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság vezetője az átalakító üzemmód vadgazdálkodási gyakorlatáról és kihívásairól tartott előadást.
Az igazgató előre bocsátotta, hogy napjainkig rendezetlen tulajdonkezelési és vadgazdálkodási viszonyok találhatóak.
Ehhez csatlakozik, hogy nincsenek nagyragadozók, és a fejlett állategészségügy elérte, hogy például a sertéspestis nem terjedhet át a vaddisznókra.
A mai hazai erdőállomány 60 százaléka állami tulajdonban van, ám az állam megfoghatatlan tulajdonos.
Hangsúlyozta, hogy az erdei társulás nagy részét a vad felélheti, mert nincs a kimutatásához módszertan és akarat sem. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a vadászati lobbi ereje meghaladja az erdészeti lobbiét.
Leszögezte, hogy a vadgazdálkodás helyi irányításában óriási az információs és a szakmai deficit: szakképzettség nélkül lehet valaki vadászmester.
E téren is erélytelen az állami szakigazgatás.
Megállapította, hogy a nagyvadlétszám folyamatosan nő. Ennek ellenére a Vas megyei helyzet az országos átlagnál jobb, bár nem megnyugtató.
A fenntartható állománynagyság kapcsán elmondta, hogy a szakma irányítása által megadott szám csak 1995-ig egyezett közelítően a valósággal.
A Vas megyei vaddisznó terv- és tényadatokról közölte, hogy ’98 után nagyon megnőtt a vadlétszám, míg ’91-ben csak 3000 db volt, 2002-ben már 7000 db-ot becsültek.
Gímszarvasból ’96-ig még az elfogadható 4500 db volt, de 2000 után már meghaladta a 7000-et.
Az őzről elmondta, hogy területtartó állat, nagyon szapora és nagyobb kilövési számot is tolerál.
Az erdő és a vad egyensúlyának kialakítására a következő lépéseket tartja fontosnak:
A vadlétszám apasztása, a vadhoz kapcsolódó létesítmények számának növelése, a súlyponti vadászatok (nagyvadra erdőben, a mezőgazdasági területeken a vaddisznóra), intenzív vadföldművelés, rendszeres etetés.
Az erdőgazdálkodó részéről feltétel a napi szakmai munka, a vadbúvók kialakítása.
Föltette a kérdést, mi történik az átalakító üzemmódra való áttérés esetén?
Megszűnik a vágáskoncentráció, és minden tisztáson megtelepedik egy-egy őzcsalád. Ugyanakkor a vadkárérzékeny fafajokra is igényt tartunk. Számolni kell a szeder előre törésével.
A megoldásról kifejtette, hogy nem tekinthetnek el a nagyvadlétszám radikális csökkentésétől. Erre vonatkozóan számadatokat is közölt: gímszarvasból 100 hektár erdőre 30 db, őzből 6-8 db, vaddisznóból a jelenlegi állományt jelentősen csökkenteni kell.
Álláspontja szerint föl kell számolni valamennyi vadvédelmi célú kerítést, és széles nyiladékrendszert kell kialakítani.
Kelemen Géza, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője a támogatási lehetőségekről beszélt.
Az átalakító és szálaló üzemmód engedélyezése az új erdőtörvény alapján lehetséges. A támogatás jogszabálya a 124/2009. FVM rendelet.
Ez lehetőséget ad az üzemvezetés, szakirányítás támogatására, a gépvásárlásra, nem termelő beruházásokra.
A KEOP beruházás jellegű támogatásokat nyújt. Erdei infrastruktúra létesítésére még nincs. Van ellenben közjóléti és turisztikai jellegű beruházásokra.
A szakember elmondta, hogy sokat várnak az erdő környezetvédelmi támogatások (EKV) beindulásától.
Megtalálható a szálaló erdőgazdálkodás célprogram, valamint a természetközeli anyagmozgatás támogatása.
A pályázatok általános feltételeiről elmondta, hogy az Adattában szereplő adatokra épül a rendszer.
Megemlítette, hogy a célprogramok között nem szerepel a fenyő.
Az általános előírásokról szólva hangsúlyozta a jól látható terepi jeleket, a megjelölt feladatok elvégzését, a munkanapló rendszeres vezetését, a vegyszerhasználat korlátozott lehetőségeit (csak özönfajok ellen, siskanád, lymantria dispar).
EU követelmény a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ).
A támogatási kérelmeket elektronikusan kell benyújtani, ami egyszerű, biztos, kényelmes, ingyenes és azonnal visszajelez.
Megjegyezte, hogy sokak számára még gondot jelent az internethasználat.
Az ellenőrzésről elmondta, hogy adminisztratív úton, papír alapon történik, keresztellenőrzés a HMKÁ alapján, és mindezt kiegészíti a helyszíni kontroll.
A szálaló erdőgazdaság célprogramról elmondta, hogy átalakító üzemmódban a tarvágás és a fokozatos felújító vágás kivételével minden beavatkozás megengedett.
Hangsúlyozta, hogy a lékek középpontját karóval kell jelölni. A vadkárról megjegyezte, hogy a csúcshajtás lerágása nem haladhatja meg a 30 százalékot.
Az eddigi tapasztalatokról szólva felsorolta, hogy gyakran hiányosak a pályázatok, de ezt a tanulóidőszak rovására írják. A pályázók általában óvatosak, és sok még a félreértés.
A beérkezett pályázatok számával kapcsolatban közölte, hogy eddig összesen 20 igény érkezett a szálalással kapcsolatban, 15 erdőrészletre. A természetkímélő anyagmozgatásra 65 pályázatot kaptak, 335 erdőrészletre. (Z.Z.)