2009. december 11-én, tartotta ez évi rendes küldöttgyűlését Budapesten, a Polgárok Házában a Magyar Erdőgazda Szövetség.
Telegdy Pál elnök megnyitóját követően megállapították a küldöttgyűlés határozatképességét, és megválasztották a tisztségviselőket.
Az elnöki beszámolóból megtudhattuk, hogy a taglétszám az alapítás óta mintegy tízszeresére bővült, a tagság mintegy 1300 erdőtulajdonost képvisel, és az általuk kezelt erdőterület 30 ezer hektár.
Telegdy Pál emlékeztetett, hogy az egy évvel ezelőtti küldöttgyűlésen az új erdőtörvény előkészületeiről, és a szarvasgomba-termesztésről volt szól.
Megállapította, hogy az elmúlt időszak legfontosabb munkája az új erdőtörvény volt. A szövetség kihelyezett ülésének is ez volta témája.
Csaknem száz módosító javaslatot adtak be.
Megjegyezte, hogy a végrehajtási rendelet egyszerűsítésére beadott javaslatuk nem nyerte el a törvényalkotók tetszését.
Ennek ellenére fölhívta a tagság figyelmét, hogy a felmerülő javaslatokat és gondokat összesítsék, és majd a szövetség javasolni fogja a módosításukat.
Az elnök nagy változásként említette, hogy állami erdőt költségvetési szerv – például önkormányzat – is kezelhet a jövőben. Ha egy állami erdő
az önkormányzat kezelésébe kerül, akkor várható, hogy nagyobb felelősséggel fogja gondozni. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy nincs kötelezettség szakképzett kezelőszemélyzet alkalmazására.
Telegdy Pál megállapította, hogy bár nincs meg a végrehajtási rendelet, el lehetett kezdeni az új törvény szerinti gazdálkodást.
Beszámolt arról, hogy a szövetség hét tanfolyam szervezésével folytatta az erdőgazda képzést.
A szövetség két jogász alkalmazásával áll a tagság rendelkezésére a tanácsadó tevékenység keretén belül.
2008-ban nagy pénzügyi bizonytalanság volt, a költségvetési támogatásuk csak mintegy 800 e Ft-ot tett ki. A következő időszakban némileg növekvő bevételre számítanak.
A felügyelő bizottság jelentése szerint a szövetség valamennyi törvényi kötelezettségének eleget tett. A felügyelő bizottság vezetője elmondta, hogy a pályázati reményeik alig teljesültek.
A felszólalók többek között elmondták, hogy ebben az évben az erdőtelepítés jelentősen visszaesett.
Kérdéssel fordultak a vezetőséghez, hogy mi a helyzet a Nemzeti Erdőprogrammal.
Kifogásolták, hogy az MNV ZRT nagy földterületeket adott az erdészeti társaságoknak erdősítésre, kis darabokban mezőgazdasági területek közé ékelődve. Ezek cseréjére nincs lehetőség, és csak a szakma gondjait, konfliktusait növelik, mert a mezőgazdáknak több gondot okoz a vadbúvók és a bekövetkező növekvő vadkár miatt.
A jelenséget Telegdy Pál elnök ismeri, elmondta, hogy mintegy 2000 hektárt adott át az MNV ZRT a társaságoknak, mint említette, a Hajdúságban 38 aranykorona értékű földeket is.
Ennek ellenére Gráf József az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában elmondott éves beszámolójában nem említette meg az erdészetet, csak amikor rákérdeztek az ágazatra, akkor annyit fejtett ki, hogy az erdészetben minden rendben van. (Néhány nappal ezt követően jelentette be a másik reprezentatív magánerdős szervezet, hogy utcára vonul, amennyiben nem kapják meg az elmaradt kifizetéseket – a szerk.)
Az elnök leszögezte, hogy a korábban vállalt erdőtelepítési programot az ország nem tudja teljesíteni. Emlékeztetett, hogy 25 évvel ezelőtt 1 millió hektárt jelöltek ki erdőtelepítésre. Megállapította, hogy az energiaültetvények helyett inkább erdő kellene telepíteni.
Dr. Darabos István, megjegyezte, hogy az erdőtelepítési támogatások csökkentése átgondolatlan, hiszen amikor egy-egy ilyen döntés megszületik, akkor a csemetetermesztők már két éve elkezdték a csemete előnevelését. A telepítés leállítása a tönkremenetelükkel járhat.
Elhangzott, hogy az öröklésekkel kapcsolatos újabb megosztások megoldhatatlan helyzet elé állítják a hatóságokat. Tudniillik az így is nagyon elaprózódott tulajdonrészek tovább darabolódnak.
Takács Lajos Szabolcs elmondta, hogy az életjáradék hatalmas visszaélésekre ad lehetőséget, a fölhivatali nyilvántartás még mindig nem érte utol a valóságot, a jelenlegi helyzet még mindig az ötven névvel ezelőtti állapotokat tükrözi, számos illetéktelen van tulajdonosi pozícióban.
Szeremley Béla a Hangya szövetkezetekről tartott előadást. Elmondta, hogy a szövetkezés természetes személyek együttműködése. Jelenleg a Hangyának több mint 300 tagszövetkezete van. Felhívta a tagságot, hogy alakítsanak erdőszövetkezeteket.
Felajánlotta, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatban szakértői segítséget nyújtanak.
Meg kell alakítani a termékpálya szövetségeket – fogalmazott. Osztrák és bajor példára hivatkozva javasolta, hogy alakítsák meg az erdészeti gépköröket.
Puskás Mihály a hitelszövetkezetekről számolt be, többször is hivatkozva Széchenyi példájára. El kell gondolkozni, mikét lehetne az erdőgazdálkodás, a telepítés finanszírozására létrehozni ilyeneket, hiszen a pénzintézetek nem foglalkoznak ezzel az üzletággal.
Elmondta, hogy a jelenlegi öt hitelszövetkezetnek 30 településen van működő egysége, és mintegy 20 ezer tagja van. Az alapításhoz 250 millió forint szükséges, és 200 személy alapíthat.
Dr. Nagy Dániel, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője elmondta, hogy a telepítési egységárak emelését meg kell oldani. Gondot jelent a kifizetéseknél a torlódás.
Felhívta a figyelmet, hogy az ÚMVP 2015 után már nem garantálja az állami kifizetéseket. Költségvetési szabály, hogy a programokat követően két évvel nem lehet garanciát vállalni. Ez hátráltatja valószínűleg a telepítési kedvet.
A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy az erdő környezetvédelmi program keretében igyekeztek minél több lehetőséget megragadni.
Az FVM-MEGOSZ megállapodás szerint jövő év márciusában megnyílik a támogatás a befejezett ápolásra, a nyesésre és tisztításra.
Kifejtette, hogy a végrehajtási rendelettel arra törekedtek, hogy kiszámítható legyen az eljárás.
Kiemelte, hogy a nem védett Natura 2000 területen az erdészeti hatóság az illetékes. Ennek megfelelően az erdészeti gazdálkodási tevékenységet is szem előtt tartják.
Reményei szerint az EU a Natura 2000 kompenzációkat 2010 második felében megnyitja. Az ÚMVP–ot is módosítják várhatóan a Natura 2000 miatt.
Az erdőfelújítással kapcsolatos biztosítékról elmondta, hogy bár a szakma véleménye megoszlott ebben a kérdésben, ez egy olyan garancia, amely a kisebbségi tulajdonosok védelmét szolgálja, a szabályok megsértése esetén.
A falopással kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy megfelelő erdőbiztosításra volna szükség. A törvényelőkészítés idején gondoltak erre, de az önlopás miatt nem került be a törvénybe.
Megjegyezte, hogy késik a kormánydöntés az erdővédelmi szolgálat létrehozásáról. A faanyag-eredetigazolás bevezetése jelenthet megoldást e téren. Elmondta továbbá, hogy az erdővédelmi szolgálat munkatársai – hasonlóan más hatósági személyekhez – magánterületen is ellenőrizhetik a faanyag eredetét.
A főosztályvezető megígérte, hogy oktatási anyagot állítanak össze az erdőtulajdonosok képzéséhez, és a forrást is megteremtik ehhez.
Hoffmann János elmondta, hogy tárgyalást folytattak egy biztosító társasággal az erdőbiztosítás piaci alapon való megteremtésével kapcsolatban.
Darabos István felhívta a tagság figyelmét, hogy február végéig várják a javaslatokat, hogy a majdan megalakuló új kormány asztalára letegyék az erdészeti politikára vonatkozó javaslataikat.
Az erdőgazda képzést jövőre is szándékoznak folytatni az erdőtulajdonosok ismereteinek bővítése céljából. (Z.)