P. Kiss Zsuzsa szerkesztő-riporter kapta a 2009. évi Kétmilliomodik hektár magyar erdő emlékérmet
Az Országos Erdészeti Egyesület Elnöksége, az OEE Közönségkapcsolatok Szakosztály és az OEE Erdők a Közjóért Szakosztály, valamint az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság 2009. december 15-én, az FVM Kossuth Lajos tér 11. szám alatti székházának földszinti tanácstermében tartotta az évzáró sajtótalálkozót.
Dr. Nagy Dániel, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője Wágner Károly emlékét idézve megemlítette, hogy nagy erdész elődünk idejében még sokan beszélték a szomszéd országok nyelvét. Ezért is hallottuk örömmel a szlovákiai gyökerű Mária Kadleciková asszony, a FAO regionális vezetője magyarul elmondott köszöntő szavait.
Az erdészet és a kommunikáció témájára térve elmondta, hogy Ausztriában annakidején egy-egy falu apraja nagyja az erdészetnél dolgozott. (Megjegyzendő, ez a magyar hegyi falvakban is hasonlóképp’ volt – a szerk.)
Ezzel szemben manapság az emberek félnek az erdőtől. Mert ismeretlen számukra. Ezt a jelenséget ismerték föl a világszervezetek, s arra a következtetésre és elhatározásra jutottak, hogy meg kell ismertetni az erdőt az emberekkel.
A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy az erdő nemzetközi szinten is egyfajta „fekete doboz”. Ezt mutatja számos nemzetközi fórum, ahol egyre-másra nem jutottak a szakértők és diplomaták megegyezésre.
Emlékeztetett, hogy 2011-ben, New Yorkban az ENSZ Erdőfórumon Magyarországnak kiemelt szerepe lesz EU-elnökként. Hasonlóan fontos tanácskozás lesz majd az Európai Erdők Miniszteri Konferenciája is.
Az erdőtörvényről megemlítette, hogy az valóban nagy szakanyag volt, különösen, ha számba vesszük, hogy jelenleg csupán nyolc fő képezi az erdészeti szakirányítás minisztériumi stábját. Összegezve megállapította, hogy az év második felére elkészült az új erdőtörvény tíz végrehajtási rendelete, 350 paragrafus. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a szakma részéről észrevétel érkezik, minden hibát ki fognak javítani.
Elmondta, hogy napjainkban folyik a támogatási rendszer újragondolása, amely éppen a megszorításokat jelenti.
Sikerként jellemezte, hogy a pénzügyi tárcával folytatott tárgyalások eredményeként önálló sorként került a költségvetésbe az erdőgazdálkodás reprezentálására a Nemzeti Erdőprogram. Ugyanakkor az ágazat pénzügyeit forrásoldalról az jellemzi, hogy csupán a fenntartható erdőgazdálkodásra sikerült 400 millió forintot biztosítani. A többi alrovat üres, vagyis ott 0 azaz nulla forint található.
Tehát a jogszabályalkotás idején volt érdeklődés a szakágazat iránt, de a források elosztásánál ez az érdeklődés megszűnt.
Leszögezte Nagy Dániel, hogy a rendelkezésre álló 400 millió forint a közjóléti berendezések fenntartására sem elegendő.
Tárgyilagosan megállapította, hogy a közösségi támogatások nehezen indulnak.
Utalva a Kadleciková asszony által felidézett – a Közönségkapcsolatok szakosztály által kezdeményezett – erdészeti kommunikációs FAO-projektre, kijelentette, hogy támogatják a kellően kidolgozott nemzetközi projekteket. Ugyanakkor kritikusan hozzá tette, hogy nem elég a projektet kidolgozni, hanem feltételként, egy nemzeti erdészeti kommunikációs tervre kell épülnie. (Ez a nemzeti erdészeti kommunikációs stratégia jelenleg az ágazati egyeztetési folyamat vége felé tart – a Szerk.)
A projekt későbbi fenntartására is gondolni kell és az eredményeit hasznosítva továbbvinni – figyelmeztetett. Egy ilyen projektnek katalizátor funkciót kell betöltenie. Mindehhez az Országos Erdészeti Egyesületnek is kellően felkészült, nyelvet beszélő szakértőkkel kell rendelkeznie.
Wisnovszky Károly, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság vezetője advent időszakára utalva az örömhírre, a békességre figyelmeztetett, és megjegyezte, hogy a hatóság működéséhez a minimális feltételek fennállnak. Reményét fejezte ki, hogy az igazgatási munkához a keretek a továbbiakban is biztosítva lesznek. Az új erdőtörvény végrehajtási rendeletének megszületésével a jogi hiátusok is megszűnnek, és mind a szakma, mind az ügyfelek megelégedésére folytathatják tevékenységüket.
A továbbiakban két olyan kiadványra hívta föl a figyelmet, amelyet az igazgatóság gondozott és adott ki. Az egyik az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer húsz éves működését mutatja be, míg a másik a gyakorló méhészeknek szól, az akác méhlegelőket írja le.
Ezt követően filmbemutatóra került sor, az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály által kezdeményezett ismeretterjesztő filmetűd sorozat – az Örökerdő – Folyamatos erdőborítás – egyik darabját vetítették.
Majd Berecz Béla rádiós újságíró tagtársunk tett bejelentést, miszerint a közelmúltban (erről a ForestPress is beszámolt) két erdőmérnök kollégát avattak a Szent László Szarvasgombász Lovagrend tagjává. Illő volna hogy az erdészeknek is legyen saját lovagrendjük. A javaslatot mind a Közönségkapcsolatok, mind az Erdők a közjóért szakosztály elnöke magáévá tette. A lovagrend alapítása jogi és szervezeti feltételeinek kidolgozását a közeljövőben megkezdik.
A hozzászólók sorában Holdampf Gyula a Benedek-ügyre és az ominózus REKK-tanulmányra reflektált. Az utóbbi kapcsán az informatikai és nyilvántartási rendszer esetleges lazaságaira figyelmeztetett.
Dobó István, az Erdők a közjóért szakosztály elnöke számvetést tett a szakosztály ez évi munkájáról, kiemelve az Erdők a közjóért kötet második átdolgozott kiadásának megjelentetését.
Az első kiadás kedvező fogadtatása és a gyors elfogyása miatt is jutott arra a következtetésre a szerkesztő közösség, hogy célszerű volna újból kiadni. Az 1 százalék az erdőkért pályázat sikeressége lehetővé tette, hogy immár 3000 példányban nyomják a kötetet, s így minden 500 főnél több lelket számláló település polgármesterének eljuttatják a tanulmánykötetet.
Ez az országjárás már túl van az első két állomáson, Sátoraljaújhelyre és Pécsre jutott el a több száz kötet. Az előbbi körzetben az Északerdő Zrt, az utóbbiban a Mecseki Erdészeti Zrt támogatásával jutnak el a könyvek a címzettekhez. A jövő év elején pedig további állomásokra jutnak el a kötetek. (Z.)