Az OEE Balassagyarmati Helyi Csoportja és az Ipoly Erdő Zrt. harmadik alkalommal szervezett „Erdő és Tudomány” jeligével szakmai fórumot - azzal a céllal, hogy az Egyesület tagjai megismerhessék az erdészeti kutatás és a gyakorlat legújabb eredményeit.
2009. november 20-án, az Ipoly Erdő Zrt. Központjának előadóteremében mintegy nyolcvanan - munkatársak, magánerdő tulajdonosok és nyugdíjas kollégák - gyűltek össze, meghallgatni az akácgazdálkodásra összpontosító előadásokat. Az érdeklődést mutatja, hogy a szomszédos Egererdő Zrt-től, a közeli Lévai Erdőgazdaságtól, Somogyból és Horvátországból is érkeztek vendégek a rendezvényre.
Mint azt megnyitójában Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte, az akác fafaj megérdemli ezt a különös figyelmet - jelentős tényező a térség gazdálkodásában, a Cserhát-vidék erdőállományaiban. Nem csupán az ország legnagyobb elterjedésű fafaja, de világméretű összehasonlításban is csak az eukaliptuszokat és a nyárakat termesztik az akáchoz hasonló nagyságrendben.
Az előadások többféle megközelítésből tárgyalták az akácgazdálkodás kérdéseit, tudományos, gyakorlati, és hatósági oldalról egyaránt.
A bevezető előadást Barton Zsolt, a Királyréti Erdészet helyettes vezetője tartotta az Ipoly Erdő Zrt. akác állományairól és akác-gazdálkodásáról. Bemutatta az akác területi elhelyezkedését, fatérfogat-adatait, használati lehetőségeit és gazdasági mutatóit, továbbá a gazdálkodás gyakorlatát és a felújítással kapcsolatos kérdéseket. Országos összehasonlításából kitűnt, hogy Nógrád vidéke az erdőgazdasági tájak között a harmadik akácban leggazdagabb terület, valamint, hogy a térség akácosainak zöme magán erdőgazdálkodók kezelésében van.
Dr. Rédei Károly, az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője az akác termesztéséről tartott előadást. Az akác 300 éve került Magyarországra, és ilyen - a fák életciklusát tekintve - rövid idő alatt a legelterjedtebb fafajjá és az ültetvényszerű fatermesztés meghatározó fajává vált. A nagyarányú akáctelepítés nálunk a trianoni döntést követően, az Alföld fásításával kezdődött. Az ERTI az évek során szelekciós programot dolgozott ki, az akácfajtákra faterméstani vizsgálatokat végzett, minek köszönhetően a nemzetközi szakmai érdeklődés középpontjában áll a magyar akác-kutatás. Szólt az energiaültetvények lehetőségéről, hozzátéve, hogy csak a fa ökológiai igényeit kielégítő termőhelyeken várhatunk az akáctól megfelelő hozamot.
Ezután Bíró Imre, a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója beszélt az akác faanyag hasznosításáról. A Nyírség erdőgazdasági táj termőhelyi adottságaiból fakadóan hosszú idő óta az erdőtelepítések kiemelt fontosságú fafaja. Felhasználhatósága szempontjából előnyös, hogy anyaga telítés és felületkezelés nélkül is hosszú élettartamú. Beltéri és kültéri berendezések, eszközök, használati tárgyak készítésére is kiválósan alkalmas. A fapiacon tapasztalható változások hatására az akác választékszerkezete az utóbbi években jelentősen átalakult, bizonyos választékcsoportok kikoptak, átalakultak és új, sokféle méretcsoportra bontott primer választék és egyedi késztermék termelése iránti igény fogalmazódott meg a piac oldaláról.
Dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője az akácra veszélyes kórokozókat és kártevőket mutatta be, élvezetes előadásában a klímaváltozás aktuális látószögén át is vizsgálva, majd Halász Gábor, az MGSZH Egri Igazgatóságának munkatársa az akáccal kapcsolatos jogi szabályozások keretrendszerét és konkrétumait tette átláthatóvá az összegyűlt szakmai hallgatóság előtt.
Dr. Bartha Dénes, a NYME Növénytani és Természetvédelmi Intézetének professzora a fafaj természetvédelmi vonatkozásairól beszélt. A termőhelyi és ökológiai vonatkozásokon túl felhívta a figyelmet az átalakítások kérdésére, mely folyamatot segítheti a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program erdők fenntartható használatát célzó célprogramja.
Végül az Ipoly Erdő Zrt. területén elkezdett, ún. akác talajuntság-vizsgálatok szempontjait ismertette.
Az előadások közötti szünetben Zvonimir Ištvan horvát erdőmérnök kollégánknak, a Repas-i erdészet igazgatójának egyéni látásmódú, csodálatos természetfotóiból összeállított kiállítását tekinthették meg a résztvevők.
A program végén, ebéd közben folytatott beszélgetésekből leszűrhető volt a konferencia eredménye - a jelen lévők az elhangzottakból sok, a gyakorlati munka során is hasznosítható információval gazdagodtak. Valódi igény van az ilyen típusú szakmai rendezvényekre!
Az előadások prezentációi az alábbi linken elérhetőek:
http://www.ipolyerdo.hu/index.php?op=news&id=438
Barton Zsolt
erdészetvezető-helyettes
Ipoly Erdő Zrt.