Az Erdőgazdálkodó Munkaadók Szövetsége 2009. december 18-án tartotta konferenciáját Ácson az erdőgazdálkodás finanszírozásáról, melynek megrendezéséhez a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán nyertek támogatást.
Az első előadótól, Keresztes Györgytől, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgató helyettesétől a résztvevők tájékoztatást kaptak az erdőgazdálkodás finanszírozásáról. Kifejtette, hogy a finanszírozás folyamatosságától függ az erdők állapotának fenntartása, a közjóléti funkció betöltése és a munkahelyek megtartása. Az erdőgazdálkodás kétféle forrásból támogatható, az egyik az úgynevezett erdőfenntartási járulék, amit az erdők megújítása érdekében kitermelt famennyiség után kellett fizetni, de ez 2008-tól megszűnt, a másik pedig a különböző jogcímű támogatások. Mivel az erdőgazdálkodás alacsony jövedelemtermelő képességű ágazat, a bankok kockázatosnak vélik az erdőfenntartáshoz-, és felújításhoz szükséges hitelfelvételek visszafizetését.
Puskás Mihály, a Tiszántúli Első Hitelszövetkezet ügyvezetőjének előadása a hitelszövetkezetekről, és a speciális, erdőgazdálkodás finanszírozásában érdekelt hitelszövetkezet felállításának lehetőségéről szólt. A hitelszövetkezet célja és feladata, hogy tagjainak hitelt nyújtson a tagok üzletrészeiből, befektetéseiből és idegen tőkéből. Az erdőgazdálkodás finanszírozására szakosodott hitelszövetkezet az erdőgazdálkodóknak és erdőtulajdonosoknak segítene. Másik hozadéka az erdő, mint vagyon piaci értéken való számítása, mely banki hitelfedezetül is szolgálhatna.
Telegdy Pál a magán-erdőgazdálkodókat érintő támogatásokról számolt be, és felhívta a figyelmet a támogatási a rendszer hibáira és a finanszírozási nehézségekre.
Milasovszky Zoltán az MVH által megnyitott támogatási jogcímekről beszélt, elmondta, hogy hány erdőgazdálkodó részére volt lehetőség pályázatra, és mennyien éltek vele. A jövő évre kiírt támogatásokról is szólt néhány szót, melynek a hallgatóság nagyon örült.
A hozzászólók között Lemmich Ferenc agrártechnikus, az erdő-védősávok meglétének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Imhof János, az Ács Városért Társaság Környezetvédelmi Bizottságának elnöke Keresztes Györgyhöz intézte kérdését, hogy a környezettudatos gazdálkodás szempontjából mennyire tartják szem előtt az erdőgazdaságok a fák energia- és fűtőértékét.
Hoffmann János nehezményezte, hogy az egyes támogatásokra való pályázati határidők rövidek. Az MVH szakembere biztosította arról, hogy ez az erdészeti támogatásoknál nem fordulhat elő.
Több kérdés is felmerült a falopásokkal kapcsolatban, a jelenlévő szakemberek a megelőzésre többféle javaslatot vetettek fel megoldásként.
A jelenlévők, a felmerült témák fontosságára való tekintettel egy összefoglaló anyag kiadását tervezik.
Az EMSZ konferenciája betöltötte funkcióját, lehetőséget teremtett a civilek és hatósági emberek konzultációjára; szellemi kisugárzásával hozzájárult Ács közéleti pezsgéséhez, és felhívta a figyelmet a nem szakmabeliek számára is, hogy vigyáznunk kell eme fontos nemzeti kincsünkre!
A tanácskozást dr. Petrasovits Anna, az egyesület elnöke nyitotta meg, külön köszöntötte Keresztes Györgyöt, a HM Budapesti Erődgazdaság Zrt. vezérigazgató helyettesét, Milasoviszky Zoltánt, az MVH Erdészeti Támogatások Osztályának vezetőjét, Telegdy Pált, a Magyar Erdőgazda Szövetség elnökét, Répászky Miklós integrátort, Csöbönyei Imrét, Ács Város polgármesterét, dr. Fülesné Balogh Anita aljegyzőt, Varga József Károly és Rohonczi József képviselőket.
Konferencia Ácson – A felmerült témák fontosságára való tekintettel egy összefoglaló anyag kiadását tervezik.