2010. március 5-én, 6-án kétnapos konferenciát tartottak Nádudvaron.
500-nál is több résztvevő volt kíváncsi a tanácskozáson a programban beígért illusztris hazai és nyolc uniós tagállami előadók mondanivalójára.
Megjelent és előadást tartott Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is.
A kezdeményező Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő, az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagján kívül részt vett a kerekasztal megbeszéléseken Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter, Alicia Villaruiz, államtitkár, (Spanyol Mezőgazdasági-, Halászati és
Környezetvédelmi Minisztérium), Sonia Phippard, államtitkár, (Vidékfejlesztési, Élelmezési és Környezetvédelmi Hivatal, Nagy Britannia), Luis Manuel Capoulas Santos, európai parlamenti képviselő, volt
mezőgazdasági miniszter (Portugália), Marc Tarabella, európai parlamenti képviselő, Jan Mulder, volt európai parlamenti képviselő (Hollandia), Kelemen Attila, az RMDSZ képviselője, volt európai parlamenti képviselő (Románia), Coldiretti az olasz mezőgazdasági szövetség képviselője, Valérie Péan, a Saint Germain csoport vezetője ( Franciaország), Jacques Loyau, európai parlamenti szakértő (Franciaország).
– Az Agrárakadémián az európai baloldal képviselői mellett az Európai Néppárthoz tartozó Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos, liberális színekben a holland Jan Mulder és több szocialista európai parlamenti képviselő vett részt. Sajnálatos ugyanakkor, hogy pártpolitikai megfontolásoktól vezérelve és a széleskörű előzetes felkérések ellenére a magyar politikai pártok közül több távol maradt, megfeledkezve arról, hogy a magyar agrárium nem pártügy, hanem uniós és nemzeti kérdés, a magyar gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja és a magyar önazonosság meghatározó része - hangsúlyozta az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja. – A Közös Agrárpolitika 2013-at követő jövőjéről, finanszírozásáról és szabályairól hamarosan európai szintű vita kezdődik, amelynek tétje Magyarország számára több ezer milliárd forintban mérhető. A magyar vidék felzárkózási, fejlődési esélyei jelentős mértékben függenek attól, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban lesz-e, illetve milyen formában működik a Közös Agrárpolitika. A magyar érdekek hatékony képviseletéhez, a magyar álláspont kialakításához nyújtott egyedi lehetőséget a nádudvari fórum.
Az előadók és hozzászólók a közös agrárpolitika szükségességét és prioritásait járták körül esetenként egymástól jelentősen eltérő nézőpontból megvilágítva a várható, szükségszerű változásokat.
A vélemény eltérések egyik tapintható frontvonala a versenyképesség, környezettudatosság, a szociális kérdések és a vidékfejlesztés súlyának megítélésében volt.
Érdekes gondoltként jelent meg és tért vissza többszörösen a mezőgazdasági termelésnek közszolgáltatásként történő megjelenítése. Számos előadó utalt rá, hogy ez a megközelítés érthetővé tenné a társadalom számára az agrárium fontosságát, támogatásának szükségszerűségét is.
Nekünk erdészeknek ez azért érdekes, mert megfelelő kapcsolódási pontot találva az agrárium lendületét kihasználva, mi is kísérletet tehetnénk az erdő immateriális értékeinek piacosítására.
A mezőgazdasági termelés eszközrendszerében, mint jelentős lehetőség jelent meg az energiatermelés – geotermia, biogáz, biomassza, biodízel, alkohol – lehetősége is.
A mezőgazdaságnak a szénkereskedelemből való részesedése ágazati szinten fontos kérdésként jelent meg.
Megfontolandó, hogy érdemes lenne ágazatunknak az ilyen rendezvények munkájába bekapcsolódni, mivel gondjaink egy része és ezek megoldási lehetőségei meglehetősen közel állnak az agrárium jelen és jövőbeli problémáihoz. Csiha Imre