Utolsó állomásához érkezve, az országjáró körút befejeződött. Ez alkalommal a vendéglátó Zalaerdő Zrt. képviselőin kívül a SEFAG ZRT és a HM Kaszó Zrt szakembereinek is átadták az „Erdők a közjóért” kötet második kiadását. Az ünnepélyes alkalomra a Zalaerdő Zrt. Központjában a társaság vezetői, meghívott polgármesterek és a sajtó képviselői előtt került sor 2010. május 4-én.
Az összejövetel résztvevőit Tihanyi Gyula, a társaság humánpolitikai vezetője köszöntötte, majd Dobó István, az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért szakosztály elnöke tájékoztatta a megjelenteket a kötet jelentőségéről.
A szakosztály elnök elöljáróban elmondta, hogy a könyvet az OEE Erdők a közjóért szakosztály negyven éves fennállása alkalmából adták ki. Az első kiadás sikere alapján gondoltak arra, hogy eljuttatják a települések polgármestereinek is, hisz’ az erdővel, erdészettel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a közjóléti tevékenység megismertetése kölcsönös érdek.
Az erdő körüli tevékenység nem ér véget a fakitermeléssel, -feldolgozással, erdőtelepítéssel és a vadászattal, hanem egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az erdő harmadik funkciója, a közjóléti szolgáltatás. Egyre növekszik a turista forgalom, nagy az igény az erdei pihenésre, kikapcsolódásra, táborozásra. Ennek megfelelően javítani kell a szolgáltatásokat is.
A természetvédőkkel szemben az erdészek azt gondolják, hogy nem kell elzárni az erdőt, hanem irányítani kell az erdőlátogatókat. Gondoskodni kell az erdei létesítmények fenntartásáról, a takarításról.
A közjóléti szolgáltatások kezdeteire visszatekintve emlékeztetett, hogy a 60-as években még minden beruházási költséget és fenntartási kiadást fedezett az állam. Ez a helyzet a 90-es évektől fokozatosan megváltozott, előbb csökkent a támogatás, majd teljesen megszűnt. Az utóbbi években a társaságok saját erőből tartják fenn a közjóléti infrastruktúrát.
Az előadó kitért arra is, hogy a kötet foglalkozik a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési módszerekkel is.
Ezt követően a szakosztály elnök átadta a dedikált köteteket Marton Istvánnak, Nagykanizsa megyei jogú város polgármesterének, Gyurkó Imrénének, Bucsuta és Lukácsné Tamás Andrea, Oltárc polgármester asszonyának.
Feiszt Ottó vezérigazgató köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az ünnepi alkalom házigazdája lehetett a társaság. Elmondta, hogy Zalában kezdte szakmai pályafutását Madas András, aki a Buenos Aires-i világkonferencián megfogalmazta az erdők hármas funkcióját. Visszatekintett a Zalaerdő Zrt több évtizedes közjóléti tevékenységére, amely a 60-as évek elejére nyúlik vissza.
Ezzel együtt hangsúlyozta a fa jelentőségét, széleskörű felhasználási területeit.
Az erdő szerepe eltérő a világ sok-sok táján, Afrika, Dél-Amerika vagy Európa sok tekintetben különböznek. A mérsékeltövi erdők jól bírják a szakember szerint a vágásos üzemmódot, de ma már egyenrangúnak tekintik a közjóléti tevékenységet is.
Ebben a legjobb partnerek az önkormányzatok.
A közjóléti tevékenységhez is föl kell tárni, utakat kell építeni az erdőkbe, hogy látogathatók legyenek. Az infrastruktúra fejlesztése pedig nagyon sok forrást igényel. Ezt pedig nem lehet másból előteremteni, mint az erdő hozamából. Erről tehát még a természetvédelmi célok miatt sem érdemes lemondani. Az erdő munkahelyet teremt, fát biztosít, amit hasznosítani kell.
Utalva a folyamatos erdőborításra, megjegyezte, hogy nem lehet minden fafajt szálaló üzemmóddal kezelni. Annak ellenére, hogy éppen Zalában, ez a módszer már évszázadokkal ezelőtt is ismert volt.
A szálaló gazdálkodás utakkal jól feltárt erdőket feltételez, hiszen gyakrabban kell visszatérni ugyanabba az állományba.
A vezérigazgató beszélt a korlátozásokról is, hisz napjainkban a technikai sportok művelői egyre gyakrabban tekintik az erdőket gyakorlóterepnek.
A vadgazdálkodásra kitérve elmondta, hogy fontos a vadlétszám kordában tartása.
Visszatérve a vágásos gazdálkodásra, megjegyezte, hogy a községekben nincs ellenérzés ezzel az erdőkezelési móddal szemben, hisz’ érzik az analógiát a termény betakarításával, s tudják, hogy az erdő ad munkát nekik is.
Az öregerdőkkel kapcsolatban felhívta a figyelmet az elszáradó fák okozta törésveszélyre, s ilyenkor ki kell tiltani a látogatókat az adott erdőrészletekből.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakosság a kezelt erdőket tartja szépeknek, az őserdőt pedig nem.
Hangsúlyozta az erdősültség növelésére, különös tekintettel a klímaváltozás jeleire.
Márton István Nagykanizsa polgármestere kapcsolódott Feiszt Ottó által mondottakhoz, és együttműködéséről biztosította, többek között az ötven hektáros homokos terület erdősítésével kapcsolatban.
Kiemelte, hogy még nagyobb szerepet kell biztosítani a környezettudatos nevelésnek. Sajnálatosnak tartotta, hogy az utóbbi évtizedekben a szabadság helyett a szabadosság kezd uralkodni az ifjúság körében is.
Végezetül Zétényi Zoltán, az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály elnöke átadta Feiszt Ottó vezérigazgatónak és a társaság vezetőinek a 141. Vándorgyűlés csatlakozó rendezvényeként meghirdetett I. Nemzetközi Erdészeti Kommunikációs Konferenciára szóló meghívót.