Megtörtént elődeink digitális feltámadása
2010. május 31. – Az Országos Erdészeti Egyesület 141. Vándorgyűlése Pécsett
Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztő Bizottságának újraválasztott elnöke a lapnak az OEE életében betöltött szerepéről beszélt.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt év Kazinczy emlékének jegyében telt, 2010-ben pedig Wágner Károlyra, a magyar szakmai nyelv megteremtőjére emlékezünk.
Előadásában felidézte azt másfél évszázados időhorizontot, amely a magyar nyelvi közeg megteremtésétől a világhálós megjelenésig eltelt.
A lap egyik legfontosabb szerepének az erdész önazonosság ápolását jelölte meg.
A nyelv ápolása terén ma is készültségben kell lennünk, elsősorban az idegen kifejezések elburjánzása miatt.
Emlékeztetett Bolyai Farkas csonkán maradt tanulmányára, amelyet a főerdőfelügyelői cím elnyeréséért vetett papírra.
Utalt arra, hogy az Erdészeti Lapok a második legrégebben, folyamatosan megjelenő hazai sajtótermék. Divald szavait idézve az erdészeti szaknyelv megteremtésében, a szellemi közlekedésben, a tehetséggondozásban játszott szerepét emelte ki.
Az 1991-es számokból idézve a lap hírmondó szerepén túl azt hangsúlyozta, hogy szellemiségét nem sajátíthatja ki egyetlen ideológia sem.
Leszögezte, hogy évekkel ezelőtt jutott a szerkesztőség arra az álláspontra, hogy az internetes megjelenés nem kerülhető meg: igaz az a megállapítás, hogy aki nincs a világhálón, az nincs.
2009-ben elsőként készült el az Erdészeti Lapok digitális archívuma, ami nyugodtan nevezhető sajtótörténeti eseménynek. Széleskörű összefogás eredményeként 120 ezer oldal digitalizálását oldották meg.
Elmondhatjuk, hogy megtörtént elődeink digitális feltámadása.
A digitális archívum egy internetes publikációk számára kiírt országos versenyen 3. helyezést ért el.
A lappal kapcsolatos gondokat illetően elmondta, hogy nem sikerült a példányszámot emelni, bár a szakértők szerint annak megőrzése is eredmény a napjainkra jellemző tendenciát figyelve.
A tervekről szólva kijelentette, hogy frissebb arculat és lapszerkezet irányába kell elmozdulni. A cél az, hogy az újságos standokon is állja meg a helyét a lap.
Sajnálatos tényként állapította meg, hogy az OEE tagságának csak mintegy 2/3-a járatja a lapot.
Ugyanígy gond, hogy a tudósítói hálózatot nem sikerült kiépíteni.
A közeljövő feladataként jelölte meg, hogy a honlappal való szerves egységet meg kell valósítani.
Dr. Pethő József elnök emelkedett szólásra ismét, értékelve az elmúlt négyéves időszakot. Egy idézettel fejezte ki az elnöki munkájának vezérfonalát: akinek alkalma van az igazságot elmondani, annak meg kell tennie.
Mint mondotta, más eszköze nem volt. A hatalom újra és újra helyzet elé állította.
Ez úgy tűnik, most sem lesz másként, mert már hallani az erdészetet érintő tervekről. (Előző este szerzett tudomást a szakma az erdészeti társaságok MFB-hez való áthelyezéséről – a szerk.)
Véleménye szerint most is az igazat kell mondani.
Nem akarom az elmulasztott tetteket menteni, nem akarom megmondani, hogy mit kell tenni – jelentette ki Pethő József.
Felhívta a figyelmet az erdészet ellen irányuló támadások kivédésére.
Felidézte, hogy miért is kellett az elnöknek az elmúlt időszakban a vártán állnia, miután négy éve, Pápán átvette az egyesület irányítását.
Fontos volt az állami erdészet területeinek egyben tartása.
Egységes szemléletet kellett kialakítani az állami és a magán-erdőgazdálkodók között.
Megállapította, hogy a társadalom igénye az erdészettel szemben nagyobb, mint amit ki tud elégíteni.
Kiemelt téma, hogy a magán-erdőgazdálkodók számára ne csökkenjék az erdőterület bővülése.
Felidézve az elmúlt időszak vándorgyűléseit, emlékeztetett, Kecskeméten megállapítást nyert, hogy a társadalom számára fontos lett az erdő ügye. Időközben az erdőterület kétszeresére növekedett a trianoni csonkolást követően, és ma 20 százaléknyi erdővel büszkélkedhetünk.
Kifejtette, eljött az idő, hogy minden irányítási szinten erdészek dolgozzanak.
Ugyanakkor tárgyilagosan megállapította, hogy nem vagyunk egységesek a meghatározó kérdésekben. Elvárta volna, hogy felsorakozzon mögé a szakma.
Debrecenről szólva elmondta, hitet tett a szakma, hogy felsőfokú erdészképzés csak Sopronban képzelhető el. Ugyanakkor a kutatás támogatása mélyponton van.
A Selmecbányai Vándorgyűlés újabb mérföldkő volt a hazafiságunk kifejezésének. A magyar erdészképzés bölcsőjében leszögeztük, hogy megőrizzük a klasszikus erdészképzést és visszaállítjuk a korábbi ötéves képzést – emelte ki az elnök.
A továbbiakban arról beszélt, hogy továbbra is képviselnünk és érvényesítenünk kell érdekeinket az állami erdőkkel kapcsolatban.
Meg kellett állítani a közelmúlt leváltási hullámát.
A természetvédelemmel kapcsolatban kifejtette, hogy soha nem volt a természetvédelem ellensége, akkor sem, amikor kiállt azért, hogy a magyar államerdészet ne kerüljön a természetvédelemhez.
Hangsúlyozta, hogy a magyar erdőgazdálkodás kiegyenlítetlenségeire, zavaraira igyekezett rámutatni.
Emlékeztetet, hogy fellépett az erdészek és a szakmunkások érdekében.
Több mint ezer erdésszel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ugyanebben az időszakban 823 fővel nőtt a nemzeti parkok állománya. Az erdőmunkások száma 20 ezerrel kevesebb, mint 30 évvel ezelőtt.
A következő elnökség számára három üzenetet fogalmazott meg a leköszönő elnök:
- A hatalomról: a döntések előtt kérdezze meg a szakembereket, nélkülünk nem tud előre mutató döntéseket hozni.
- A szakmáról: emlékeztetett, hogy az OEE 1950 óta a szakmunkásokat is képviseli. Ennek ellenére elengedtük a kezét az erdő igazi védőinek, a „fekete seregnek”. Az illetékes vezetőknek e téren, a humánökológia terén is van tennivalójuk.
- Az OEE-ről: ha az egyesületünk tiszta, tekintélyes, ezt a társadalommal is tudatni kell.
Végezetül köszönetet mondott a tagságnak, az egyesület szervezeteinek, hogy négy évvel ezelőtt bizalmat adtak számára.
Egy Camus idézettel zárta búcsúbeszédét: „Ne menj előttem, lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom.”
A szünetet követően Végh Andor duda- és furulyajátékával és Nyitrai Mariann csángó énekes műsorával folytatódott az ünnepi közgyűlés.
Bogdán József, a díjbizottság elnöke lépett a mikrofonhoz, és megállapította, hogy helyes volt a négy évvel ezelőtti döntés a Decrett-díj alapításáról. A díjbizottság vezérelvéről elmondta, hogy az értéket létrehozókat, az eredményeket felmutató életutat bejárókat javasolják kitüntetésre.
Megjegyezte, hogy szakmai kultúránk az általános emberi kultúra része, az erdő mindig is a művészek ihletője volt, és az erdei környezet állandóan alkalmat nyújt a feltöltekezésre, a pihenésre.
A kitüntetettek méltatására Kertész József vállalkozott, és Pethő József nyújtotta át a díjakat.
Ezt követően Wisnovszky Károly, a választási bizottság elnöke ismertette a választások eredményeként kialakult új elnökséget.
Az elnökség tagjai bemutatkoztak a közgyűlésnek, majd Zambó Péter megválasztott elnök lépett az emelvényre.
Az új elnök köszönetet mondott a választóinak, és figyelmeztetett, hogy komoly lehetőségek és feladatok állnak az egyesület előtt.
Köszönetet mondott elődjének, Pethő Józsefnek, hogy határozott elveivel, kiállásával a legfontosabb szakmai értékek képviseletével megőrizte az egyesület arculatát.
Hangsúlyozta, hogy az erdészek az erdei életközösség egészében gondolkodnak, korszerű ökológiai és műszaki ismeretekkel rendelkeznek, és példát kell mutatni a szélsőséges nézetekkel szemben.
Reményét fejezte ki, hogy a megszerzett tapasztalatai az OEE vezetésében is kamatoztathatóak lesznek. Az egyesületet múltja, erkölcsi és szakmai tőkéje hivatottá teszi arra, hogy még nagyobb hatású szervezetté váljon.
Az egyesület előtt álló feladatokról szólva elmondta, hogy be kell bizonyítanunk, hogy az erdőben továbbra is mi, erdészek vagyunk otthon. Muníciót kell adni a tagságnak az érdekérvényesítő érveléshez.
Gazdasági alapon is törekednünk kell az önállóság növelésére! Hangsúlyozni kell a kezelt erdőállományok kedvező hatását a klímaváltozásra, és a fa, mint megújuló energiaforrás jelentőségét, hogy továbbra is a saját lábakon állva szerezhessünk forrásokat a közcélú működéshez.
Tegyük nyilvánvalóvá, hogy az erdőgazdálkodás, az erdőterület bővítése maga a vidékfejlesztés – hangsúlyozta. Hiszen ez egy valódi vidéki szakma.
Kiemelte, hogy az erdészek rendelkeznek országosan működő ügyviteli és kommunikációs hálózattal, kapcsolatrendszerrel, gyakorlati ismerettel – olyannal, amivel bármilyen vidékfejlesztési program levezényelhető.
El kell fogadtatnunk magunkat, képeseknek kell lennünk a párbeszédre környezetünk minden irányában, ugyanakkor egyértelművé kell tennünk a kompetenciánkat a döntéshozóknak és a partnereinknek.
Kiemelte, hogy jobb kapcsolatot kell ápolni a médiával, a tevékenységünk ellentmondásmentes megjelenítésére.
Az egyesületről szólva hangsúlyozta, el kell érnünk, hogy legyen jó dolog az OEE tagjának lenni!
Át kell tekinteni a működésünket, mert ha a hatékonyság terén eredményt tudunk felmutatni, a tagság körében is javíthatjuk az egyesület elfogadottságát – hangsúlyozta Zambó Péter.
Végül kiemelte az érdekérvényesítő képesség és a kommunikáció javítását.
Az ünnepi közgyűlés záróakkordjaként a házigazda, Káldy József vezérigazgató felkötötte a mecsekiek szalagját az egyesületi vándorzászlóra, majd visszaadta Pethő Józsefnek, aki továbbadta azt Feiszt Ottónak, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatójának, a 2011. évi vándorgyűlés vendéglátójának.
Feiszt Ottó megköszönte a megbízatást és meghívta a szakma képviselőit Zalaegerszegre.
A közgyűlés az Erdészhimnusz eléneklésével zárult. Z.Z.