A tízéves agrár-vidékfejlesztési stratégia kidolgozásába be kell kapcsolódniuk az erdészeti szakembereknek is. Jakab István elnökletével 2010. július 20-án tartotta első ülését az Országgyűlés Erdészeti albizottsága.
Az ülésen a képviselőkön kívül többek között megjelent dr. Nagy Dániel, a Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője, Ormos Balázs, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, Mőcsényi Miklós, a FAGOSZ főtitkára, Telegdy Pál, a Magyar Erdőgazda Szövetség elnöke, Dombóvári Dénes, a MEGOSZ alelnöke.
Különösen jelentős alkalomnak nevezte Jakab István az erdészeti albizottság alakuló ülését, hisz’ – mint mondotta – azok vannak jelen, akik az új erdőtörvény megalkotásában részt vettek.
Azért is vállalta el az erdészeti albizottság vezetését, mert a Fidesz-KDNP részéről ő volt az erdőtörvény témafelelőse.
Az elnök emlékeztetett, hogy a Fidesz tartózkodott az erdőtörvény végszavazásánál, ezzel fejezve ki elismerését az erdész szakma komoly munkája iránt, ugyanakkor érzékeltetve, hogy álláspontjuk szerint sok ponton kell módosítani az elfogadott törvényt.
Jakab István felhívta a figyelmet, hogy a miniszter által meghirdetett agrárkoncepció-készítés mentén kell gondolkodni az erdészet ügyeiről is. Ennek a tízéves agrár-vidékfejlesztési stratégiának a kidolgozásába kell bekapcsolódnia az erdészeti albizottságnak és az erdészeti szakembereknek is.
Végül megjegyezte, hogy bár az erdészeti albizottságot a mezőgazdasági bizottság és a fenntartható fejlődés bizottsága közösen hozta létre, az utóbbit nem képviseli senki.
Dr. Nagy Dániel az elfogadott erdőtörvénnyel kapcsolatos tájékoztatójában arra tért ki, hogy milyen halaszthatatlan intézkedések szükségesek még a jogszabályalkotás során.
Az erdőtörvényt egy olyan kompromisszum eredményének nevezte, amely kifejezi az erdőhöz fűződő sokféle érdeket.
Az új erdőtörvény 38 felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, amelyek közül még nyolc kormányrendelet ezután kap végleges formát.
Kiemelte ez utóbbiak közül a támogatások témáját, az átalakító üzemmód és a szálalás kérdéscsoportját.
Hasonlóan az alkotófolyamat része még a földalatti gombákra vonatkozó rendelet, a közjóléti fejlesztési tervekkel kapcsolatos, az arborétumok fölsorolását tartalmazó jogszabály, valamint a tűzgyújtással és a honvédségi erdőkkel kapcsolatos szabályozás, továbbá a faanyag származási igazolására vonatkozó rendelkezés.
A turizmusért felelős minisztériummal egyetértésben pedig a turistautak jelzésrendszeréről kell megalkotni a jogszabályt.
A főosztályvezető elmondta, hogy már eddig is számos javaslatot kaptak, amelyek a törvény további finomítására vonatkoznak.
Jakab István hangsúlyozta, hogy meg kell találni azt a felületet, ahol a magán- és állami erdőgazdálkodók, valamint a természetvédők együttműködése biztosítható.
Kérdéseket is megfogalmazott, melyek az erdőtelepítésre, a forrásokra, a hogyan továbbra vonatkoztak. E témában az erdészeti albizottságnak milyen szerepe lehet?
Fontos kérdésként említette az erdők megvédését a falopástól, az illegális fakitermeléstől.
Dombóvári Dénes a falopás természetkárosításként való tételezését hangsúlyozta, és kérte, hogy a determinációs forrást a szakirányítás támogatására fordítsák. A szakmai munka ellehetetlenülését vetítette előre, amennyiben nem jut pénz az erdőgazdáknak.
Mőcsényi Miklós emlékeztetett, hogy a tízéves agrár-vidékfejlesztési stratégia említésekor nem tértek ki a 20 százalékot képviselő erdőkre és az erdőiparban foglalkoztatottakra. Ezekre való utalás a VM honlapján sem található. Ugyanakkor üdvözlendőnek tartja, hogy nem egy ciklusra vonatkozó koncepció készül.
Ennek ellenére a FAGOSZ szívesen bekapcsolódna a koncepció kidolgozásába. Fontosnak tartja, hogy a fahasznosítás is jelenjen meg a stratégiában. Kiemelendőnek tartja azt is, hogy az erdő és a faanyaghasználat jelentős szénmegkötő szerepet tölt be.
Fölvetette, hogy az adózók 1 százalékos adakozási lehetőségét vissza kellene állítani, amelyből számos hasznos és értékes dolgot lehetne támogatni. Ilyen témaként említette az erdő- és famarketinget.
Jakab István a felvetésekkel egyetértve ismét hangsúlyozta, hogy az erdészeti albizottságnak komoly feladatai lesznek.
Ormos Balázs az erdőkárok felszámolásának kérdését vetette föl, és megemlítette, hogy a vidékfejlesztésből az erdészet általában kimarad.
Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az erdők hete idei rendezvényeit 14. alkalommal tartják meg, és a megnyitóra a tervek szerint a Parlament Felsőházi termében kerül sor október 8-án.
Jakab István a jeles napokhoz csatlakozva megemlítette, hogy 2011-ben mi adjuk az EU elnökségét. Ez kitűnő alkalom ara, hogy felhívjuk a világ figyelmét a hazai erdészet teljesítményére. Tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy 2011-ben ismét megrendezik az OMÉK-ot. Ez szintén bemutatkozási lehetőséget nyújt az erdő-, a vad- és a fagazdaság számára.
Telegdy Pál is arra emlékeztetett, hogy sem a leköszönő miniszter, sem a bemutatkozó miniszter mondandójában nem említette az erdészetet. Ráadásul akkor még az erdészet tárcánál elfoglalt helye is bizonytalan volt. Felajánlotta a szakma segítségét a koncepció kidolgozásához.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az állami és a magánerdők kezelése nem egyforma, az utóbbiak tevékenységébe való beleszólással csínján kellene bánni.
Jakab István fölhívta a figyelmet, hogy az erdők hete rendezvényeire való fölkészülést haladéktalanul meg kell kezdeni, és augusztus folyamán kész programot kell összeállítani. Hangsúlyozta, hogy a szervező bizottság fölállítása után fel kell kérni a védnököket, kellően társadalmasítani kell az erdők hetét, hogy az érdemi rendezvények komoly üzenetet közvetítsenek.
Zétényi Zoltán, az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály részéről elmondta, hogy a jövő évben nem csak EU elnökség lesz, hanem az Erdők Nemzetközi éve is. Ezekhez csatlakozva a szakosztály két nemzetközi erdészeti kommunikációs rendezvénnyel készül.
Emlékeztetett, hogy az agrár-vidékfejlesztési stratégia integráns részének lehet tekinteni az évekkel ezelőtt elkészült Nemzeti Erdőprogramot.
Végre el kellene érni, hogy a megvalósításához forrás is rendelkezésre álljon.
Jakab István csak munkát ígért, forrásokat nem tud garantálni, de az albizottságot profi körnek tekinti, akik a források felkutatásában is jeleskednek.
Pócs János képviselő (Fidesz) kifejezte reményét, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy az erdő és a fa ismét visszakapja korábbi megbecsülését. A dolgokat a helyükön kell kezelni, el kell gondolkodni, hogy mi a jó megoldás, amikor például néhány védett madár miatt évekre kivonnak erdőterületeket a termelésből.
Felhívta a figyelmet, törvénybe kellene iktatni, hogy a falopás természetkárosítás legyen.
Jakab István emlékeztetett, hogy az albizottság feladata, hogy javaslatokat tegyen a főbizottság számára, többek között a falopások megelőzésének módjára.
Dr. Nagy Dániel válaszában utalt a falopás és az illegális fakitermelés jelenségére, és felhívta a figyelmet, hogy a törvényalkotás során megállapították, az illegális fakitermelés a szervezett bűnözés része. Mindemellett a jelenséget szociológiai szempontból is vizsgálni kell. Kiemelte, hogy az erdőgazdálkodók a tűzifaszükséglet beszerzéséhez munkaalkalmat kínálnak a rászorulóknak.
Megjegyezte, hogy az illegális fakitermelés megérdemelne egy külön büntetőjogi tényállást.
A determinációt érintve elmondta, hogy 2010-ben mintegy 450 milliót tesz ki az erdőtelepítéshez kapcsolódó összeg. Valamennyi, függőben lévő determináció eléri a 3 milliárd forintot.
A determináció kérdését a VM vizsgálja – jelentette ki a főosztályvezető.
Az 1 százalék adó lehetőségről elmondta, hogy kitűnő alkalmat adott a zöld szervezetek és az erdészet egymásra találására, közelebb hozta a szakmát és a társadalmat egymáshoz.
Az erdőkárok fedezetével kapcsolatban elmondta, hogy álláspontja szerint az első kivitel árait kellene érvényesíteni.
A jövő évi rendezvényekkel kapcsolatban kiegészítette az események sorát, hiszen sor kerül az ENSZ Erdőfórum ülésére, az Európai Erdők Védelméért Miniszteri Értekezletre is.
A Nemzeti Erdőprogramot jó alapnak tartja a tízéves agrár-vidékfejlesztési stratégiához.
Jakab István támogatta az adó 1 százalék visszaállításának gondolatát, a tűzgyújtás szabályozását és az erdőtűz elleni védekezés ügyét kiemelten fontosnak tartja, akárcsak a falopások megelőzésének kidolgozását is.
Javasolta, hogy még egy albizottsági ülés tartsanak, lehetőleg kihelyezve valamelyik erdőgazdálkodó működési körletébe, s a rendezvényt kellő sajtónyilvánosság mellett kell nyélbe ütni. Meg kell ismertetni a közvéleménnyel, hogy az erdésznél jobb természetvédő nem kell. –iz–