A megállapodás megszületését követő 7. évben, 2005. február 16-án hatályba lépett a glomális felmelegedés lassítását célzó Kyotoi Megállapdás.Mintegy, üvegházhatást kiváltó mérgező gázkibocsátás 55 százalékért felelős 141 ország ratifikálta az egyezményt, kötelezve magát az emisszók 5,2 százalékos csökentésére 2012-ig.
Az USA és Ausztrália azonban gazdasági okakra hivatkozva tartózkodott a megállapodástól, a feljődő országok közül pedig Kína és India is kimaradt a keretszerződésből. Japánban Kyoto látja vendégül az ünnepényes ceremónia résztvevőit.
A egyezmény 90 nappal azután lépett hatályba, hogy Oroszország döntő fontosságú lépésre szánta el magát, és 2004. novemberében ratifikálta a megállapodást.
Oroszország csatlakozása azért volt jelentős, mert az egyezmény életbe lépéséhez az országok legalább 55 százalékának ratifikálnia kellett az üvegházhatás gázokra vonatkozó megállapodást. Ez csak Oroszország csatlakozása után vált lehetségessé.
A NewYork-i idő szerint (2005. február 15-én) éjféltől törvényerőre emelkedett szerződés, megköveteli az aláíró ipari országoktól, hogy 2012-ig összességében 5,2százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok légkörbe jutattatását.
Ettől és a szennyezettségi szintjétől függően, minden egyes ország saját célkitűzéssekkel is rendelkezik.
A japán miniszerelnök, Junichiro Koizumi közleményben üdvözölte az egyezményt, de ugyanakkor felhívással fordult a távolmaradó országokhoz álláspontjuk felülvizsgálatára.