2010. szeptember 25. - Csaknem 200 gyerek vett részt azon a csővári romokhoz és a környékbeli erdőkbe vezető, mintegy 6 km hosszú szakaszon megtett ismeretterjesztő kiránduláson, ahol az Ipoly Erdő Zrt. erdészeti szakembereinek vezetésével az erdővel, a természetvédelemmel és annak globális összefüggéseivel ismerkedtek. Az ásványtani, de flóra- és faunaismereti szempontból is rendkívül hasznos túra, amely az uniós támogatással megvalósuló - az élőhelyek megőrzését és rekonstrukcióját célzó - projekt nyitórendezvénye is volt egyben. A kirándulás a kellemeset a hasznossal kapcsolva össze, a környezettudatos szemléletmódot erősítette a Csővári Általános Iskola és a Bercel-Becske-Galgaguta Általános Iskola tanulóiban. Az erdész házigazdák több ponton világították meg a nyitórendezvény kiemelkedő vendégeinek, a gyerekeknek a projekt elemeinek fontosságát. A diákok csodálattal vegyes kíváncsisággal hallgatták, hogyan védik az erdészek a veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajokat, azok élőhelyeit, hogyan próbálják visszaalakítani a termőhelyidegen fajból álló erdőket őshonos állományokká, és hogyan segítik a nagytestű fajok vándorlását. A tarisznyába csomagolt csemege, a pogácsa és az alma s a látottak-hallottak bőven kárpótolták őket a fáradozásért, a romantikus romokhoz érve pedig gyönyörű látvány tárult eléjük.
- Örömmel vettük a felkérést, s az értő természetjárásra nevelő ismeretterjesztő kirándulást, amit szerencsésen be tudtuk illeszteni a tantervünkbe is - válaszolta kérdésünkre Mohácsi László iskolaigazgató. - Az volt a célunk, hogy olyan impulzusokat adjunk a gyerekeknek, ami maradandó számukra. Ezért választottuk a város helyett a természeti környezetet, annak értékeire nyitva rá diákjaink szemét.
- Volt-e előzménye a projektnek? - tettük fel a kérdést Gáncs Viktornak, a Nagymarosi Erdészet vezetőjének, a projekt menedzserének.
- Igen, volt egy még ennél is szerteágazóbb projektünk, amelyet szintén az operatív program keretében nyertünk el. Az a projekt idén júliusban zárult, az élő- és élettelen természeti értékek védelmében viszont olyan jótékony folyamatokat tudtunk elindítani, amelyek hatásukat reményeink szerint még hosszú évtizedekig ki fogják fejteni, nem beszélve a kialakított tanösvényeinkről, amelyek nagyban hozzájárulnak a környezettudatosság népszerűsítéséhez a természetjárók körében.
- Miben különbözik a jelenlegi projekt az előzőtől?
- Mindkettő élőhelyvédelemről szól és mindkettőnél ugyanakkora összegből kell gazdálkodnunk. Elsősorban a területekben különbözik. Ebben a projektben azokra a Pest megyei területekre fókuszálunk, ahol többlet források nélkül lehetetlen a természetmegőrző munka. Hasonlóság ugyanakkor, hogy ez az élőhelyvédelmi projekt sem csupán 2012-ig fogja éreztetni a hatását. Itt ugyancsak akár fél évszázadról (vagy tovább is) beszélhetünk az elindított pozitív változások kapcsán.
- Soknak vagy kevésnek ítéli meg az unió és a magyar állam jóvoltából rendelkezésre álló 200 millió forintot?
- Több százezer csemetét ültettünk el, aktívan dolgozunk a környezetért, ezért fajlagosan olcsón – természetesen közbeszerzés útján - próbálunk minden feladatot megoldani. Ugyanakkor komoly kockázatot vállalunk, hiszen ahhoz, hogy sikeres legyen egy erdőfelújítás, több év után is fent kell tartani. Úgy érzem tehát, hogy a rendelkezésre álló összeg nem elfecsérelt pénz lesz, hiszen a hagyományos erdőgazdálkodás mellett már nagyon komoly, nagy kihívást jelentő, nagy szakértelmet, hozzáértést igénylő természetmegőrző és természetvédő munkát vállalunk fel. Emellett részünkről egy olyan szemléletformálás is zajlik, amely megpróbál minden generációra kiterjedni, minden célcsoportot elérni és megnyerni az erdő ügyének.
- Mi volt a legszembetűnőbb jele annak, hogy a gyerekek fogékonyak az erdő szellemének befogadására? - kérdeztük Lengyel László közönségkapcsolati vezetőt.
- A túra során egy teljes területű végvágást (az erdőszerkezet átalakítás miatt) is megtekintettünk, ahonnan az erdőgazdaság a termőhelyidegen fajokat a sokat szidott tarvágással már eltávolította, és ahol már megtörtént az apró csemeték telepítése. Megkérdeztük a gyerekeket, mi látható az elkerített területen. Ránéztek, és teljes bizonyossággal azt válaszolták, hogy: erdő.
Számomra ez volt az egész túra legvarázslatosabb pillanata, amikor megmutatkozott, hogy a gyerekek sokkal többet tudnak az erdőről, hisz szinte ösztönösen megérezték a természet értő átalakításának első lépéseit.