ForestPress fotók
Évtizedes hagyomány, hogy az Erdészeti Lapok szerkesztősége Pápai Gábor főszerkesztő vezényletével újságírókat kalauzol a hazai erdészeti tájakon. 2010. október 14-15-én a Vértesi Erdő Zrt. látta vendégül az újságírókat. A tornyópusztai vadászházban Kocsis Mihály vezérigazgató és Hartdégen Mátyás vezérigazgató-helyettes, valamint a munkatársaik fogadták a sajtómunkásokat.
A csapat (Czifra Szilvia – MR1 Kossuth Rádió, Hubai-Gruber Miklós - MR1 Kossuth Rádió, Nagy László – Agroinform, Papp Mónika – EU Agrárgazdaság, P.Kiss Zsuzsa - MR1 Kossuth Rádió, Viniczai Sándor - Magyar Mezőgazdaság, Zétényi Zoltán - ForestPress) a tornyópusztai vadászházban foglalt szállást.
Innen egy könnyű gyalogsétára, gombászásra indultunk Hartdégen Mátyás vezérigazgató-helyettes vezetésével.
Ebéd után következett az első hivatalos program, a Vértesszőlős Őstelep megtekintése. Ezen a helyen került elő az ősember tarkócsontja 1965. augusztus 21-én.
Utunk innen a Gerecsében található Kovácsi-hegyi Szent Péter kerektemplomhoz vezetett. Ezt dr. Petényi Sándor régész, a templomrom feltárója mutatta be. A XIII. századból származó rotunda egy domb alatt rejtőzött, amire csak kövek és habarcsdarabok utaltak.
A helyet Kovácsi pusztatemplomként jelzik az 1811-ben készített Esterházy-uradalmi erdőtérképen is. Kovácsi nevű falu egy 1366-ban kelt oklevélben szerepel először, és a XV. sz. végéig folyamatosan lehet említésével az okiratokban találkozni – írta az Erdészeti Lapokban annak idején Petényi Sándor.
A kutatóárkok egyértelművé tették az egykori templom elhelyezkedését, amit megerősítettek a közelben feltalált sírok is. Az 1993-ban feltárt templom oltárának eredeti darabjai is megmaradtak.
A középkori Kovácsi település és a közeli udvarház lakóit keresztelték és temették a templomban – tudtuk meg a feltárást vezető szakembertől. A templomot freskók díszítették, és a mintegy 10 méteres falak fölött zsindelyes tető volt. A freskó a tatai múzeumban tekinthető meg. Az 50-70 álló személy befogadására alkalmas Árpád-kori templomhoz az 1530-as évek során csonttárat, ossáriumot építettek. Az épület a törökidőkben pusztult el.
A temetőben mintegy 300 sírt tártak föl.
Innen az Agostyáni Arborétumba mentünk, ahol Császár Károly, a kert vezetője fogadott. Már az arborétum székely kapuja is érdekes, mert alkotói nem használtak fém kötőelemeket. A bejáratot az egykori erdész fafaragótábor tagjai építették.
1955-ben Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára kezdték el az egykori fenyő csemetekert és a 16,5 hektáros rontott gyertyános állomány átalakítását arborétummá. Először kutatási céllal kezdtek fajtakísérleteket: miként viselkednek az exóták a mi éghajlatunk alatt. A mikroklíma adottságai lehetővé tették a legkülönbözőbb fafajok felnövekedését. A kertet hét év alatt ültették be, s mintegy 15 év alatt nyerte el a mai képét. Eredetileg nem közjóléti céllal telepítették a kert állományát, ezért csak 1980-ban nyitották meg a nagyközönség számára.
A megkezdett kísérletek nem fejeződtek be, a fák életkora 40-55 év körüli. Az egyik alapító, az elkötelezett nemesítő, Barabits Elemér nem volt megelégedve az eredményekkel, de szerencsére nem fogadták meg tanácsát, miszerint vágják ki a fákat.
A mára mintegy 30 hektárosra bővült parkban közel 300-féle fás szárú növény található, közöttük atlaszcédrus, t örökmogyoró, tulipánfa, nyír, juhar, szlavóntölgy, vasfa, éger, kőris, amerikai dió és japán fürtösdió, fenyőfélék. Köztük az Esterházyak által 1912-ben telepített vörösfenyő.
A kertet a Bocsájtó-patak szeli ketté, amelyet felduzzasztva tavat alakítottak ki, a tó körül pedig kellemes pihenőhely épült.
Visszatérve a vadászházba, Kocsis Mihály vezérigazgató adott tájékoztatást a 200 fős létszámú társaság tevékenységéről. A 45 ezer hektáron gazdálkodó vállalat erdei 46 község területén helyezkednek el. Öt erdészet 32 erdészkerületet irányít. Három vadaskertjük és egy faipari üzemük is van.
Az állomány döntő része cser (40 százalék), 20 százalék a tölgy, 20 százalék egyéb kemény, 5-5 százalék bükk, akác, fenyő és egyéb lágy fafajból áll.
Az éves kitermelt faanyag mennyisége mintegy 100 ezer m3. A többsége sarangolt választék, tűzifa. A vezérigazgató szerint a cég a szerény lehetőségű vállalatok közé tartozik.
Adottságaik között említhetjük a szép tájat, amely a közjóléti funkciók teljesítésére predesztinálja a társaságot. Amint a vezető fogalmazott, ezt a tevékenységet a tulajdonos is elvárja. A közönségkapcsolatok és az erdei iskoláztatás is fontos része feladataiknak.
A társaság integrátori feladatokat lát el a Vértesi Erőmű Zrt. beszállítói között. Az erőmű jelenlegi gondjai miatt új piacok felderítése is folyik, s ez nem fog nehézséget okozni Kocsis Mihály meggyőződése szerint. A szakember állítja, hogy keresleti piac van, élénkülés figyelhető meg a fakereskedelemben. Mindemellett a kisebb erőművek kiszolgálása is napirenden van.
A beszélgetésbe bekapcsolódott az időközben megérkezett Nyíri János, a tulajdonos MFB Zrt szóvivője is. Ő megerősítette az elhangzottakat Baranyay László vezérigazgató álláspontjával, miszerint a kiserőműveknek van jövőjük.
Más témákra térve elmondta, hogy a falopás szezonja miatt arra kívánják fölhívni a figyelmet, hogy a falopás bűn. Ennek tudatosítása érdekében a közeljövőben sajtótájékoztatót szerveznek Girincs térségében. Ezzel együtt nem a girincsi erdő az első és az utolsó, amit hazánkban elloptak.
Kiemelte, hogy a társaságok határozott központi irányításra számíthatnak a nyereséges működés, a közvagyon sokkal hatékonyabb működtetése érdekében. A tájékoztatást is ennek a célnak rendelik alá, hogy egyben láttassák az egész ágazatot. Z.Z.