Fotó: Greguss László Géza
2010. december 8. - Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok Szakosztálya, az Erdők a Közjóért Szakosztálya, és az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság 2010. december 8-án, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatti földszinti tanácsteremben évzáró sajtótalálkozót tartott. Az évzáró alkalmával adta át Zambó Péter elnök (OEE) valamint Wisnovszky Károly igazgató (MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság) a Kétmilliomodik hektár magyar erdő emlékérem sajtódíjat Csávás Sándor újságírónak (MTI), és Bognár Lajos elnök (MgSzH) a Szakszerű erdőgazdálkodásért díjat Nagy József Antal erdőmérnöknek.
Az évzárót Wisnovszky Károly nyitotta meg, majd átadta a szót Zétényi Zoltánnak, az OEE Közönségkapcsolatok Szakosztálya elnökének.
Tisztelt Vendégeink! Újságíró Kollégák! Tagtársak!
Engedjék meg, hogy bemutassam az erdészeti ágazat különböző területein dolgozó vezetőit, akik megtisztelték a mai évzáró sajtótalálkozót.
Dr. Bognár Lajos államtitkár úr, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megbízott elnöke,
Zambó Péter úr, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke,
dr. Seregi János úr, a Magyar Fejlesztési Bank Agrár- és Zöldbank Főigazgatóság, ügyvezető igazgatója,
Vajai László úr, a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya vezetője.
Köszönjük, hogy eljöttek!
Eseményekben gazdag év vége felé közeledve kell mérleget vonnom. Annak az évnek, amely minden valószínűség szerint a változás és a megújulás éveként fog bekerülni az évkönyvekbe.
Parlamenti választás, új kormány, egyesületi választás, új elnök, újvezetés, az erdészeti társaságok új tulajdonoshoz kerültek, vezetőváltások a cégek élén, új minisztériumi struktúra, új vezető a szakfőosztály élén.
Kezdjük az év elején!
Az Erdők a közjóért kötet országjárása során közel tíz helyszínre vittük el a kötet második kiadását, mutattuk be a sajtó képviselőinek, és adtuk át a polgármestereknek illetve a kollégáknak. Erről bővebben majd Dobó István elnök úr szól.
Az országjárás kommunikációs tanulságairól azonban ejtek néhány szót. A legfontosabb tanulság az, hogy máskor is, más témában is kell ilyen országjárást szervezni. A helyi sajtó mindenhol kiemelt figyelmet szentelt az eseménynek, a könyvnek. Volt olyan megyei lap, amelyik a nyitányt hírül adó első bemutatóról szóló MTI hírt is közölte, majd a székhelyén tartott tájékoztatóról is bőven tudósított. Nem véletlenül találták ki liberális szakértők a „road show-t”.
A tavalyi évben a szakosztály megnyert egy de minimis pályázatot, amely forrás segítségével elkészült egy 11 részből álló videóklip sorozat, és egy kiadvány Örökerdő – Folyamatos erdőborítás címmel. Az erdészeti paradigmaváltásról szóló filmeket számos portálon megtekinthetik, a kiadványból mindenki elvehet. E helyről is szeretnék köszönetet mondani a munkánkat és a kiadványt támogató társaságoknak és intézményeknek.
Az év első fele a Mecsekerdő Zrt által rendezett 141. vándorgyűlés pécsi eseményeire való fölkészülés jegyében telt. Emlékezetes, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa idén, s ennek a nagyszabású rendezvénysorozatnak az egyik epizódja volt AZ ERDŐ ÉS A ZÖLD GONDOLAT címmel az I. NEMZETKÖZI ERDÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓS KONFERENCIA.
A hagyományteremtőnek szánt rendezvényt az erdészeti kommunikáció hazai és külföldi gyakorlatáról, tapasztalatairól, trendjeiről, nem csak erdészeti szakembereknek hirdettük meg.
A konferencia védnökének megnyertük dr. Stumpf Istvánt, a Századvég Alapítvány elnökét, akit azóta az Alkotmánybíróság tagjává választottak.
A konferencia levezető elnöke prof. dr. Náhlik András, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának (NyME EMK) dékánja volt. Köszönet neki is.
15 előadás hangzott el – közöttük két és fél külföldi - Szedlák T. A mintegy 80 fős hallgatóság végig kitartott, ami a siker egyértelmű bizonyítéka.
A pécsi vándorgyűlés baráti találkozóján, este ért bennünket a hír, hogy a társaságok átkerültek a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Futótűzként terjedt az információ. Ez tematizálta a másnapot is. Aztán sokáig nem sokat hallottunk erről, mígnem megjelent a közlemény a döntésről.
Az ezt követő események, személyi változások taglalását meghagyom az erdészettörténészeknek.
Annyit meg kell tennem, hogy kifejezzem reményemet, hogy azok a távozott felsővezető kollégák, - akik között számos olyan is volt, akivel jól együtt tudtunk működni kommunikációs témákban -, megtalálják boldogulásukat az élet, a szakma más területén.
A változások olyan pozitív hozadékkal is jártak, hogy szakosztálytagjaink között immár vezérigazgató is található, s néhány társaságnál láthatóan megélénkült a kommunikáció, felelős munkatárs viszi a témát.
Ebben nyilván oroszlán része van az MFB körünkben köszönthető új szóvivőjének Nyíri Jánosnak. Csak így tovább! Egyesítsük erőinket!
Az államigazgatásban is óriási változások zajlottak, amelyekből természetesen a mi szakmánk sem maradt ki. Ismét változott a minisztérium struktúrája, és a szakfőosztály elnevezése. Az Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztály új vezetőjét Vajai László urat is körünkben köszönthetjük.
Egy akolba került az erdészet és természetvédelem, remélhetően a szervezeti együvé tartozás csökkenti a konfliktusokat, segíti az együttműködést.
Ez nem jelenti azt, hogy a zöld civil szféra elásná a csatabárdot, a szinte hazaárulással felérő feljelentősdi folytatódik.
Ezért nem szűnhetünk meg védeni a szakma becsületét és érdekeit.
Elkészült az Ágazati Kommunikációs Stratégia, amit még a korábbi főosztályvezető úrral egyeztetve, kérése szerint az Egyesület, mint civil szervezet nyújt be a minisztériumnak. A tervezetet az Erdészeti Lapok Szerkesztő Bizottsága is megtárgyalta és megoszlottak a vélemények.
Az OEE elnöksége döntése szerint…
E téren előre kell lépni, föl kell újítani a Nemzeti Erdőprogram Ágazati Kommunikációs Munkacsoportjának működését.
Már több mint egy éve, hogy az OEE korábbi elnöke felterjesztette a minisztérium főosztályához a szakosztályunk által összeállított FAO kommunikációs pályázatot. Azóta sincs érdemi válasz. Várjuk.
A több mint egy évtizede alapított Ember az erdőért Alapítványt életre kell kelteni, és a benne szunnyadó mintegy 10 millió forintot kommunikációs termelőerővé kell alakítani.
Idén is lezajlott az innoLignum Sopronban. Nem vigasztaló, de a konkurens fővárosi rendezvény sem kapott nagyobb sajtófigyelmet.
Ugyanakkor számos társaságnál indítottak EU-s pályázati forrásokból különböző fejlesztéseket. Ezeknek – nem utolsó sorban a kötelezően előírt kommunikációnak köszönhetően – elég széles körű sajtóvisszhangjuk volt.
Az ősz, de talán az év legnagyobb szakmai eseménye a parlamenti erdészeti nyílt nap volt. A kicsit túlméretesre sikerült rendezvény számos előadója „történelminek” nevezhető beszédet mondott, illetve bejelentést tett.
A feladatunk a regisztráció lesz: följegyezni a megvalósult és a légiessé vált ígéreteket.
Emlékeztetőül néhány: az erdő az alkotmányba, az adó 1%-a az erdőkre…
Egy fölszólalásra térjünk vissza ezúttal. Horváth Ferencnek, a FAGOSZ elnökének köszönhetjük a témát. Ha másnak el is kerülte a figyelmét, ő fölvetette az erdészeti kommunikáció forrásai megteremtésének fontosságát, és erre egy külföldi példát alapul véve – a Holzpfennigről van szó – javasolta, hogy az erdőgazdálkodók az eladott fa köbméterei után normatív alapon fizessenek be egy alapba egy megállapított összeget, amely alap, forrást jelenthetne a legkülönbözőbb kommunikációs kiadások fedezésére. Külön köszönet a FAGOSZ elnökének. Amikor meghallottam a pulpitusról elhangzó szavait, alig tudtam megállni, hogy keblemre ne öleljem.
Ez a már máshol bevált módszer véleményem szerint hazánkban is megoldást jelenthetne az erdészeti kommunikáció akut forráshiányára. Csak mellesleg mondom, hogy a Nemzeti Erdőprogram 10., kommunikációs fejezetére jövőre sem lesz egyetlen fillér sem. Ne legyen igazam!
Sikeres volt az Erdészeti Lapok szokásos, éves sajtókirándulása, idén a vértesi erdőgazdasági társaságnál jártunk.
Egy évvel ezelőtt, december 9-én indult útjára a Wagner Károly emlékév. Erről dr. Pethő József elnök szól majd.
A jövőről, a tervekről
Először egy elvi jelentőségű, de gyakorlati vonatkozású jelenségről. Mátyás Csaba akadémikus minapi székfoglalójában több olyan témát is fölvetett a klímaváltozás kapcsán, amelynek komoly kommunikációs vonatkozása lesz. Többek között az őshonosság kérdésének újragondolását, ezzel összefüggésben az idegenhonos fafajok telepítését, az egyes őshonos fafajok déli határain bekövetkező állománypusztulást és a természetszerű erdőkezelés során az állomány megbontásának kockázatait. Lesznek feladataink.
2011 áprilisában Budapesten rendezzük a Pilisi Parkerdő Zrt-vel együttműködve az európai Erdészeti Kommunikátorok Hálózata éves találkozóját. A tervek szerint ez alkalommal hozzák nyilvánosságra és mutatják be az európai erdészeti kommunikációs stratégiát.
Ezt követően, májusban szeretnénk megrendezni a II. Nemzetközi Erdészeti Kommunikációs Konferenciát. Ehhez benyújtottunk egy pályázatot a Mecenatúra kiírására, várjuk a fejleményeket. De segíts magadon, Isten is megsegít, Barkóczi István úr, a SEFAG ZRT vezérigazgatója fölajánlotta, hogy befogadja rendezvényt, amennyiben nem nyerünk a pályázaton. Köszönjük! Tehát az idén elkezdett sorozat folytatódik.
Végül idén is elmondom a catoi idézetet: Carhtaginem esse delendam! Mutatis mutandis, nem rombolóan, hanem építően: Legyen szóvivője az ágazatnak, az egyesületnek! Legyen külpolitikai titkára az egyesületnek! Éljenek újra az ágazati honlapok! Legyen fönn a Facebookon az egyesület és az Erdészeti Lapok!
Engedjék meg, hogy itt és most köszönetet mondjak az erdészek nevében azoknak az újságíró kollégáknak, akik harag és részrehajlás nélkül írtak az ágazatról, az erdőről! Együttműködésüket köszönjük és reméljük a jövőben is, a remélhetően tovább növekvő területű magyar erdők érdekében!
Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!