ForestPress fotók
2011. szeptember 8. - Folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. Parkerdő természetesen 2010-2012 programja A pályázat során 31 községhatár 200 erdőrészletét vonták be a különböző munkálatokba. A 300 millió Ft-ot kitevő költségvetés mintegy 40 százalékát két település, a Gödöllői és Valkói Erdészet körletében használják fel.
Mindezekről Lomniczi Gergely szóvivő, Gyenes István és Szabó Péter műszaki vezető tájékoztatták az újságírókat a szeptember 7-ikén tartott terepi bejárás alkalmával.
A Gödöllői-dombság 130-344 m magasságú dombvidékén található természetes erdők nagysága és összetétele az elmúlt kétezer esztendő alatt sokat változott. Leromlott gyepterületek alakultak ki az emberi beavatkozásnak, s főként az egyre intenzívebb erdőhasználatnak, legeltetésnek köszönhetően. Az összefüggő erdőborítás sok helyen megszűnt, s ezeken a helyeken leginkább a mezőgazdasági célú földművelés és az állattartás vált uralkodóvá. A legelőkön - az erdő védő hatásának hiánya és a folyamatos erózió miatt - idővel a termőtalaj is lepusztult, s e földterületek kopár, természetes megújulásra képtelen helyekké váltak.
A XX. század első felében, amikor az erdősítés hazánkban ismét lendületet kapott, a megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából ezeket a területeket szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes erdei és feketefenyő, valamint akác csemetékkel ültették be, amelyek a talajt megfogva, hosszútávon a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel valóban megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. A feketefenyő állomány az idők során az eredeti funkcióját betöltötte és jelentős része mára el is öregedett.
Bár a természetes szukcesszió is az őshonos fafajok visszatérését eredményezné, a költséges beavatkozásokkal ezt a folyamatot gyorsítják föl.
Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként idén tavasszal a Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen 2010-2012” néven, egy több éven át tartó, komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, a tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges. A kívánt erdőtársulás - molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes - további kísérő fajai (pl. juharok, kőrisek) a környezetből települnek be.
A beruházások során a Gödöllői Erdészetnél összesen 8 erdőrészletben zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.
A beavatkozás által érintett területekről általánosságban elmondható, hogy pályázat elindulásáig ezeken a helyeken a növénytársulás koronaszintje alapvetően tájidegen és idegenhonos fajokból (erdeifenyő, akác) állt, amely jelentősen korlátozta az alacsonyabb szintek élőhelyi viszonyait.
Árnyalása (a fenyőerdőkre jellemzően) túlzottan erőteljes volt, a lehullott tűlevelekből álló avar nehezen bomlott, és a bomlási termék savanyú kémhatása miatt a lomberdőkben megszokott folyamatok nem tudtak végbemenni.
A talajflóra is más volt, mint ami az őshonos lombos fajok alatt alakul ki. Mindezek együttes következményként a cserje- és gyepszint faj- és egyedszáma túl alacsony volt és a kívánatos őshonos fajok helyett a zavarástűrők és a tág ökológiai tűréshatárú gyomok uralkodtak leginkább.
A projekt célja ezen állapot javítása, a megjelent lombos fafajok csemetéi és az őshonos cserjefajok számára optimálisabb növekedési környezetet megteremtése. A folyamat azonban emberi beavatkozás nélkül nem megy végbe.
A bemutatott veresegyházi erdőrészletben a munkálatokat a fakitermelést és a tuskózást követően talajelőkészítéssel és a cserebogár-pajor ellen talajfertőtlenítéssel kezdték, a Force 1,5G vegyszerrel. 1,5 hektáron pedig kétszer permetezték le Lontrell vegyszerrel a felnövő akác sarjakat, majd következett az ültetés. Jelenleg az ápolásnál tartanak, amit ott jártunkkor is végeztek a közmunka-program keretében dolgozók. A szakemberek elmondták, hogy a kézi kapálás is jelen van, és várhatóan a későbbiekben is gyakorlat lesz az erdőgazdasági ápolási munkálatok során.
Mintegy 150 ezer szürkenyár és feketenyár csemetét ültettek el, és 22 mázsa tölgymakkot (cser, ksT, ktT) vetettek. Elegyfafajként hársat és madárcseresznyét tettek bele.
Gyenes István elmondta, hogy a fenyves kipusztult, ritkult foltjait igyekeznek első körben fölújítani. A bemutatott 3 hektáros területen tarvágást végeztek, a tuskózást rigolírozással egészítették ki, illetve a pajor elleni vegyszeres védekezést hajtották végre. Az ültetést tavaly ősszel végezték ékásós kézi munkával. A csapadékszegény időjárás ellenére elég jól sikerült a fafajcsere, bár a pajor még imitt-amott megjelent. Reméli, hogy az erősödő nyarak alatt a pajor már nem érzi jól magát és felhagy a tölgy gyökérzetének pusztításával. 4-5 év alatt várhatóan eljöhet a tölgy is.
A ForestPress kérdésére a műszaki vezető elmondta, hogy a gyökérrontó gomba által is károsított, rontott, kiritkult területről hektáronként mintegy 110 m3 rost- és papírfát tudtak kihozni.
A pályázati tevékenység eredményeként hosszú évek során olyan társulások alakulnak majd ki, amelyek a rekonstruált élőhelyek részeként számos védett növény- illetve állatfajnak adnak majd kedvező életteret.
Az erdők természetességét jelentősen rontja, hogy az utóbbi időkben egyes területeken a spontán terjedésre képes idegenhonos úgynevezett „özönfajok" (például bálványfa, ostorfa, zöld juhar, akác, kései meggy) ugyancsak megjelentek, s helyenként a természetes társulásokat, egyedeket visszaszorítva uralkodóvá is váltak. E kedvezőtlen folyamat megfékezése érdekében a pályázat során az említett invazív fafajok visszaszorítása jelentős mértékben, mintegy 25 hektárnyi területen szintén megtörténik.
Egy másik erdőrészletben a bálványfa megjelenését és irtását mutatták be. Jellemző a fafajra, hogy egy évtizeddel ezelőtt e tájon ismeretlen volt az ecetfa. Az özönfaj „kefesűrű újulatának” terjedését a Garlon nevű vegyszerrel végzett kezeléssel igyekeznek megállítani. A bálványfa ugyanis kivágással nem irtható a kiváló sarjadó képessége miatt.
A 2-3 cm-es átmérőjű egyedek szárára ecsettel hordják föl a vegyszert, elkerülve a környezet fölösleges szennyezését. Ez a módszer az 5 cm-nél vékonyabb átmérőjű fácskákra alkalmazható. Az egy évvel ezelőtt végzett kenés eredménye látványos, de néhány elmaradt túlélő egyed is fölütötte a fejét, ezeket idén kezelték. A módszer előnye, hogy a lekent egyedek nem képesek sarjadni, így a pusztulás végleges.
12,5 hektáron már kétszer kenték le vegyszerrel a bálványfa egyedeit, hogy a területet mentesítsék ettől az idegenhonos agresszív fafajtól.
Szabó Páter hozzáfűzte, hogy fája értéktelen, műszakilag nem használható és alacsony a kalóriatartalma.
A szakemberek elmondták, hogy a munkálatokat megnehezíti az erdőtulajdonok mozaikossága, ami miatt a visszatelepüléssel kell számolniuk. A környező területek magánerdő-tulajdonosai ugyanis nem védekeznek a bálványfa terjedése ellen.
Ami a munkálatok részleteit illeti, két makkvetéses erdőrész köré 1.250 folyóméter hosszon erdősítést védő villanypásztoros kerítést építettek.
12,7 hektárnyi területen kétszer kapáltak, egyszer sarlóztak, és 8,5 hektáron háromszor megtárcsázták a csemetesorok közét, 4,5 hektáron négyszeri sorközápolással szorították vissza a csemeték továbbfejlődését akadályozó lágyszárú növényeket.
A fiatal erdők fennmaradását és természetes növekedését biztosító munkálatok a pályázat első két évében uniós segítséggel, később pedig önerőből zajlanak.
A jövőben megvalósuló, pályázati forrásból táplálkozó fejlesztésekről elmondták, hogy a 2010. évi erdősítések kipusztult csemeték pótlására 12,7 hektáron 104.500 db őshonos facsemetét ültetnek el 2011. őszén és 2012. tavaszán. A tavaszi gyomvegetáció indulásakor 8,2 hektáron az erdősítések sorközét fogják megtárcsázni. A természetvédelemmel is érintett állami erdőterületek megóvására 9 db útlezáró sorompót helyeznek el az erdőtömbbe vezető utakra. (z)