2011. szeptember 18. – A 2011/2012. évnyitó alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemen köszöntötték az ötven, hatvan, hatvanöt és hetven évvel ezelőtt diplomázott bánya- és erdőmérnököket. Az egyetem főépületében a szenátusi teremben köszöntötték az idős kollégákat és családtagjaikat.
Faragó Sándor rektor az egyetem oktatói nevében üdvözölte a megjelenteket, utalva az előd intézményekre és a jelenlegi karokra. A terem falait díszítő festmények Selmec, Sopron és más városok látképeit ábrázolják.
A rektor emlékeztetett, hogy annak idején Vancouverben ígéretet tett, a kint végzettek is megkapják az aranydiplomát, s most jött el az idő ezek átadására.
Náhlik András dékán az Erdőmérnöki Karról adott tájékoztatást. A kar hallgatóinak létszáma idén ezer fő, ami kétszerese a korábbinak.
Ez a kar szakjai kínálata bővülésének köszönhető. Többek között vadgazda mérnöki, környezettani, környezetmérnöki és természetvédelmi mérnöki szakokat indítottak. A dékán emlékeztetett, hogy a bolognai rendszer miatti kényszerből meg kellett osztani a képzést. Ebbe a helyzetbe nem törődtek bele, intenzív lobbizás kezdődött, hisz’ a gyakorlat nem tartott igényt a „kvázi-mérnökökre”. A szakma egyöntetű támogatásával két éve visszaállt az eredeti oktatási rendszer.
Náhlik András beszámolt arról, hogy a napokban, Prágában zajlott erdész dékáni találkozón a kollégái megfogalmazták, küzdeni kell a bolognai rendszer ellen. A jelenlévő 21 dékán nagy tapssal köszöntötte a soproni visszatérés hírét, s gratuláltak a dékánnak.
Ugyanakkor megfogalmazták a tanácskozáson, európai – de világszerte – gond az erdőmérnökképzés iránti csökkenő érdeklődés. (Svájcban például megszűnt az erdőmérnökképzés.) Ennek okát egyrészt a zöld szervezetek intenzív propagandájával, másrészt azzal a kommunikációs deficittel magyarázták, ami az erdőmérnökképzés mögött tapasztalható.
Idén már csak 1,5-szeres volt a túljelentkezés a korábbi 3-4-szereshez képest.
Leszögezte, hogy hatékonyan kell közvetíteni a társadalom felé az információkat.
Örömmel nyugtázta ugyanakkor, hogy az egyetem más szakjai is átvették a selmeci hagyományokat.
A kar kutatási, gazdasági fejleményeiről elmondta, hogy számos infrastrukturális fejlesztés valósult meg az utóbbi években. Kollégiumok, laboratóriumok készültek el, s épül a látogatóközpont is. Gondot jelent ugyanakkor a működtetés, amire egyre kevesebb forrás jut.
A találkozót követően az egyetemi hősökre emlékeztek az aulában. Lakatos Ferenc dékánhelyettes ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy az 1917. évi VIII. törvényben mondták ki először a nemzet hősi halottainak járó kegyeletet. Az Alma Mater minden évben megemlékezik hőseiről.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről, az első világháború frontszolgálatosairól, az ágfalvi csata hősi halottairól, a második világháborús veszteségeiről, és 1956 hőseiről.
Az aulában látható emléktáblákon 70 név olvasható, 49 erdőmérnöké, 15 bányamérnöké és 6 kohómérnöké.
Végezetül elhelyezték az emlékezés koszorúit az emléktáblák alatt. (z)