2011. szeptember 27. - Minden szerbiai adófizető jövedelmének 0,0025 százalékával egy erdőtelepítési alapot támogat Az Újvidéki Síkvidéki és Fejlesztési Kutatóintézet (ILFE), az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása a Napkori Erdőgazda Zrt, valamint az MTA DAB Mezőgazdasági Albizottságának Erdészeti-Vadászati-Természetvédelmi Munkabizottságának közös szakmai rendezvényén ismerkedhettek meg a leendő ültetvénytelepítők, a magyar és szerb kutatók legfrissebb kutatási eredményeivel.
A Napkoron megrendezett nemzetközi konferencián a hazai kutatók, - a tavalyi évben indult, Baross regionális pályázati rendszer részét képező - K+F munka eredményeit mutatták be.
Szerb részről a ILFE kutatói energetikai faültetvények telepítésével kapcsolatosa kutatási eredményeiket ismertették.
Az első előadásban – Energetikai faültetvények termesztéstechnológiai fejlesztése Kelet-Magyarországon Csiha I. – Rédei K. – Kamandiné Végh Á..– Keserű Zs.– Rásó J.– a magyar kutatók beszámoltak az elmúlt két év technológiai fejlesztő munkájáról. A Baross-pályázat lehetőséget adott arra, hogy Püspökladányban, Szarvason, Csabacsűdön, Napkoron és Nyírlugoson létesítsünk kísérleti energetikai ültetvényeket, melyeken az akác, a nemesnyárak és - hazai szelekciójú füzek - hozamát vizsgálhatjuk eltérő termőhelyi adottságok között. A fejlesztés elsődleges célja a termőhely – fafaj, fajta – ültetésihálózat - kitermelési ciklus, optimális megválasztása volt. Bár a támogatás futamideje sajnos rövidebb, mint a várható optimális kitermelési ciklus, azért a fiatalkori hozamvizsgálatok eredményei már megbízható tervezési alapot adhatnak a leendő telepítőknek a kellően megalapozott üzleti tervük elkészítéséhez. A kutatási konzorcium tagjai természetesen keresik a további finanszírozási lehetőségeket a megkezdett projekt folytatásához, a kísérletek fenntartásához, az eredmények szabatos kiértékeléséhez.
K. Rédei – Zs. Keserű: Early evaluation of white poplar clones in Hungary című előadásában a hazai fehérnyár termesztés technológiai fejlesztésével kapcsolatosan kerültek ismertetésre az eddigi eredmények. A fehérnyár nemesítését, termesztés-technológiai fejlesztését mindkét ország kutatói fontosnak tartják általában a gyenge termőhelyek ökológiailag megalapozott erdősítése érdekében. Az előadást követő – elsősorban szerb - kérdések kiemelten a fehérnyár vegetatív szaporítási lehetőségeit keresték, valamint felvetették a generatív szaporítóanyag minőségének kérdését is.
Támba M.: A biomassza termelés szerepe a magán-erdőgazdálkodás jövedelmezőségének fokozásában Magyarországon, című előadásában a kutatóintézettel közös projekttel kapcsolatban ismertette az eddigi tapasztalatokat. Hangsúlyozta, hogy a fa energetikai hasznosítása fontos része a hazai magán-erdőgazdálkodásnak. Fontos lenne azonban, hogy végre meginduljon a biomassza energetikai felhasználásának lakossági, közösségi felhasználási oldala is, ezzel csökkenne a termelők kiszolgáltatottsága a nagybani felhasználókkal szemben. A szállítási távolság csökkenése, a biomassza helyben történő felhasználása további ösztönzést adhatna a lassan meginduló fejlesztéseknek.
Csiha I. – Rédei K. – Rásó J.: Gyorsan növő fafajok szaporítóanyag-ellátása Magyarországon, című előadásában Rásó János ismertette a hazai szaporítóanyag ellátás rendszerét, a csemetetermelés statisztikai adatait, és az adatok 10 évre vetített változását. Elemezte a nemesnyár szaporítóanyag fajtaösszetételét, és felhívta a figyelmet arra a kedvezőtlen jelenségre, hogy folyamatosan szűkül a telepítésekben felhasznált fajták száma. Sajnálatos, és erdővédelmi vonatkozásokból veszélyes tendencia, hogy a telepítéseket, felújításokat napjainkban szinte két klón a Pannónia és az I-214 adja. A kutatók mindenképpen fontosnak látják a hazai fajtaválaszték egyenletesebb hasznosítását, valamint folyamatos fejlesztő munkával való bővítését.
Pilipovic - S.Orlovic - Z.Galic – B. Matovic: Plantations for woody biomass production in Serbia – current state in research and practice, című előadásában ismertette az energetikai ültetvények termesztés-fejlesztésével kapcsolatos szerb kutatások eredményeit. Előadásában hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a szerb hozamadatok meghatározása, a felhasznált nyár klónok adott termesztés-technológián belüli teljesítményének megismerése. Az ismertetett termesztés-technológiai koncepció fontos része a klónok termőhelyigényének, anyagsűrűségének, átlagos víztartalmának, és energiatartalmának pontos meghatározása. Az előadás felhívta a figyelmet a felhasznált klónok genetikai markerei megismerésének fontosságára is
Z.Galic – S.Orlovic - A. Pilipovic B. Matovic: Soil potential for afforestation and biomass production in Vojvodina, című előadásban Zorán Galic ismertette Szerbia termőhelyi adottságait, a jelenlegi erdősültségi adatokat, az erdősítések termőhelyi lehetőségeit. Az előadásban megismerhettük a Szerbiában nemrég kialakított támogatási rendszert, melynek lényege, hogy minden szerbiai adófizető jövedelmének 0,0025 százalékával egy erdőtelepítési alapot támogat, ahol a pénz egy elkülönített számlán halmozódik, és kizárólag erdőtelepítésekre fordítható. Az erdőt telepíteni szándékozó gazdának ebből a pénzből biztosítják a szükséges csemete mennyiségét, fedezik a telepítés költségeit, és két évig az ápolási munkákat. A rendszerhez szigorú ellenőrzési rendszer kapcsolódik, és ha a telepítés nem mutat kellő eredményt a felhasznált összeget a telepítőnek vissza kell fizetni az alap részére.
Az előadásokat terepi bemutató követte, ahol a résztvevők megismerkedhettek a Debreceni Egyetem Nyíregyházi kutatóintézetében folyó - az ERTI-vel közösen folytatott - akác és dió mikroszaporítási munkákkal.
Csiha Imre