ForestPress fotók
2012. április 23. - Közel ötszáz résztvevővel zajlott a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt Föld Nap-i rendezvénye Göbös-majorban A történet akkor kezdődött, amikor tavaly az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából képzőművészeti alkotópályázatot hirdettek „Te mit látsz az erdőben?” címmel. A pályázó osztályoknak ajánlották fel hétfői programon a részvétel lehetőségét, arra gondolva, hogy ők az átlagosnál elkötelezettebbek és fogékonyabbak a természet iránt.
Reggel kilenc órára majd mindegyik osztály tanulói megérkeztek a jelentkezett 11 iskola 24 tanulócsoportjából. Összesen 482-en.
Az elsősöktől a végzősökig minden általános iskolás korcsoportot képviseltek a diákok, akiket elkísértek a pedagógusaik is.
A Göbös-major óriási küzdőterén bőven elfért ez a félezernyi kisdiák, akik semmit nem bíztak a véletlenre, hátizsákokkal jól felszerelkezve érkeztek. Szerencsére nem volt szükség esőkabátra, mert kellemes napsütés és enyhe szél fogadta őket ezen az áprilisi reggelen.
A tanulócsoportok mindegyikéhez csatlakozott egy helyi erő, egy-egy erdész kolléga is. Az így kiegészült osztályok a regisztráció után elfoglalták helyüket a „felvonulási téren”, ahol is Orbán Tibor, a KAEG ZRT vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket.
A szakember emlékeztette a fiatalokat a Föld Napja mozgalom indulására, a környezetszennyezés megállításának fontosságára. Hangsúlyozta a helyi kezdeményezések, akciók fontosságát. A tavalyi pályázat legszebb darabjait kiállították a Győri Árkád Üzletközpontban, ahol többek között 500 tölgycsemetét és egy mázsa makkot osztottak szét a látogatók között, azzal, hogy a kikelt csemetét majd nevezzék be egy szépségversenybe. Most éppen erre várják a nevezőket.
A nagy szabású Föld Nap-i programban együttműködőként részt vett a NymE Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézete – Kövecsesné dr. Gősi Viktória, mb. intézetigazgató és Lampert Bálint, Erdei Iskolai Oktatóközpont programvezető –, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület, valamint Gőgös Zsuzsanna zoológus „Állati Jó Bemutató” című állat-showjával.
Az elemózsiával fölszerelkezett csapatok elindultak az „állomáshelyekre”, kinek-kinek mi jutott előszörre. Voltak, akik az erdőbe indultak vadetetőt, csapdát, sózót és dagonyát nézni, mások lovas kocsin tettek túrát és meglátogatták a vaddisznós kertet. Ahol, sajna egyetlen árva malacot sem láthattak, hisz’ bármennyire is kíváncsi jószág a vaddisznó, azt azért nem várhatjuk, hogy félezer gyerek folyamatos zsivajgása se riassza el a mohó erdőlakót. Így látványnak maradtak csupán a nyomaik.
A szakértő vezetők – Kálmán Szilárd. Szukhentrunk Imre, Sipőcz Ádám és Takács Gyula kerületvezető vadászok – elmagyarázták, hogy mi célt is szolgál a dagonya a vad mindennapi egészségügyi ellátásában, miért kell a vadetetőknél a kiscsoportosok számára külön vájut rendszeresíteni, és hogy’ biztosítják a sózók a fontos ásványi anyagokat az állatok számára. Az osztályozó csapdarendszer talányát is sikerült némileg tisztázni, legalábbis annyiban, hogy saját kézzel-lábbal kellett átkelniük a számos létrás akadályon.
Búcsúzóul vethettek egy pillantást a hűtőkonténer belsejébe is, amelyben épp’ két elejtett süldő és egy szarvas aludta örök álmát.
A Reflexesek – Lajtmann József elnök és Nagy Péter – az energiafelhasználás és káros anyag kibocsátás rejtelmeibe igyekeztek bevezetni az ifjúságot, bár komoly konkurenciát jelentettek számukra a közelben legelésző lovak.
Ha már szóba került, ejtsünk néhány szót a „lovakrul”, azokról, amelyek az istállóban unatkoztak éppen. A lovaglás kellékeiről, a ló alkalmazásáról tartott röpelőadást Szabó Szabolcs főlovászmester, aki elmagyarázta és vissza is kérdezte a nyereg alkotórészeit. A lovak időnként nagy röhögéssel nyugtázták a hallottakat, de lovaglásra végül is nem került sor. Az istálló egyik sarki lakosztályában, pedig igazi fekete bárányt láthattak a gyerekek, de az sem volt rakoncátlanabb, mint fehér barika társai.
A szomszédban szabadtéri társasjáték zajlott környezetvédelmi témában, nem messze pedig milliomos játékban vehettek részt, amelyben például ki kellett találni, hogy a nevezetes len mely hegységről kapta a nevét.
A bemutatóteremben Somos András vadászati főellenőr segítségével trófeák és kitömött állat preparátumok izgatták föl a kedélyeket, mielőtt az ebéd következett volna.
Az élőállatok közül a legnagyobb sikert kétségtelenül az a bemutató aratta, ahol a kisegértől a patkányon és görényen át a borzig és a rókáig szelíd vadállatok voltak a főszereplők. A gyerekek megtanulhatták, hogy miért nagy és sötét az éjjel járó állatok szeme, milyen ravasz és óvatos jószág a patkány, s milyen gumitestű a vadászó görény. De láthattak afrikai sünt, és szaltózó pumit is a nézők.
A jól megérdemelt gulyás elfogyasztása után folytatódtak a programok, s közben minden csapatról készült emlékként egy-egy csoportkép.
Biztos, hogy tele élményekkel tértek haza a Göbös-majorból azok a szerencsések, akik részt vettek az egész napos bemutatón.
És az sem elhanyagolható, hogy mindezt a sok látnivalót az erdészbácsik (Iványi Ákos sajtóreferens, Kóródi Sándor erdészeti igazgató és Horváth Zsolt) hozták össze számukra. Minden bizonnyal örömmel jönnek legközelebb is, például egy erdei iskolai foglalkozásra. (z)