ForestPress fotók
2012. május 9. – Valkó - Lezárult egy újabb nagyszabású természetvédelmi fejlesztési program a Pilisi Parkerdő területén A Pilisi Parkerdő Zrt Valkói Erdészete patinás épületének udvarán tartott záróünnepség a terepi bejárással folytatódott.
Lomniczi Gergely szóvivő elmondta, hogy a pályázat a társaság nyolc erdészete több mint kétszáz erdőrészletét érinti, mintegy harminc községhatárban. A súlypont Isaszeg-Valkó térségére esik.
A vácszentlászlói községhatárban elterülő erdőrészletben Csór Attila műszaki vezető ismertette a Vácszentlászló 42B erdőrészlet történetét, megmutatva a korábbi állomány meghagyott foltját.
A valamikori akácos kultúrerdő helyére „varázsoltak” egy őshonos fafajokból álló erdősítést.
A fakitermelést meglehetősen pontosan kellett elvégezni, tuskókiemelővel távolították el az akáctuskókat, gyökérfésüléssel egybekötve. Ezt követte a szántás, talajelőkészítés, majd az ültetés. A folyamatot kísérte egy szelektív akácvegyszerezés is, amelynek ellenére itt-ott látható az akác fölverődése. A harc hosszú lesz – állapította meg a műszaki vezető, - hisz tízéves átalakított állományaikban is föl-följön az akác.
A természetet utánozva ültettek gyorsan növő szürkenyarat, cseresznyét, a záródás mihamarabb elérése érdekében.
A végleges társulást a következő vágásforduló utáni állományban kívánják elérni. A főfafajok a kocsányos-, a kocsánytalantölgy és a cser, valamint a hárs.
A szakember elmondta, hogy ha nem léptek volna föl határozottan az akáccal szemben, akkor ma már kétméteres akácújulatot láthatnánk itt.
Az érintetlenül hagyott korábbi erdőfolt azért is maradhatott úgy, mert a műemlék-felügyelőség nem engedélyezett ott további munkálatokat. Ennek oka a következő: A régi állomány és az új erdősítés között egy érdekes kultúrtörténeti terepalakulatra hívta föl a figyelmet Csór Attila, a honfoglalás előtti, római időkből eredeztethető Csörsz-árokra. Ez a műszaki létesítmény Kelet-Magyarország több pontján is föllelhető, s a funkciójához számos legenda is kötődik.
Lomniczi Gergely szóvivő hozzátette, hogy ez még nem befejezett erdősítés, bár a pályázat már lezárult, az erdészetnek még évekig sok munkája lesz a területen. A szomszédos erdőrészletek is hasonlóak, és azok is átalakításra várnak, tehát sok-sok hektárnyi erdő ad hasonló munkát a jövőben is. A továbbiak már a társaság saját erőből végzett munkálatai lesznek, és jó évtized múltán a kerítések lebontásával fejeződhet be.
A WWF képviseletében Gálhidy László erdészeti programvezető elmondta, hogy, szervezete azért állt e kezdeményezés mellé, mert Magyarországon az erdőterület közel felén idegenhonos fafajok tenyésznek. Hozzátette, nem véletlenül telepítették ezeket a fafajokat, adott esetben még természetvédelmi funkciók miatt is, hisz meg kellett kötni a futóhomokot, újból zölddé tenni a tájat. Napjainkban azonban érdemes ezeket az állományokat újból őshonos fafajú erdőkké alakítani.
A védett területeket is kezelő állami erdőgazdaságok feladata nem csupán a faanyagtermelés, hanem a természetvédelem is. Mivel az ilyen szerkezetátalakítás nagyon költséges folyamat, örültek a pályázati lehetőségnek és örömmel támogatták – fejezte be a szakértő.
A ForestPress kérdésére, hogy lehet-e a Csörsz-árok turisztikai vonzerő a későbbiekben, Csór Attila elmondta, hogy a tervekben ilyen cél nem szerepelt. Az esetleges munkálatok költségei messze meghaladnák egy ilyen pályázat kereteit, és az eredmények nem garantálhatóak. Az árokrendszer Nyíregyházától a Dunáig terjed, tehát meghaladja a társaság és az érintett önkormányzat kompetenciáját is.
Zambó Péter vezérigazgató hozzátette: a társaság sokkal többet szeretne e téren megvalósítani, ám a közjóléti támogatások megszűnése miatt a lehetőségei korlátozottak. Fontos dolog a Csörsz-árok megkutatása, ebben együttműködnek a műemlékes szakemberekkel, régészekkel. A Duna másik oldalán a társaság komoly pénzeket fordít többek között a Visegrádi fellegvár, a Budaszentlőrinci és a Szentléleki pálos kolostor, a Pilisszentkereszti ciszter kolostor fenntartására. - Ezen túl is tudjuk, hogy a Pilisben számos feltáratlan Árpád-kori emlék lapul a föld alatt. Reméljük, hogy eljön majd az idő, amikor feltárhatók lesznek, de addig is az a feladatunk, hogy konzerváljuk és megőrizzük ezeket – tájékoztatott a szakember.
Perna Pál, a 16 éve alakult, ma már 44 településén 146 taggal rendelkező Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület elnöke hozzáfűzte, a kirándulók nem tudják jól használni az erdőt, mert nincsenek felkészítve erre. Örömmel vette a meghívást, és külön meglepetés volt neki is a Csörsz-árok, amiről eddig nem tudott, pedig több mint négy évtizede él itt. Elmondta, hogy a turisták számára megközelíthetővé kellene tenni, hisz’ a térségbe sok látogató érkezik a Gödöllői Királyi Kastély miatt.
Zambó Péter megjegyezte, hogy szívesen együttműködnek a civil szervezetekkel, hisz’ nem elzárni akarják az erdőt, hanem ellenkezőleg, azt szeretnék elérni, hogy megismerje a lakosság az erdészek munkáját.
E mellett igyekeznek az erdőben való mozgás szabályait is megismertetni az erdőjárókkal.
Ennek érdekében létre kell hozni a kiránduló központokat, amilyet Mogyoróhegyen alakítottak ki, s a következőkben a Hármashatár-hegyen és Budakeszi Vadaspark körül.
Magyar Ferenc Valkói Erdészetvezető elmondta, Valkón és Isaszegen is kialakítottak a turisták fogadására alkalmas tereket. Az országút melletti Erzsébet-pihenő faháza pedig a túrázók rendelkezésére áll.
Hatvani Miklós Isaszeg polgármester szerint is fontos lenne a Csörsz-árok feltárása, de az országos léptékű fejlesztést igényelne. Fölhívta a figyelmet a Mária-út kiépítésére Isaszeg és Máriabesnyő-Gödöllő között. Ezt a munkálatot az önkormányzatok, a Pilisi Parkerdő Zrt és civil szervezetek közösen végezték. (Z.)