Fenyőpusztulás a Dél-Mátrában (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
2012. június 13. - Amint arról már korábban is beszámoltunk, 2012 kora tavaszán a fenyő félék (elsősorban a Pinus félék, azokon belül is elsősorban a feketefenyő) tömeges pusztulását figyeltük meg a Dél-Mátra állami erdeit kezelő Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél. Mára már az is egyértelmű, hogy az év első öt hónapjának csapadékszegény időjárása tovább fokozta a pusztulást.
Ezért a kár mértékének megállapítására, a folyamatok állandó figyelemmel kísérésére, és az esetleges másodlagos károsítók megjelenésének kontrollja érdekében egy munkacsoport alakult az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya és a fent említett erdészet szakembereinek részvételével.
Az első terepi vizsgálatok törekedtek egy relatíve pontos kármérték megállapítására. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy a feketefenyők mintegy harmada elpusztult illetve a lombkoronája súlyosan károsodott. Ezen felül további egyharmadnál figyelhető meg részleges korona száradás (50 százaléknál kisebb kár). Szerencsére az erdeifenyőnél nem ennyire súlyos a helyzet.
A felvételezés során tapasztaltuk egyéb fafajok, mint például kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, stb. száradásos károsodását is, bár általában némileg kisebb mértékben, mint a fenyők esetében. Még a szakembereket is meglepheti, hogy miért éppen az egyébként szárazságtűrőnek tartott feketefenyő esetében jelentkezett a legerőteljesebb pusztulás. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a fenyők késő ősszel, illetve enyhe teleken is asszimilálhatnak, aminek révén az extrém őszi, illetve téli csapadékhiányra érzékenyebben reagálnak, mint az ilyenkor nyugalomban lévő lombos fák.
Az eddigi vizsgálatok gomba- illetve rovarkárosító jelenlétét nem mutatták ki, esetleges későbbi megjelenésük esélyét jelentősen csökkentheti a károsodott faanyag mielőbbi eltávolítása a területről.
A munkacsoport a monitoring vizsgálatot mindaddig végzi, amíg azt a felek szükségesnek tartják.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.