ForestPress fotók
2012. október 7. – Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya kétnapos kihelyezett szakosztály alkalma a VADEX-nél
2012. október 3-án Majoros Gábor vezérigazgató-helyettes fogadta a szakosztály tagjait és az újságírókat a Soponyai Vadászháznál.
Az egykori királyi vadászterületek mai „örököseinek” erdőből nem sok, a Sárrét területén viszont vadvízből több jutott. Többek között ez utóbbi predesztinálta a gazdaságot a vadászat előtérbe helyezésére. Már a rendszerváltozás előtt a politikai felső vezetés egyik kiemelt vadászterülete volt – többek között – Soponya.
A vezérigazgató-helyettes – a társaság történetét és gazdálkodását bemutató – előadásából megtudhattuk, hogy a gazdaság „nevezéktana” jól mutatja a lezajlott átszervezéseket és változásokat.
A gazdaság központja Székesfehérváron székel, s a cég mintegy 19 ezer hektáron folytat erdőgazdálkodást. A fő tevékenységét jelentő vadgazdálkodás 10 ezer hektárral nagyobb területet fog át. A csekély és rendkívül széttagolt erdőterület, valamint a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok nem kecsegtetnek nagy árbevétellel, ezért a gazdaság vezetői az évezred elején választás elé kerültek, vagy bezárják a boltot, vagy kemény beavatkozással racionalizálják a céget. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a hangsúlyt a vadgazdálkodásra és a vadhúsfeldolgozásra továbbá ennek exportjára helyezték.
Ennek megfelelően a 2011. évben az árbevétel arányai így alakultak: vadhúsfeldolgozás 36 százalék, erdőgazdálkodás 13 százalék, Balinkai Fűrészüzem 10 százalék, Mezőfalvi Fűrészüzem százalék, vadgazdálkodás 9 százalék, parképítés 9 százalék, egyéb kereskedelmi tevékenység 18 százalék. Ezek a tevékenységek tavaly 3690 millió forint árbevételt eredményeztek. Ez 188 millió forint üzemi eredményt és 12 millió forint adózott nyereséget jelentett.
Ám a korábbi évek kedvezőtlen eseményei miatt 600 millió forintnyi hitelállományt tol maga előtt a cég. A társaság eredményességét nagyban befolyásolja, hogy a milliárdos nagyságrendű exportbevétel – a vadászidény sajátosságaiból adódóan – az év utolsó harmadára esik, és ezzel szemben a felvásárolt vadhúsért már korábban kell fizetniük, s a feldolgozó kapacitást is üzemben kell tartaniuk. Ezt még tetézheti az esetleges árfolyamveszteség, valamint a kamatteher is.
A lőtt vadat mintegy 110 felvásárlóhelyről szerzik be.
A társaság vadászati tevékenysége elsősorban a vadaskertekben zajlik. Ez részben a területi adottságok következménye. Vadaskertjeik területe mintegy 6000 hektár, melyek elsősorban disznóskertek.
A parképítési tevékenység az M7-es autópálya építésekor érte el csúcspontját, ahol az erdőművelésben szakképzett munkaerőt jól tudták foglalkoztatni. Ma is büszkék az általuk kivitelezett európai szintű létesítményekre. (Sajnálatos, hogy ezt egyetlen tájékoztató tábla sem közli az arra járó sok ezer átutazóval – a szerk.)
A fűrészüzemeik speciális fa csomagolóanyagot állítanak elő. A korábbi műszaki vezetők ráéreztek, hogy a nehézipari környezetben különleges igényekkel találják szemben magukat, amelyeket egyedi kivitelezéssel kell megoldaniuk – és jó áron értékesíteniük. Ők nem MÁV ipari raklapot gyártanak, hanem a különleges és egyedi gépek és berendezések rendkívül változatos méretű és minőségű csomagoló (biztosító, kitámasztó) faanyagát szállítják. Ezek gyártása óriási rugalmasságot és szállítási pontosságot igényel. A megrendeléseik többsége úgynevezett just in time, azaz add uram Isten, de rögtön. A gyártmányaik többsége lágylombos (nyár) faanyagból készül. A konkurenciával viszont kemény árversenyben vannak. A faanyagszükségletüknek csak egy töredékét tudják saját erdeikből biztosítani, ennek kétszeresét vásárolniuk kell.
Az egyéb kereskedelmi tevékenységük közé tartozik többek között a műszaki üzemük termelése, a halásztavaik bérbeadása, a vadászházak turisztikai hasznosítása, valamint a Stihl-gyártmányok forgalmazása. (Hat Stihl szakáruházat üzemeltetnek, ők szállítják az összes erdőgazdaságnak a motorfűrészt és a fűkaszát.) A VADEX látja el az erdőgazdaságokat a fonott vadkerítéssel is.
A fafeldolgozás 11.773 m3-t faanyagot eredményezett. Mindez az 50 százaléknyi gazdasági erdőterületről került ki, ahol a fafajmegoszlás az alábbi: akác 22,8 százalék, tölgy 19,6 százalék, cser 18,9 százalék és fenyő 12,3 százalék. Kezelnek még 17 százaléknyi véderdőt és 16 százaléknyi védett erdőt is. Továbbá kezelik a 15 százalékot kitevő vadaskerti erdőket és a 2 százaléknyi közjóléti erdőt is.
A vadfeldolgozásban 2004 volt a kritikus év, amikor a madár-influenza pánik miatt szinte egyik napról a másikra eladhatatlanná vált a feldolgozott vadmadár. Emiatt a saját tulajdonú soponyai vadfeldolgozó üzemben a fácán-gépsort és üzemrészt le kellett állítaniuk. Az üzemrész jelenleg is áll, a szakemberek a piaci fagy felengedésében bíznak.
A világban kialakult gazdasági válság a vadhús export területén is éreztette hatását, már 2008-ban értékesítési gondjaik adódtak: 40 százalékkal csökkent a kereslet, mindez 30 százalékos áreséssel tetézve.
A társaság ennek ellenére úgy döntött, hogy előre menekül, új feldolgozósort építettek, és megháromszorozták az átbocsátási kapacitást. Ezen túl némi létszámcsökkentést is végrehajtottak.
A „szőrben-bőrben” felvásárolt vadhús kihozatali aránya viszonylag alacsony, mintegy 50 százalék. Az 1500 tonna felvásárolt vadhúsból 683 tonna feldolgozott és értékesített hús a végtermék. (z.)