ForestPress fotók
2012. október 27. – Bakonyerdő Zrt a megye egyik zászlóshajója - Gyártósorokat adtak át a Bakonyerdő Zrt Franciavágási Fűrészüzemében
2012. október 26-án átadták a fűrészüzem svédpadló alapanyag-gyártósorát és a biobrikett gyártósort. Ezzel remélhetően végleg lezárult az az időszak, amikor megkérdőjelezték a Franciavágási Fűrészüzem létjogosultságát. Az erdőipar akkor tud a lehető legnagyobb nyereséget felmutatni, ha minél magasabb feldolgozottságú terméket bocsát ki.
Ezt a közgazdasági axiómát követte a Bakonyerdő Zrt, amikor a fűrészüzem fejlesztéséről döntött.
Az avatási ünnepségen Varga László vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket.
Elöljáróban elmondta, egy újabb gyárkorszerűsítésen vannak túl: korszerű fűrészáru gyártósort és brikettáló berendezést építettek. A fűrészüzem idei fejlesztéseivel a termelési technológia korszerűsítése révén a rendelkezésre álló alapanyagból magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását és a költségek csökkentését egyaránt megcélozták.
Hangsúlyozta, hogy az elsődleges faipar, vagyis a fűrészipar, a fagazdaságnak a válság által leginkább sújtott területe. A fűrészáru gyártása alacsony nyereségtartalmú, sőt a bükk fűrészáruk esetén olykor még veszteséget is eredményező tevékenység, mert a felhasználó iparágak (pl. bútorgyárak) piaci visszaszorulása miatt a termékértékesítés még nyomott árakon is rendkívül nehéz feladat.
Emlékeztetett, hogy a jövedelmezőségi problémák régebben fejfájást okoztak a gyár- és cégvezetésnek, és korábban már az üzem bezárása is többször szóba került.
Kiemelte, egy magasabb készültségi fokú, a piacon a fűrészporhoz képest magasabb áron értékesíthető termékkel, a biobrikettel bővítették a gyár termékkörét.
A technológiai folyamat fontos tényezője, a jó minőségű fűrészáru-előállítás alapkövetelménye a nagyfokú méretpontosság, és kiváló minőség. A pontos méretek biztosítása érdekében optimalizáló berendezéseket vásároltak, amelyek precíziós pontosságban képesek a gyártási folyamatban a méret beállítására és tartására. Ezáltal különleges igényeket is ki tudnak elégíteni, továbbá emelkedik a feldolgozott fűrészrönkből előállított fűrészáruk kihozatala.
A beruházások megvalósítása 265 millió Ft-ba került a Bakonyerdő Zrt. számára. Bankhitelt nem vettek igénybe, de az Új Széchényi terv támogatási rendszere útján 118 millió Ft összegű támogatást nyertek el.
Szavait azzal zárta, hogy Üdv az erdésznek! és nagyon sok támogatást a faiparnak, amelytől mindannyian azt várjuk, hogy a hazánk erdeiből kitermelt, értékes fűrészipari alapanyag itthon, magyar dolgozók munkájaként kerüljön feldolgozásra!
A vezérigazgatót követően Vörös Tibor, Ugod község polgármestere lépett a mikrofonhoz. Köszönetet mondott a társaság vezetőinek, hogy ebben a válságos időszakban munkahelyteremtő beruházást valósítottak meg. Polgármesterként tudja, hogy csak akkor van élet a faluban, akkor kell óvoda és iskola, ha munkahely is van. Felidézte azt a korábbi időszakot, amikor pletykák keringtek Franciavágás leépítéséről. Az, száz család sorsát pecsételte volna meg. Hál’ Istennek ez már a múlt – fogalmazott a faluvezető. Reményét fejezte ki, hogy a falvak nem fognak elcsendesülni, hanem a Bakonyerdőhöz hasonlóan mások is munkahelyeket teremtenek a községekben.
Kovács Zoltán, Veszprém megye kormánymegbízottja is szívén viselte Franciavágás ügyét, s a vezérigazgató kinevezésekor egyik első kérdése erre vonatkozott. Emlékeztetett, akkoriban még nem volt eldöntött az üzem sorsa. A szónok leszögezte, a Bakonyerdő a német válságkezelő modellt választotta, előre menekül, bővíti a termelését. Kiemelte, hogy 110 dolgozó munkahelyéről van szó. A megyei vezető a Bakonyerdő Zrt-t az erdészeti, ipari és szolgáltató tevékenysége alapján a megye egyik zászlóshajójának nevezte.
Szőlősi Jánosné, az MFB Kockázatkezelési Főigazgatóság ügyvezető igazgatója, a társaság felügyelőbizottságának tagja is emlékeztetett a Bakonyerdő korábbi fejlesztéseire, beruházásaira. A társaság eredményességét két számadattal érzékeltette: míg 2009-ben 25 millió forint volt a társaság adózott nyeresége, addig ez 2010-ben 166 millióra növekedett és 2011-ben pedig már elérte a 259 millió Ft-ot. Kiemelte, hogy a társaságnak a fejlesztésekhez nem kellett bankhitelt igénybe vennie, viszont sikerrel pályázott az Új Széchenyi terv támogatására. Hangsúlyozta, hogy ritka kivételként, tartották a tervbéli költségeket, és még megtakarítást is elértek.
Ezután az Ugodi Általános Iskola kisdiákjai szavalatai és néptánca következett.
Az ünnepi beszédek sorát Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntője zárta. Szavait az egyház, a Biblia és a munka kapcsolatával kezdte. Hangsúlyozta, hogy a kereszténységben az élet és a vallás összetartozik, akárcsak az élet és a munka. A Szentírás elején olvasható, Isten azt mondja az első emberpárnak, hogy művelje meg a földet. Majd Szent Pál a thesszalonikiakhoz írt második levelét idézte: aki nem dolgozik, ne is egyék! Figyelmeztetett, hogy ma is vannak köztünk olyanok, akik haszontalansággal töltik napjaikat, ahelyett, hogy dolgoznának. Emlékeztetett, hogy maga Jézus is munkás ember volt, méghozzá fával dolgozott. Alapvető feltétel a becsületes, tisztességes munka ahhoz, hogy valaki Istennek tetsző személynek gondolhassa magát. Persze ez önmagában még kevés, hisz’ a hangyák és a méhek is nagyon szorgalmasan „dolgoznak”. A vallás, a hit nélkül az ember élete nem lehet teljes, s ennek segítségével pedig fölül tudja múlni önmagát. Váci Mihály Valami nincs sehol című versével illusztrálta a hit hiányát, majd Kosztolányi Dezsőt és József Attilát idézte.
Végezetül az érsek kijelentette, hogy csodálatos munka az Istentől teremtett fával dolgozni.
Az ünnepséget követően Varga László vezérigazgató, Szőlősi Jánosné az MFB ügyvezető igazgatója és Kovács Zoltán kormánymegbízott átvágták az új üzemcsarnok előtt kifeszített nemzeti színű szalagot és fölavatták a létesítményt.
Márfi Gyula veszprémi érsek az avatás után megszentelte az újonnan átadott létesítményt.
A vendégeknek a vezérigazgató mutatta be a technológia folyamatot és magyarázta el az új berendezés működését. (zé)
