2015. március 1. – Az OEE Szeniorok Tanácsa, valamint az Erdőrendezési Szakosztály közös alkalma
A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság székházában tartotta 2015. február 26-ikán soros összejövetelét a Szeniorok Tanácsa együtt az Erdőrendezési Szakosztállyal. Az alkalom kiemelkedő eseménye Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár vendégföllépése volt.
Az államtitkár mondandóját három téma köré csoportosította: Az erdészeti ágazat felsőszintű irányítása; Az erdészeti stratégiaalkotás; valamint Az ágazati jogszabályok módosítása.
Elöljáróban ismertette a tavaly fölállt, elnevezésében is új minisztérium – a szakmát érintő – szervezeti fölépítését.
A szakmai főosztályt, az Erdészeti és Vadgazdálkodási főosztályt Szabó Ferenc vezeti.
A szűken vett szakmai szervezeti egységeken túl ide tartozik még a Nemzeti Földalap és a Horgászati és Halászati Főosztály.
Ezt követően az egyes szervezeti egységek felügyeleti területeit, feladatait ismertette Ugron Ákos Gábor.
Az Állami Erdőgazdálkodási Osztályt Dalvári Vince vezeti.
A 22 állami erdészeti társaság tulajdonosi jogait a Magyar Állam nevében a Földművelésügyi Miniszter gyakorolja.
Az osztály feladata többek között, hogy a társaságok jogi és gazdálkodási működését támogassa és felügyelje, az erdőtörvényben is megfogalmazott elvárások (természetvédelem, erdő- és vadgazdálkodás, közjólét) teljesítése érdekében.
Feladata a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás elősegítése, ellenőrzése, a társadalom felé pedig nyitottabb, szakmailag jobban felügyelt erdőgazdasági rendszer kialakítása és működtetése (egyebekben az erdei iskolák, játszóterek, vadaskertek).
A fentieken túl a közjóléti tevékenységek bővítése, kiemelten a turisztikai beruházások megvalósításával (erdei kisvasút, turistaházak, kilátók).
A kormány elhatározásának megfelelően a meglévő, erdőgazdasági tulajdonban lévő állami vadhúsfeldolgozás fejlesztése, valamint az erdei melléktermékek körének bővítése, elterjesztése a lakosság széles köreiben (például az Erdei Delikátesz hálózat kiépítésével).
Jó hír a hazai fafeldolgozás támogatása (külföldi export helyett a hazai alapanyag ellátás biztosítása). Mindezt átgondoltan, nem elhamarkodottan, hanem megalapozottan – hangsúlyozta az államtitkár.
Az állami erdészeti társaságokról összességükben elmondta, hogy a 22 gazdaság önálló jogi személyként működik, 100 százalékban állami tulajdonban vannak.
A társaságok alaptevékenysége az erdő- és vadgazdálkodás, közelebbről a jogszabályi és társadalmi elvárásoknak is egyaránt megfelelő természetközeli erdőgazdálkodás.
A társaságok által kezelt összes erdőterület 1,06 millió hektár, amely Magyarország erdeinek 51,2 százaléka.
A társaságok jelenleg 5700 fő munkavállalót foglalkoztatnak, a vállalkozási tevékenység során alkalmazottakkal együtt mintegy 40 ezer fő dolgozik a gazdaságok kereteiben. Rajtuk kívül jelentős a közfoglalkoztatottak száma is (mintegy 6300 fő).
Több társaságnál is folyik fafeldolgozás (fűrészüzem, raklapgyártás stb.) és értékesítés. Két cég parkettagyártással is foglalkozik.
Az Erdészeti Igazgatási Osztályt dr. Mózes Csaba irányítja.
Feladata a tartamos, fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység szakmai
irányítása, szabályozása és az erdészeti hatóság felügyelete.
Az osztály munkakörébe tartozik az erdészeti politika, az erdőtörvény és más, az erdőket, az erdők védelmét, az erdőgazdálkodást érintő jogszabályok kidolgozása, folyamatos aktualizálása, végrehajtása, valamint véleményezése.
Az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározása és a Nemzeti Erdőprogram, valamint az új ciklus programjának kidolgozása is az osztály feladata.
A Vidékfejlesztési Program új ciklusából adódó feladatok, a támogatási rendszer kialakítása (szabályozás ösztönzéssel), az erdőfelújítás és erdőtelepítési támogatás kifuttatása, valamint az erdészeti közcélú feladatok kimunkálása is ide tartozik.
Az erdészeti kutatási feladatok koordinálása is az osztályra hárul, valamint a konzultáció az erdészeti kutatás és a szakoktatás területén működő intézményekkel.
A környezet- és természetvédelem összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodással, szintén ennek a szervezeti egységnek a feladata.
A magánerdő gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok ellátása, az erdőgazdálkodói és a magánerdő-tulajdonosi réteg szakmai tájékoztatása, támogatása szintén itt történik.
Nemzetközi tevékenység területén feladatát képezi a magyar erdőgazdálkodás érdekeinek nemzetközi képviselete, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint a nemzetközi kapcsolatokból, megállapodásokból adódó feladatok teljesítése.
Erre vonatkozóan Ugron Ákos megállapította, hogy a nagyon eltérő körülmények, élőhelyek és érdekek miatt nagyon nehezen megy az erdőkre vonatkozó európai erdészeti politikai megállapodás kidolgozása.
Az államtitkár kiemelte, hogy az erdőtörvény módosításának egyik legfőbb indoka a magánerdő-gazdálkodók segítése, hogy érje meg erdőt telepíteni, és azt a továbbiakban gondozni. Csökkenteni kell a mezőgazdasághoz képest különösen nagy adminisztratív terheket.
A Vadgazdálkodási Osztályt Bajdik Péter vezeti.
Feladata a vadgazdálkodási irányelvek kidolgozása, az ágazatot érintő jogszabályok kidolgozása, folyamatos aktualizálása, végrehajtása, véleményezése, a vadászati hatóság felügyelete.
A stratégiaalkotás, a vadászható állatfajok körének meghatározása, a kapcsolattartás az ágazati szereplőkkel (gazdálkodók, érdekképviseletek, tudományos műhelyek).
Feladatát képezi a 22 állami erdőgazdaság 1 millió hektárnyi vadászterületének felügyelete (visszarendeződés a korábbi felügyeleti struktúrába).
Közreműködik a védett természeti területeken található 24 nemzeti parki igazgatóság vadászterületei felügyeletét ellátó főosztály munkájában.
Az osztály működteti az Országos Vadászati Adattárat és az Országos Vadászati Tanácsot.
További feladata a nemzetközi kapcsolattartás (EU Biz., FACE, CIC), valamint egyéb nemzetközi egyezmények vadászati vonatkozásainak figyelemmel kísérése.
A faipart illetően az államtitkárság/főosztály egyik fontos feladata a kormányzati felelősségi területek tisztázása.
(Ismeretes, hogy a 90’-es években, az akkori agrárminisztériumban még működött Faipari Főosztály.)
A magyar erdőkben kitermelt faanyag feldolgozása hol történjen?
Hazai feldolgozással, az állami erdőgazdasági társaságok saját fafeldolgozó üzemeiben lehetőleg.
Értékesítési protokollt kell kidolgozni.
Elemezni kell az állami tulajdonú fafeldolgozás nyereségszintjét, törekedni kell a hatékonyság növelésére.
A nyereséges működési területeken meg kell vizsgálni az elsődleges faipar fejlesztési lehetőségeit, a veszteséges tevékenységeket pedig meg kell szüntetni.
Erdészeti kutatás terén tisztázni kell a NAIK ERTI jövőbeni céljait.
Ezek között a klímaváltozás várható káros hatásaira való felkészülés kidolgozását, a termőhely-változás, a célállomány megválasztása, a döntéstámogató rendszer megvalósítását.
Megoldást kell találni a rendezetlen (tulajdon) viszonyú magánerdő területek működtetésére.
A hátralékos erdősítések befejezésének megoldását meg kell találni.
Az illegális fakitermelés megállítására javaslatokat kell tenni.
A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban is van lehetőség a kutatási programok támogatására.
Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek
kísérleti fejlesztései (EIP) többek között a fenntartható erdőgazdálkodási célokat szolgáló új típusú feltáró hálózatok kialakítására, a spontán erdősüléssel érintett területek erdővé alakítására, az innovatív agrár-erdészeti rendszerek létrehozására.
Fontos terület az aszálykárok megelőzését szolgáló vízvisszatartási és
vízkormányzási vagy vízpótlási megoldások kidolgozása, és a klímaellenállás segítése.
Lényeges a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodási módokra való
áttérés ösztönzése, és a még mindig gazdálkodó nélküli erdőterületek erdőgazdálkodásba vonása.
Az erdészeti szaporítóanyag ellátás területe
Elkezdődtek az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet módosításával kapcsolatos egyeztetések a NÉBIH, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, az FM Mezőgazdasági Főosztálya és az FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály részvételével.
A módosítások célja elsősorban a termelési és a kereskedelmi rendszerben fellelhető hiányosságok megszüntetése.
Az erdészeti politika és stratégia kérdései
A biológiai sokféleség védelme a természetközeli erdőgazdálkodás, a
folyamatos erdőborítás előtérbe helyezésével.
A fenntartható erdőgazdálkodás garanciája napjainkban is az állami erdőtervezés.
A klímaváltozás hatásainak csökkentése a faállománnyal borított területek növelésével (erdőtelepítés, fásítás) vagyis nem csökkenhet az erdőterület.
Faállományok szénmegkötő képességének fokozásával, vagyis nem csökkenhet a kitermelhető faanyag mennyisége.
A nem anyagi jellegű szolgáltatásokat nyújtó erdő-szolgáltatások további bővítése.
A Nemzeti Erdőprogram 2006-2015 közötti időszakra szóló megállapodása (1110/2004. X.27. sz. korm. hat.) idén lejár.
A Nemzeti Erdőprogram meghatározása: országos közmegegyezéssel, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként a szakmapolitikákat integráló, középtávú (2006-2015) programként fogadták el.
Feladat a nemzeti erdőprogram első ciklusának értékelése, valamint az újabb ciklus célkitűzéseinek meghatározása folyamatban van.
A Nemzeti Erdőtelepítési Programról
Ez egy hosszú távú, mintegy 35-50 éves program.
Következetes megvalósításával az ország erdősültségének jelenleg
optimálisnak tartott 27 százalékra történő növelése érhető el.
Az előzmények:
Az 1991-től 2000-ig terjedő tíz éves erdőtelepítési ciklus során a kormányhatározatok összesen 150 ezer hektár új erdő létrehozását
irányozták elő, amelyből 66 ezer hektár új erdő telepítése valósult meg.
2001-től 2006-ig a szakminisztérium 90 ezer hektár új erdő telepítését
tervezte, amiből 69 213 hektár erdő telepítése valósult meg.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv "Mezőgazdasági területek
erdősítése" intézkedés keretében 21.657 hektár erdőtelepítési első kivitel
valósult meg.
Az erdőtelepítések legnagyobb része a mezőgazdasági művelés számára
kevésbé alkalmas gyenge szántókon, legelőkön létesült, így a mezőgazdaság szerkezet-átalakításában is jelentős szerepet töltött be.
Az erdő és az erdőgazdálkodás a Nemzeti Vidékstratégiában
Az erdő szerepe a vidék életében: ősidők óta hasznosított természeti erőforrás, a vidéki környezet meghatározó eleme.
Az erdőgazdálkodás fontos szerepet tölthet be a továbbiakban is a vidéki életminőség javításában és a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében.
Az erdőgazdálkodás tehát továbbra is a többfunkciós agrárgazdaság egyik
pillére, például helyi energia és nyersanyagforrás.
Az államtitkár szólott az erdőtörvény felülvizsgálatának indítékairól, jelenlegi helyzetéről is.
Az erdőtörvény, valamint az erdőt érintő egyéb jogszabályok felülvizsgálata folyik.
A munkát átfogó, strukturális szemlélet jellemzi.
Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó természetvédelmi és vadgazdálkodási kérdések szabályozása is kíséri.
Cél: az erdőhöz, a vadhoz és a természet védelméhez kapcsolódó területeken újra egységes és harmonikus jogszabályi környezet kialakítása.
A realitás talaján álló, az erdő hármas funkcióját a messzemenőkig
szem előtt tartó erdőtörvény szülessen.
Az erdőtörvényhez kapcsolódó szakpolitikákat össze kell kötni a jogszabályi kapcsolódások, a vadgazdálkodási törvény és a természetvédelmi törvény révén.
Olyan törvényt kell alkotni, amely az állami és a magánszektornak egyaránt elfogadható, és magas színvonalú gazdálkodást támogató szabályozást eredményez.
A klímaváltozás és az erdő kapcsolatáról
Az erdők fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A mennyiségi védelem, az erdők éves növedékének minél nagyobb arányú kitermelését szem előtt kell tartani.
Az erdőtörvény, valamint az erdőt érintő egyéb jogszabályok felülvizsgálatakor tekintettel kell lenni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira az erdők felújítása és nevelése során.
Többek között az elegyes erdők létrehozásának támogatásával (megelőzés), a megfelelő fafaj- és szaporítóanyag választással, a nagy területű véghasználatok elkerülésével, újabb erdők fás területek létesítésével, továbbá egyéb zöldítési megoldásokkal.
A gyakorlat számos új kihívást állít, de régebbi megoldatlan gondok is vannak. Meg kell akadályozni a birtokszerkezet további romlását, sőt javítani kell rajta. Megfelelően szabályozni kell a tulajdonosi közösségek és a társult erdőgazdálkodók működését – fejezte be Ugron Ákos a tájékoztatóját.
A hozzászólók többek között megemlítették, hogy nehéz úgy törvényt alkotni, ha nincs kimunkálva a stratégia. Jó volna, ha a stratégiához a megfelelő eszközöket is kidolgoznák. Kiemelték, hogy a Nemzeti Erdőprogramnak és a Nemzeti Erdőtelepítési Programnak a mai napig nincs jogszabályi háttere, csupán egy félhivatalos „fehér könyvben” rögzített szöveganyag létezik.
Kifejtették, hogy a mezőgazdasági hozamaink az adottságainkhoz képest csak a lehetőségek felét érik el, holott a mezőgazdasági üzemek fejlesztése központi téma. A mezőgazdaság jövedelmezősége hullámzó. A hozzászóló szerint más földhasznosítási irányokra van szükség. Jelenleg 500-700 ezer hektáron veszteséges termelés folyik. Az 50-es években már elődeink is a szántóföldi fatermelést szorgalmazták. Napjainkban pedig az EU földalapú támogatása az erdőtelepítést lenullázta. Az iparifa ültetvényeknek nagy jövőjük van, hisz az ipari fa felhasználás több mint fele faültetvényekből származik, holott ez a világ erdőállományának csupán néhány százaléka. Nem feledhető, hogy a fahiány egyre sürgetőbb. Az USA-ban már áttértek a fából történő bioetanol előállításra.
Megfontolandó a mezőgazdasági művelésben maradó akáctermesztés földalapú támogatásban részesítése. A terület később erdővé átminősíthető lenne. Az akácexport jelenleg szinte kielégíthetetlen igényekkel szembesül. Az akác nemzetközi piaci ára rendkívül kifizetődővé teszi a termesztését. Rentábilisabb a búzánál, és elmarad az évenkénti talajbolygatás, nem beszélve a gázolajjal működő gépek kibocsátásának elmaradásáról.
A szakemberek elmondták, hogy nem csupán a magánszektorban, hanem az állami tulajdonú erdők nyilvántartásában is jelentős hiányosságok léteznek. Nincsenek megújítva a vagyonkezelői szerződések, és sok rendezetlen állami erdőterület is van. Nem történt meg a földvásárlások átvezetése a Nemzeti Földalapnál.
Az egyik hozzászóló szerint újra kell gondolni az alapfogalmakat. Ráadásul az erdészeti hatóságok vidéki igazgatóságainál, a kormányhivatalokon belül, az erdőtervezési osztályokat megszüntetik. (z)