2013. február 2. – Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért szakosztály évzáró alkalma
Úgy adódott, hogy az év vége egyik leghidegebb napjára esett a közjóléti szakosztály 2012. decemberi szakosztályülése. A helyszín az ELTE TTK Illés utcai Füvészkertje.
A kert Pollack-műemlék épületének tanácstermében Perjési Sándor erdész kolléga fogadta a csoportot, és tartott érdekes előadást a Füvészkert történetéről.
Elmondta, hogy az alapítás a gyógyítás, a gyógyszerészet fejlődésével függött össze. Európában, ahol orvostudományt oktattak, ott füvészkert is működött, mert ez volt a „gyógyszertár”.
A Nagyszombatban alapított egyetem Budára kerülve az 1770-es évek végén, a Vérmező helyén létesített botanikus kertet. Később József nádor vette meg az akkori tízhektáros területet, és az 1802-ben épített kastélyt az egyetemnek a dégi Festetics-családtól, amely vadászterületnek (!) használta.
A város kapuja akkoriban a mai Kálvin-térnél volt, s ez a terület vizenyős, a Duna által tavaszonként bejárt vidék volt. Egy páfrányfenyő és egy kései meggy még őrzi azokat az időket. A történelem viharai – a II. Világháború, 1956 – nem kímélték sem az épületet, sem a növényzetet.
A pálmaházat 1883-ban építették. A kert területét a klinikák bővülése jelentősen csökkentette, ma többek között az urológia tömbje fekszik az egykori füvészkerti territóriumon. Az eredeti tíz hektárból mára 3 hektárnyi maradt.
A Füvészkert jelenleg mintegy 750-800 fás- és több mint 7000 lágyszárú növénynek ad otthont.
1911-et követően, mint gyógyszeralapanyag előállító kert, elvesztette jelentőségét. A 20-as évektől kezdve az új igazgató, Tuzson János – az erdészkörökben is ismert – botanikus úgy döntött, hogy elsősorban az oktatás gyakorló terepe, értékmegőrző kert és ismeretterjesztő központ legyen.
Érdekességnek számít a kínai mamutfenyő és az Ausztráliából származó és csak az 1994-ben azonosított fenyőfaj (Wollemia fenyő), amelynek ma már csak mintegy száz példánya lelhető fel őshazájában.
Az onnan származó hajtást egy biológus vizsgálta néhány évtizeddel ezelőtt, de a növényhatározó alapján nem tudták azonosítani, mígnem az ausztráliai kőlenyomatok segítettek a meghatározásban.
A kertnek két „meleg” helye van, a pálmaház és a trópusi kert. Ezekben 26 C fok az átlaghőmérséklet.
Perjési Sándor hozzátette, 2009-ben a Füvészkert nyert egy EU-pályázaton mintegy 500 millió forintot. Ebből az összegből újították föl a pálmaházakat, a trópusi kertet, új sétautakat építettek.
Elmondta még, hogy a Füvészkert jelentős bevételre tesz szert dísznövények forgalmazásából is.
A Füvészkert 2005. szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusától pedig, mint Kulturális Örökség védelem alatt áll.
A téli álmát alvó kert és a pálmaházak bejárása után a tanácsteremben Horváth Anna Sarolta vadgazdamérnök vetített képes előadását hallhattuk a féléves grúziai ragadozómadár-megfigyelési tanulmányútjáról. Grúziában található az a hegyszoros, ahol ragadozók milliói repülnek át a déli félteke irányába. Az önkéntes munka célja egyrészt a világhírű vonulási helyen a madárszámlálás, másrészt a grúz fiatalok körében a madármegfigyelő munka meghonosítása és kiképzés, továbbá a természetvédelmi turizmus vérkeringésébe való bekapcsolás volt. Ismert, hogy Grúziában a madárbefogás legalább annyira elterjedt foglalatosság, mint Olaszországban. (Z.)
