ForestPress fotók
2013. április 14. - A Nyugat-magyarországi Egyetem új épületében 2013. április 9-én tartották a konferenciát, amelyen ismertették azt a kutatási programot, amelyet háromtagú konzorcium valósít meg
A NymE rektorát követően Rigó Csaba, a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kapott szót.
Egy Darwin-idézettel kezdte mondandóját, csodának nevezve a projektet is, mondván, ilyen sokat vállaló programmal még nem találkozott. Miért éppen Zala? - tette föl a kérdést. A klímaváltozáshoz értő szakemberek azt állítják – fogalmazott -, hogy ebben a folyamatban leginkább Zala megye lesz érintett. Ez nem jó hír. Különösen nem, a védelmi bizottság elnöki tisztét is betöltő kormánymegbízottnak. Ezt az események igazolni látszanak, hisz’ csak ebben az esztendőben már volt három olyan havazás és a mostani árvíz, amelyet ugyan a meteorológiai szolgálat előre jelzett, de ők maguk sem hitték el. Tehát számolni kell a jelenséggel. Kiemelte, igazi megtiszteltetés számukra, hogy részt vehetnek a NymE konzorciumi partnereként ebben a programban. Ugyanakkor tudják, hogy sok jó szakemberrel rendelkeznek, akik nem mellesleg a NymE-en végeztek, és részt vesznek a projektben. Zala megye az országos átlag előtt jár a tekintetben, hogy rendelkezésre álltak olyan digitalizált adatok, amelyek a szükséges agrárterületek művelési ágait is jelezték. A kormánymegbízott is kiemelte a száz éves időtávot, amelyre a kutatás vonatkozik. Fontos, hogy több agrár művelési ág is érintett, amely további alágazatok bevonását eredményezheti.
A következő előadó Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője volt. Előadásának címe: Az agrárkutatás, mint a vidékfejlesztés stratégiai eszköze.
Az agrárium alakulását befolyásoló globális hatások közül az egyik legjelentősebb a klímaváltozás – szögezte le elöljáróban a főosztályvezető. – Ez a növénytermesztés és az állattenyésztés széleskörű átalakítását vonhatja maga után Európában, Magyarországon. Kiemelt feladatként jelölte meg, hogy hazánk járuljon hozzá a globális felmelegedés megfékezéséhez. Ehhez többek között a szén-dioxid kibocsátás csökkentését kell elérnünk, amely jelenlegi állás szerint teljesül. Szükséges azonban további alternatív erőforrások bevonása az energiaellátásba. Komoly tartalékok rejlenek ugyanakkor az energiatakarékosságban és a hatékonyság növelésében is. Ismeretes, hogy a KvVM ás az MTA 2003-ban elindította a VAHAVA programot. A kutatás megállapításai szerint további melegedésre és szárazodásra kell felkészülni, szélsőséges időjárási jelenségekkel együtt. Hangsúlyozta, hogy szükség van a vállalkozások, a lakosság, az önkormányzatok megfelelő tájékoztatására és felkészítésére. Az Országgyűlés 2008-ban elfogadta a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, és a kormányok kétévenként éghajlat-változási programot dolgoznak ki. Kezdeményezték egy országos információs VAHAVA-hálózat kialakítását.
Az agrárkutatás jelenlegi rendszeréről elmondta, hogy négy alrendszert alkot: a VM által irányított kutató intézetek, az MTA intézetek, az MNV ZRT által irányított gazdasági társaságok, és az egyetemi-főiskolai kutatóhelyek. Ez mintegy negyven intézményt jelent, de csupán néhány olyan van, amely eléri a nemzetközi színvonalat.
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról szóló 1007/2013. sz. kormányhatározat ötödik pontja egy integrált kutatóhálózat kialakítására kért javaslatot a vidékfejlesztési minisztertől.
A jelenlegi magyarországi kutatásfejlesztési és innovációs tevékenység infrastruktúrája hiányos, intézményrendszere szétaprózódott, humánerőforrás-utánpótlása akadozó. A gyakorlattal való kapcsolatrendszere sem megfelelő. Az állami finanszírozás és fenntartás széttagolt formában jelenik meg, amely a szűkös források hasznosulását tovább rontja. Az ágazati érdekek költséghatékony kiszolgálása csak a jelenleginél sokkal szervezettebb és célorientált kutatóközpontban oldható meg. A mezőgazdaságban a kutatást és jelentős részben az innovációt is állami közfeladatnak kell tekinteni. Ha a fejlesztések és a szabadalmak széles körben terjednének el, akkor többlet érték előállítására lenne képes az ágazat, növekednének az adóbevételek, javulna a foglalkoztatási mutató és megtérülnének az állami befektetések.
Felhívta a figyelmet arra a hazánkban is megfigyelhető jelenségre, hogy a kutatások megfelelő elméleti színvonala nem társul a gyakorlati alkalmazások kellő számú megjelenésével: technológiában, termékben, fajtákban. Ezért ezzel összhangban a tervezett szervezeti változtatásoknak az innováció nagyobb súlyú megjelenését is biztosítaniuk kell. Aktívabb kutatóintézeti részvétel szükséges a szaktanácsadásban, a szakképzésben, valamint az új tudományos és technológiai eljárások terjesztésében. Az integráció végrehajtása azért is sürgető, mert az EU az elkövetkező költségvetési ciklusban kiemelt mértékben tervezi támogatni az innovációs törekvéseket mind a kutatási, mind a vidékfejlesztési programjában. A megnyíló források lehívásának feltételeit már most meg kell teremteni.
A Nemzeti Vidékstratégia Cselekvési Terve szerint új agrár- és környezettudományi ágazatot alkotnak, meghatározzák a hazai és nemzetközi pályázati rendszerek prioritásait. Új, feladatalapú finanszírozási rendszert kell kidolgozni az intézetek részére. Javítani kell a kutatóintézetek szaktanácsadói tevékenységét. Erősíteni kell a közép- és felsőfokú oktatás kapcsolatát. A lehető legszélesebb körben be kell kapcsolódni a nemzetközi kutatási hálózatba.
A főosztályvezető a várható kutatóintézeti változások ismertetését követően az Agrárklíma projekt célját és elemeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a várható klímaváltozás az agrárium számos területén és vonatkozásában járhat jelentős következményekkel. Az éghajlatkutatáshoz hosszú távú pályázati kiírásra van szükség. Ilyen például a TÁMOP, amelyet a jelen konzorcium elnyert. (z)